Back to top

Kertészettudományok központja

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem öt kampuszon 22 intézetet működtet. A Kertészettudományi Intézet a hagyományosan kertészetet oktató műhelyekből, valamint az egyetemhez integrált kertészeti kutatóintézetek állomásaiból épült föl. Helyes Lajos igazgató mutatta be röviden a működését.

Fotó: MATE
A kertészethez tartozó klasszikus ágazatok közül hárommal foglalkozik az intézet, a zöldségek és gombák, a gyümölcsök, valamint a gyógy- és aromanövények termesztésével. Ezekhez a témákhoz tagozódnak minden kampuszról a munkatársak, valamint a volt NAIK Gyümölcs- és Dísznövény­ter­mesztési Kutatóintézet bu­datétényi, ceglédi és fertődi állomása és a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztályának kalocsai és szegedi állomása. Mindezek három tanszékhez és a Gyümölcstermesztési Kutatóközponthoz, valamint a Zöldségtermesztési Kutatóközponthoz tartoznak most. Összesen 104 munkatárs dolgozik az intézetben, amelynek oktatási igazgatóhelyettese Németh Éva, kutatási igazgatóhelyettese Lakatos Tamás. Oktatóként 27-en tevékenykednek, a támogató személyzet száma 42 fő, ők zömmel mérnökök.

Több mint ezer hallgató választotta a kertészeti képzés valamilyen formáját, 80%-uk BSc-képzésben vesz részt, a többiek MSc-tanulmányokat folytatnak, illetve szakirányú továbbképzést választottak.

A Kertészettudományi Intézetben kétéves felsőfokú szakképzésre is lehet jelentkezni Keszthelyre és Gyöngyösre, ez tulajdonképpen a régi technikusképzésnek felel meg, amire nagy szükség van napjainkban. Az intézetben negyvenheten dolgoznak a PhD-fokozat megszerzésén, több mint harmaduk külföldi stipendiumos hallgató. Az alapszakokon 12% a külföldi hallgatók aránya. A legtöbb hallgató a Budai Campuson tanul. Saját képzéseiken kívül az intézet munkatársai kertészeti tárgyakat oktatnak a mezőgazdasági mérnök, az osztatlan agrármérnök és a vízgazdálkodási mérnök szakokon is.

Kezdetben még továbbra is Soroksáron és a gödöllői Szárítópuszta kísérleti telepeken működik a gyakorlati oktatás, de a tervek szerint néhány év alatt nagy tanüzemi háttér kiépítésére kerül sor.

Keszthelyen is van tanüzem, Gödöllő Szárítópusztán zöldség- és növénytermesztéssel foglalkoznak, ott is további fejlesztést terveznek. A környéken más tanüzemek is vannak, amelyeket bevonnak az oktatásba.

Sokkal izgalmasabb ennél, hogy az új szervezetben mit szeretnének elérni az intézetben, milyen oktatási átszervezések, kutatási irányok várhatók. Erről Helyes Lajos elmondta, hogy folytatják az öntözéssel, vízzel kapcsolatos kutatásokat, ami 66 éve kezdődött Gödöllőn, és ezzel kapcsolódnak a kormány öntözésfejlesztési programjához. Az öntözés létfontosságú a kertészeti kultúrákban, elsősorban az intenzív gyümölcstermesztésben és a szabadföldi zöldségtermesztésben érdemes hazai kutatásokat folytatni e téren. Minden tanszéken központi téma a termesztéstechnológia fejlesztése és a génbanki tételek megőrzése, vizsgálata.

Napjainkban különösen érdekes a biotikus és abiotikus tényezők hatása a terményekben található hasznos anyagok (fitonut­rien­sek) összetételére és mennyiségére, ezt zöldségek és gyümölcsök esetében vizsgálják jelenleg is.

A táplálkozásnak ugyanis igen nagy szerepe van az egészségünk megtartásában, jobban befolyásolja a halálozást, mint a környezetszennyezés és a dohányzás együtt.

A kertész BSc-képzésben tervezik a duális képzés bevezetését, mert sokkal gyakorlatiasabb ismereteket kívánnak átadni a diákoknak. Csak biztos tudásra lehet aztán ráépíteni az MSc és PhD szinteket. Ehhez át kell tekinteni a tantárgystruktúrát, letisztítani és átszervezni, hogy mit tanítsunk, hangsúlyozta Helyes Lajos. Most rengeteg olyan B és C tárgy van, amit néhány hallgatónak tartanak, ez biztosan nem éri meg az erőfeszítést. Nem kell minden apró kultúrát oktatni, csak a legfontosabbakat, tehát a növényekben és a részletekben is szelektálni kell.

A képzési kínálatot az említett duális, valamint felnőttképzéssel kívánják bővíteni, illetve speciális szakmérnököket képeznének nagyon intenzív kultúrákra, mint a gomba- vagy vetőmagtermesztés, a hajtatás.

Nyitni kell az integrált és a biotermesztés irányába is, ezekre igény is van, hangsúlyozta az intézetvezető.

Az egyetemet fenntartó kuratórium elvárja, hogy nemzetközi szintű oktatógárda dolgozzon a MATE-n, követelmény lesz a publikálás és a saját kutatási eredmények beemelése az oktatásba. A minősítési rendszer jövőre készül el. A Kertészettudományi Intézetben a jelenlegi oktatói stáb fejlesztésre szorul létszámban és tudományos minősítésben is, támogatni kell a kollégák tudományos előmenetelét. Ehhez átnézik a különböző oktatási, kutatási helyeken folyó munkát, a kollégák leterheltségét, hiszen publikálni akkor lehet, ha van rá elég idő, nem csupán néhány óra naponta. Átlagosan 15%-os béremelésre került sor, amit egységesen mindenki megkapott, később azonban ösztönzőként fogják alkalmazni a bérezést. Minden intézet önállóan gazdálkodik, normatíva, pályázatok és egyéb bevételek alapján, ami lehetővé teszi a differenciálást.

Sokkal szorosabb kapcsolatot építenek ki a szakmai szervezetekkel, a vezető hazai gazdaságokkal, üzemekkel, valamint a nemzetközi kapcsolatokat is élénkíteni kívánják. Jelenleg a bécsi, a bolognai és a müncheni egyetemekkel állnak kapcsolatban, ezt a kört a varsói egyetemmel és kínai intézményekkel szeretnék bővíteni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Kerti és konyhai gyógynövények sebkezelésre

Bárki elszenvedhet kisebb balesetet kertészkedés közben, hiszen néha még egy fűszál is „komoly” vágást okozhat, a tüskékről, tövisekről nem is beszélve. Mikor máskor történhetne meg a baj, mint amikor éppen nincsen nálunk fertőtlenítőszer és sebtapasz. Vagy mégis? Nézzünk csak körül a kertben!

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.