Ismét bebizonyosodott, hogy óriási és dinamikusan változó bolygónkon még mindig vannak olyan helyek, ahol új fajokat találhatunk. A kutatók öt kontinensen és három óceánban kutattak új fajok után, és sikerrel jártak – foglalja össze a Sciencedaily.com tudományos portál.. Eredményeik hozzájárulnak a Kaliforniai Tudományos Akadémia küldetésének megvalósításához, hogy a tudomány, a tanulás és az együttműködés révén regenerálhassuk a természeti környezetünket.
„A biológiai sokféleség létfontosságú bolygónk egészsége szempontjából, azonban olyan ütemben csökken, hogy a fenntarthatósági gyakorlatok már elegendőek” – mondta Shannon Bennett, az Akadémia virológusa és tudományos vezetője. „Természeti világunk gondnokaiként aktív szerepet kell vállalnunk az ökoszisztémák regenerálásában.
Miközben továbbra is harcolunk a változó éghajlattal és a globális világjárvánnyal, soha nem volt még ilyen fontos a földi élet sokféleségének védelme.”
Az alábbiakban az Akadémia által az elmúlt évben leírt 70 új fajból mutatunk be néhány kiemelkedő példát. 2022. január 6-án egy virtuális NightSchool eseményen ünnepelik majd az idén felfedezett fajokat, amelyen az őket leíró kutatók közül többen is részt vesznek.
Ormányosbogár a Fülöp-szigetekről
Matthew Van Dam PhD entomológus írta le a Pachyrhynchus obumanuvu nevű ormányosbogár félét, mely a „húsvéti tojás ormányos” nevet kapta tarka színezete után. Ellentétben a legtöbb hasonló fajjal, amelyek általában egyszínűek, a P. obumanuvu irizáló sárgákból és zöldekből álló összetett mintázattal büszkélkedhet. Színezete a névadó őslakos Obu Manuvu törzs hagyományos ruházatát utánozza.
A leírásban részt vevő másik kutató, Analyn Cabras hozzátette: „Versenyt futunk az idővel az erdőpusztulás folyamatos fenyegetése miatt” – mondja Cabras.
A P. obumanuvu-t egy kis őserdőfoltban találták meg – ez egyike a kevés megmaradt foltoknak a régióban az évszázados mezőgazdasági művelés és a fakitermelés miatt. Cabras azt is hozzátette, hogy egy névnek nagy ereje van arra, hogy egy közösségen belül büszkeséget és felelősséget ébresszen egy faj iránt. Kiemelte a fajok folyamatos azonosításának fontosságát, különösen azokban a régiókban, ahol a természeti erőforrások gyors kizsákmányolásával kell szembenézni.
Új törpe tűhal nemzetség a Csendes-óceánban
Új Zéland partvidékén, Northland környéki vizekben az avatatlan szem számára csak vörös korallmoszattal borított sziklák vannak. Azonban Graham Short PhD gyakorlott szeme egy új törpe tűhalfélét fedezett fel, mely a csikóhalak közeli rokona. Az új faj a Cylix tupareomanaia nevet kapta, és ügyesen álcázza magát. A különleges lény felfedezése egy új tűhal nemzetséget is jelent a tudomány számára, mely Új-Zélandon 1921 óta az első új felfedezés. Short kutatásai a Cylix nemzetségen belül Dél-Afrikától a Seychelle-szigetekig több, eddig le nem írt fajt is feltárt.
Magasba törnek a skorpiók
Mexikó trópusi síkvidéki erdeinek lombkoronáiban váratlan lakókra lelhetünk: skorpiókra. Idén az Islands 2030 kezdeményezés társvezetője és az arachnológia kurátora, Lauren Esposito PhD, valamint Aaron Goodman végzős hallgató hat új kéreg skorpió-fajt ír le Guatemalából és Mexikóból.
A tudomány számára új skorpiók egyike, a Centruroides catemacoensis rendkívüli taktikát fejlesztett ki a ragadozók elől való menekülésre. Mivel a C. catemacoensis képes felismerni a közeledő ragadozók keltette légmozgást, a közeli veszély első jelére elhagyja leshelyét, és a biztonságos avarszintre zuhan. „Ha egyszer leérnek az avar közé, nem találjuk meg őket” – mondja Goodman. Goodman az éjszakai felmérések során ezt kihasználta: PVC-csövekkel kopogtatta meg az ágakat, hogy ragadozókat imitáljon, és a skorpiókat arra késztesse, hogy az alant várakozó hálókba essenek.
Hegedűhalak húzzák el a nótáját a halgazdaságoknak
Dr. David Ebert halkutató két madagaszkári (Acroteriobatus andysabini) és egy szokotrai (Acroteriobatus stehmanni) kékfoltos hegedűhalat írt le. Ezek hosszúkás testű, lapított fejű, part menti ráják, amelyek – nem meglepő módon – hegedűre hasonlítanak.
Az A. andysabini-t, a két újonnan leírt faj közül a nagyobbikat, korábban egy másik hegedűhal-fajjal vették egy csoportba. Ez a rendszertani ismeretek hiánya a malgasi hegedűhalakra nézve káros, mivel a helyi kisüzemi halászat továbbra is korlátozás nélkül túlhalássza a fajt. Ebert következtetése, miszerint valójában két különböző fajról van szó, előtérbe helyezte a természetvédelmet, és elősegítette Madagaszkár első nemzeti cselekvési tervének kidolgozását a cápák és ráják védelmére.
Együttműködnek a helyi halászattal annak érdekében, hogy a fajok azonosítását beépítsék a gyakorlatukba. Ebert reméli, hogy harmóniát teremthet a hegedűhalak és a rájuk épülő part menti közösségek között.
teszi fel a kérdést Ebert. „Nem egyszerűen arról van szó, hogy meg kell védeni ezeket az állatokat; hosszú távú megoldásokat kell találni mind a ráják, mind az emberek számára.”
Tengeri csillagok ragyogják be a korallzátonyokat
Az elmúlt évben Christopher Mah gerinctelenekkel foglalkozó kutató öt, a tudomány számára új tüskésbőrű fajt (ide tartoznak a tengeri csillagok, tengeri sünök és tengeri uborkák) írt le Rapa Nuiról (Húsvét-sziget) és Új-Kaledóniából. A távirányítású járműről készült képek és az Akadémia biológusai, valamint a Hope for Reefsinitiative társ-vezetői, Luiz Rocha PhD és Bart Shepherd által biztosított tengeri csillag példányok alapos vizsgálata után Mah leírta az Uokeaster ahi nevű indo-csendes-óceáni tengeri csillagot.
Az U. ahi élénk narancssárga színével lángra lobbantja a zátonyt, és találóan erről a tüzes árnyalatáról nevezték el- ahi, ami a Rapa Nui nyelvén „tüzet” jelent. Az „Uokeaster” név a mitológiai tengeri istenségről, Uoke-ról származik, aki a legenda szerint az egykor kontinensnyi Rapa Nuit a tenger alá merítette, és csak a legmagasabb hegycsúcsokat hagyta szabadon.
Ezért minél többet tudunk róluk, annál jobban meg tudjuk védeni ezeket az egyre törékenyebbé váló ökoszisztémákat. „Soha nem lehet tudni, milyen előnyökkel jár az ismeretlen tanulmányozása” – mondja Mah – „akár kézzelfogható előnyökkel, mint például egy rákellenes gyógyszer, akár ökológiai előnyökkel a korallzátonyok védelmében”.