Back to top

Mi kerül az asztalra újévkor Szerbiában?

Hosszú évek óta nem volt rá példa, hogy Szerbiában úgy kelljen várni a karácsonyt és az újévet, hogy az előző hetekben az élelmiszer-alapanyagok legyenek a rekorderek az árak versenyfutásában. Annak, hogy ez most így alakult, vajmi kevés köze van ahhoz, hogy az ünnepek közeledtével rendre megugrik a finomabbnál finomabb falatok kereslete.

Ennél nyomósabb és tartósabbnak tűnő okai vannak a szerb (mező)gazdaságban történő eseményeknek. Egyrészt, az aszály és a trópusi hőség miatt idén mindenből kevesebb termett, másrészt az energiahordozók és a termelési alapanyagok ára annyira megnőtt, hogy a szociális biztonság megőrzése érdekében a kormány rákényszerült egyes élelmiszerek árának a befagyasztására. Harmadszor, a covid-járvány is hozzájárult az élelmiszerek keresletének a növekedéséhez, és nemcsak Szerbiában, hanem az egész világon, ami ugyancsak az árak emelkedésében tükröződött.

Az utóbbi hónapokban már írtunk róla, hogy egy év alatt több tíz százalékkal is emelkedett a szántóföldi termények ára Szerbiában (a búza ára például 13 éves csúcson volt!), vagyis a jó ideje tartó folyamat ismeretében még nagyobb gond, hogy a mögöttünk hagyott novemberben is a terményárak vezették a drágulási listát, és még mindig tovább drágulnak.

A Szerbiai Statisztikai Intézet legutóbbi, már a novemberi mutatókat is tartalmazó közleménye szerint jelenleg 7,5 százalékos az éves infláció, ami hónapra lebontva havi 6,25 százalékot tesz ki.

Ehhez képest az elmúlt egy hónapban további 0,9 százalékkal gyorsult a pénzromlás. Még ennél is nagyobb volt az élelmiszerek drágulása: 1,5 százalék egyetlen hónap alatt.

Azonkívül az áremelkedés meghaladta az átlagot a szállítmányozásban és a vendéglátóiparban is, amik szintén befolyásolják az élelmiszerek árának további alakulását.

Befagyasztott élelmiszerárak

Egy év alatt 15 dinárról 26-ra emelkedett a kukorica ára Szerbiában
Egy év alatt 15 dinárról 26-ra emelkedett a kukorica ára Szerbiában
Egy év alatt átlagosan 20,3 százalékkal drágultak az élelmiszer-feldolgozók nyersanyagai. A gyümölcs ára 18, a friss zöldségféléké 23,8 százalékkal, a hús pedig 22,6 százalékkal drágult. Ehhez képest már-már alacsonynak tűnik az élelmiszerek árának átlagosan 7,1 százalékos emelkedése egy év alatt. Ahhoz, hogy így alakult, a kormánynak is köze van, ugyanis élt az állami beavatkozás lehetőségével.

A belgrádi kabinet november 30-ai döntésével két hónapra befagyasztotta, pon­tosabban visszaállíttatta a november 15-eire a cukor, az étolaj, a fehér liszt, a tej és a sertéscomb árát. A rendelet az alapvető élelmiszerek közül – az egyébként is alacsony – csirke- és tojásárakra nem vonatkozott. Ezekből évek óta jelentősen meghaladja a keresletet a kínálat, vagyis a lakosság számára hozzáférhetőek. E két termék alacsony ára nem került veszélybe.

Az árvisszaállítási rendelet megszegőit az illetékes hatóság akár 2 millió dinárra (6,260 millió forintra) büntetheti, illetve egy évig terjedő bezárással is sújthatja az üzleteket. Vagyis nem érdemes megszegni a rendeletet.

A dolgok jelenlegi állása szerint valószínűnek tűnik, hogy a legfontosabb élelmiszerek árának a korlátozása a két hónap leteltével is hatályban marad, ugyanis a december eleji téli ítéletidő megmutatta, hogy mennyire sebezhető Szerbia energetikai rendszere. Több tízezer háztartás több napra villanyáram nélkül maradt, és a földgázellátásról is kiderült, hogy nem annyira sebezhetetlen, mint azt a felelősök állították korábban. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek ára aligha csökken. De ne fessük az ördögöt a falra! A törvény értelmében legfeljebb fél évre fagyaszthatja be az árakat a kormány.

Ponty lesz szentestére

Pontyból nem lesz hiány
Pontyból nem lesz hiány
Vajdaságban összesen 13,5 ezer hektár halastó van, amiből jelenleg 9,5 ezer hektárt használnak. Ez elegendő, hogy ellássa hallal a lakosságot, főként ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában nem haladja meg a 6 kilogrammot az egy főre jutó éves halfogyasztás. Az észak-szerbiai tartomány halgazdaságainak nagy részében pontyot hizlalnak.

A ponty ára az utóbbi hónapokban ugyancsak nőtt, jelenleg 320 dinárt (mintegy 1000 forintot) kérnek kilójáért a haltermelők. Igaz, a nagyáruházakban már 390 dinárért megvásárolható a konyhakész tisztított ponty.

Hogy ez miként lehetséges, annak most nem jártunk utána, azonban tény, hogy a halboltokban jelenleg is 450 dinár körül van az élő ponty ára. Ez megegyezik a sertéscomb államilag korlátozott árával. Böjti napon azonban, természetesen, a sertéshús nem jöhet számításba. A lakosság zsebét idén ettől függetlenül sem fogja különösebben megterhelni a december 24-ei menühöz szükséges hal beszerzése, főleg ha figyelembe vesszük, hogy utána hetekre elfelejtik a halfogyasztást.

Az újévi menü

Közben kiegyenlítődött a malac és a hízott sertés ára
Közben kiegyenlítődött a malac és a hízott sertés ára
Jelenleg úgy néz ki, hogy aki olcsón szeretné megoldani a szilveszter éjszakai terítékre való beszerzését Szerbiában, az bárány helyett malacot vásárol. Ugyanis olyan helyzet állt elő, amilyenre a legidősebb állattartók sem emlékeznek: a jószágpiacon a vágni való disznó ára megközelítette a malac árát. A malac kilója mindig is sokkal drágább volt. De most ez történt, jelenleg ugyanis 160–180 dinárt (körülbelül 532 forintot) fizetnek a felvásárlók a malac kilójáért, míg a hízósertés ára ugyanígy alakul, élősúlyban.

Szakemberek szerint ennek az a magyarázata, hogy jelentősen visszaesett az országban az érdeklődés a sertéshizlalás iránt, emiatt túlkínálat alakult ki malacból, ami leverte az árát.

A tenyésztők nagy része azért hagyott fel a hizlalással, mert jobbnak látta eladni a takarmány-alapanyagnak számító kukoricát, szóját, búzát, mint feletetni a jószággal. A szántóföldi termények ára ugyanis sok éves csúcsot döntött. A termés értékesítése kevesebb munkával jár és biztonságosabbnak tűnik, mint belefogni a hizlalásba úgy, hogy az állattenyésztő nem tudhatja, mi vár rá a hizlalás befejeztével, amikor a disznót mindenképpen el kell adnia, hiszen nem maradhat a nyakán. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet próbálják most kényelmesen elkerülni a takarmány eladásával. Persze a termelők azzal is tisztában vannak, hogy a törzsállomány felszámolását követően nehéz lesz újrakezdeni a hizlalást, de a piaci törvényszerűségek most ezt a fajta viselkedést várják el a termelőktől.

Bárányt csak a kiváltságosok sütnek

Borsos Csaba adorjáni felvásárló maga is ezres tételben tenyészt és hizlal állatokat.

Borsos Csaba adorjáni állattenyésztő és -felvásárló
Borsos Csaba adorjáni állattenyésztő és -felvásárló
Mint elmondta, a malac ára sosem látott mélyrepülésben van, így azok a tenyésztők, akik korábban malacot vásároltak továbbhizlalásra, most kétszer is meggondolják, hogy folytassák-e a hizlalást. Ha utánaszámolnak, akkor a jelenlegi árviszonyok mellett csak igen szerény jövedelemre tudnak szert tenni az állattartásból.

– A másik ok, hogy miért olyan olcsó a malac, az, hogy a sertéshúsimport korlátozása, állami letiltása ellené­re továbbra is zavartalan a ma­lacimport. Egy hónapja még nagyban érkezett a 130 dináros (407 forintos) malac az EU-ból Szerbiába.

Ez úgy lehetséges, hogy a dán kormány például minden kiszállított malac kilója után 1 euró támogatást nyújt a dán gazdáknak állami támogatásként, a kivitel serkentése címén.

A támogatásoknak köszönhetően a hízó ára is alacsonyabb az unióban, mint nálunk, amitől nálunk is elkezdett zuhanni a hízó ára. Erre a mezőgazdasági minisztérium importkorlátozással reagált. Leállították az élő sertés és a fagyasztott disznóhús behozatalát, és a már kiadott behozatali engedélyeket is visszavonták. Ennek köszönhetően napjainkban stabilizálódni látszik a sertéspiac Szerbiában, a vágnivaló sertés ára 170 dinár körül látszik megállni. Érdekes ugyanakkor, hogy a malachús behozatalát nem korlátozta a belgrádi mezőgazdasági minisztérium. Az Európai Unió országaiból szabadon áramlik be Szerbiába a konyhakész malac, kilónként 220 dináros (690 forintos) áron – magyarázta Borsos Csaba.

Úgy tűnik, ennek köszönhetően olcsó malachússal ünnepli idén a többség az új esztendő eljövetelét. Míg a malac ára lefelé halad, addig a fiatal szopós bárányok kilójáért már 400 dináros árat is a adnak felvásárlók, mert jelenleg van rá kereslet. A szerbiai bárányok nagy része a belpiacon, kisebb része Horvátországban lel vásárlóra. A bárány ára emelkedik, mivel a környező országokban is alacsony belőle a kínálat.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Biztonságos törődés: Mire figyeljünk élelmiszer-adományozáskor?

Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Gyémántdiplomások: az európai hírű mezőgazdaságért dolgoztak

Mint jogutód intézmény vezetője, 32 személynek adott át Gyémánt Emléklapot technikumi tanulmányai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség keretében Mezőtúron Dr. habil Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) rektora  Brinza Attila, oktatási és képzési igazgató úr társaságában.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.