Back to top

Nyelvében él a nemzet – karácsonyi ízkavalkád ősi receptekkel

Nemcsak a történelmében, hanem az asztalán is él a nemzet – vendéglősként ezt vallja Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem és Cseh Sörház tulajdonosa, aki gasztro- és néprajzkutatókkal együtt derítette fel ünnepeink gasztronómiai hagyományait.

Hogyan szivárogtak be a katolikus ünnepi szokásrendbe a pogány hagyományok? Hogyan lehet a karácsonyi böjt idején mégis csak lakomázni? Melyik ételünk származik az úri és melyik a paraszti asztalokról? Ünnepi asztalaink a boldog békeidőket, az Osztrák-Magyar Monarchia idejét idézik – mondta el Imre, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett. Beszélgetésükből még az is kiderül, hogy egy háziasszonynak – ha ő főzött, ha nem – húsz főig egy 5-7 fogásos menüsort meg kellett tudnia tervezni és lebonyolítani a vendégséget.

Nyelvében él a nemzet – karácsonyi ízkavalkád ősi receptekkel | Martin Imre | MMG - Direkt

„Vannak olyan feljegyzések, amelyek arról tanúskodnak, hogy az anya megesketi a fiát a karácsonyi asztalnál, hogy a népszokásokat tovább viszi, bárhova is házasodjék. A fia nem ezeket a szokásokat tartó leányt vesz feleségül. Mivel pedig a feleség teszi az asztalra az ételt 24-én, a férj minden karácsonyi asztalkor elmondja, hogy az édesanyja ilyenkor ezt és ezt és ezt az ételt tette oda. Ami nem a szemrehányás időszaka, hanem az, hogy a hagyomány így él tovább” – idézi fel a kutatásaikat Martin Imre hozzátéve, hogy ez így működik most is, vagyis felmenőink lakomáit idézzük meg minden ünnepen.

Az emberek nagy többsége nem is tudja, hogy amit ősi magyar konyhának gondol, az mindössze 150- 200 éves: paprikás ételek csak 1850 körül kezdtek divatba jönni.

Ünnepi ételeink is – a korábbi, ezerévek keresztény hagyományok megtartásával – az Osztrák-Magyar Monarchia időszakát idézik.

A 11. és 13. század között a karácsony böjti időszak volt, az egyházi iratok kutatása során kiderült, hogy ezt a magyar egyház negligálta, ami aztán eljutott a Vatikánba is. Ennek maradéka, hogy december 24-én húsmentes a reggeli és az ebéd. A vacsora már kérdéses, hisz a böjti előírások szabetartása miatt elvileg csak az éjféli mise után lehetett lakomázni. Azonban akinek az állatok körül hajnali négy körül már dolga volt, alighanem ilyenkor már aludt és előre hozhatta a lakomát 16.00 és 19.00 óra közé.

A katolikus egyház beolvasztotta a pogány szokásokat is katolikus köntösbe öltöztetve azokat, így engedte meg a szegénységet hirdető egyház, hogy a hal ne számítson húsnak, és a pikkelyeivel a gazdagságot elősegítendő az ünnepi lakoma része legyen. Ugyanezen megfontolásból eszünk egyébként lencsét, kását is az ünnepi időszakban.

Kásák és disznóhús – a szegényebbek ezzel éltek karácsonykor, a gazdagok asztalán ott volt a vad, a gesztenyés pulyka.

A gasztronómia úgymond magasabb szintje mindig az úri asztaloknál volt, hisz ők engedhettek meg maguknak szakácsot, ami már akkor is jól fizető, megbecsült mesterség volt.

A kiegyezés után indul meg a középréteg felemelkedése, és ekkor kezdenek el az úri kaszinókból az akkor megjelenő vendéglőkbe „leszivárogni” különféle ételek, és átalakul az étkezési kultúránk.

Ekkor vált elfogadottá egy csomó étel az ünnepek idején: a borleves, a kocsonya akár disznóból, akár halból, az orjaleves, a halászlé, a rántott ponty vagy harcsa, a roston sült harcsa, megjelennek az első majonézes saláták. Vannak, akik azóta is a disznótorosra esküsznek – egyszóval mindenki jóllakott, és mindezt az ünnep, az együttlét öröme fogta össze.

Desszertek terén sem szűkölködünk hagyományokban: mákos guba, diós, mákos vagy gesztenyés sütemények, a beigli, a zserbó. Mindezek pedig nemcsak 200, hanem akár 2000 éves hagyományokra is visszavezethetők. Minden alapanyagnak szimbolikája van.

2010 óta a magyar gasztronómia a megújulás útjára lépett, amelyben megőrzi a hagyományokat, sőt visszanyúlunk hozzá, amelynek a színvonalas, a helyi ételkultúrát őrző éttermek a legjobb példái.

„Az indonéz vagy japán éttermeknek is van helye, de ennek az országnak olyan gyönyörű gasztronómiai hagyományai és ételei vannak, amiért érdemes lehajolni és ott, ahol vagyunk helyben megmutatni. Mi meg, pesti éttermesek nyugodtan hozzányúlhatunk az ország bármelyik tájegységéhez és beemelhetjük az ottani ételeket a saját étlapunkra.” – mondta a vendéglős.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.