Back to top

Kertészettudományok központja

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem öt kampuszon 22 intézetet működtet. A Kertészettudományi Intézet a hagyományosan kertészetet oktató műhelyekből, valamint az egyetemhez integrált kertészeti kutatóintézetek állomásaiból épült föl. Helyes Lajos igazgató mutatta be röviden a működését.

Fotó: MATE
A kertészethez tartozó klasszikus ágazatok közül hárommal foglalkozik az intézet, a zöldségek és gombák, a gyümölcsök, valamint a gyógy- és aromanövények termesztésével. Ezekhez a témákhoz tagozódnak minden kampuszról a munkatársak, valamint a volt NAIK Gyümölcs- és Dísznövény­ter­mesztési Kutatóintézet bu­datétényi, ceglédi és fertődi állomása és a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztályának kalocsai és szegedi állomása. Mindezek három tanszékhez és a Gyümölcstermesztési Kutatóközponthoz, valamint a Zöldségtermesztési Kutatóközponthoz tartoznak most. Összesen 104 munkatárs dolgozik az intézetben, amelynek oktatási igazgatóhelyettese Németh Éva, kutatási igazgatóhelyettese Lakatos Tamás. Oktatóként 27-en tevékenykednek, a támogató személyzet száma 42 fő, ők zömmel mérnökök.

Több mint ezer hallgató választotta a kertészeti képzés valamilyen formáját, 80%-uk BSc-képzésben vesz részt, a többiek MSc-tanulmányokat folytatnak, illetve szakirányú továbbképzést választottak.

A Kertészettudományi Intézetben kétéves felsőfokú szakképzésre is lehet jelentkezni Keszthelyre és Gyöngyösre, ez tulajdonképpen a régi technikusképzésnek felel meg, amire nagy szükség van napjainkban. Az intézetben negyvenheten dolgoznak a PhD-fokozat megszerzésén, több mint harmaduk külföldi stipendiumos hallgató. Az alapszakokon 12% a külföldi hallgatók aránya. A legtöbb hallgató a Budai Campuson tanul. Saját képzéseiken kívül az intézet munkatársai kertészeti tárgyakat oktatnak a mezőgazdasági mérnök, az osztatlan agrármérnök és a vízgazdálkodási mérnök szakokon is.

Kezdetben még továbbra is Soroksáron és a gödöllői Szárítópuszta kísérleti telepeken működik a gyakorlati oktatás, de a tervek szerint néhány év alatt nagy tanüzemi háttér kiépítésére kerül sor.

Keszthelyen is van tanüzem, Gödöllő Szárítópusztán zöldség- és növénytermesztéssel foglalkoznak, ott is további fejlesztést terveznek. A környéken más tanüzemek is vannak, amelyeket bevonnak az oktatásba.

Sokkal izgalmasabb ennél, hogy az új szervezetben mit szeretnének elérni az intézetben, milyen oktatási átszervezések, kutatási irányok várhatók. Erről Helyes Lajos elmondta, hogy folytatják az öntözéssel, vízzel kapcsolatos kutatásokat, ami 66 éve kezdődött Gödöllőn, és ezzel kapcsolódnak a kormány öntözésfejlesztési programjához. Az öntözés létfontosságú a kertészeti kultúrákban, elsősorban az intenzív gyümölcstermesztésben és a szabadföldi zöldségtermesztésben érdemes hazai kutatásokat folytatni e téren. Minden tanszéken központi téma a termesztéstechnológia fejlesztése és a génbanki tételek megőrzése, vizsgálata.

Napjainkban különösen érdekes a biotikus és abiotikus tényezők hatása a terményekben található hasznos anyagok (fitonut­rien­sek) összetételére és mennyiségére, ezt zöldségek és gyümölcsök esetében vizsgálják jelenleg is.

A táplálkozásnak ugyanis igen nagy szerepe van az egészségünk megtartásában, jobban befolyásolja a halálozást, mint a környezetszennyezés és a dohányzás együtt.

A kertész BSc-képzésben tervezik a duális képzés bevezetését, mert sokkal gyakorlatiasabb ismereteket kívánnak átadni a diákoknak. Csak biztos tudásra lehet aztán ráépíteni az MSc és PhD szinteket. Ehhez át kell tekinteni a tantárgystruktúrát, letisztítani és átszervezni, hogy mit tanítsunk, hangsúlyozta Helyes Lajos. Most rengeteg olyan B és C tárgy van, amit néhány hallgatónak tartanak, ez biztosan nem éri meg az erőfeszítést. Nem kell minden apró kultúrát oktatni, csak a legfontosabbakat, tehát a növényekben és a részletekben is szelektálni kell.

A képzési kínálatot az említett duális, valamint felnőttképzéssel kívánják bővíteni, illetve speciális szakmérnököket képeznének nagyon intenzív kultúrákra, mint a gomba- vagy vetőmagtermesztés, a hajtatás.

Nyitni kell az integrált és a biotermesztés irányába is, ezekre igény is van, hangsúlyozta az intézetvezető.

Az egyetemet fenntartó kuratórium elvárja, hogy nemzetközi szintű oktatógárda dolgozzon a MATE-n, követelmény lesz a publikálás és a saját kutatási eredmények beemelése az oktatásba. A minősítési rendszer jövőre készül el. A Kertészettudományi Intézetben a jelenlegi oktatói stáb fejlesztésre szorul létszámban és tudományos minősítésben is, támogatni kell a kollégák tudományos előmenetelét. Ehhez átnézik a különböző oktatási, kutatási helyeken folyó munkát, a kollégák leterheltségét, hiszen publikálni akkor lehet, ha van rá elég idő, nem csupán néhány óra naponta. Átlagosan 15%-os béremelésre került sor, amit egységesen mindenki megkapott, később azonban ösztönzőként fogják alkalmazni a bérezést. Minden intézet önállóan gazdálkodik, normatíva, pályázatok és egyéb bevételek alapján, ami lehetővé teszi a differenciálást.

Sokkal szorosabb kapcsolatot építenek ki a szakmai szervezetekkel, a vezető hazai gazdaságokkal, üzemekkel, valamint a nemzetközi kapcsolatokat is élénkíteni kívánják. Jelenleg a bécsi, a bolognai és a müncheni egyetemekkel állnak kapcsolatban, ezt a kört a varsói egyetemmel és kínai intézményekkel szeretnék bővíteni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.