0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Zöld gondoskodással az agrárium jövőjéért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében nagyszabású, egész napos eseményen mutatkozhattak be magyar agrártechnológiai startupok. A 2019-ben életre hívott hosszú távú innovációs program, a NAK TechLab keretein belül a kamara már több mint ötven agrártechnológiai startup fejlesztésénél bábáskodott.

Az eseményen elismert szakemberek, meghatározó piaci szereplők tartottak előadásokat agrárdigitalizáció témában.

Öröm olyan fiatalokhoz szólni, akik lehetőséget, jövőt látnak a mezőgazdaságban, mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta föl, hogy támogassa a start­upokat és az innovatív ötleteket, amelyek előreviszik az agráriumot, és öt-tíz év múlva már a mindennapi gyakorlat részévé válhatnak nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi színtéren is. Azt is kiemelte a rektor, hogy nincs még egy olyan ágazat, ahol akkora fejlődési lehetőség lenne, mint a mezőgazdaságban, illetve a hozzá kapcsolódó területeken. Magyarország akár 15-20 millió ember élelmiszerellátására is képes lenne. Az adottságaink megvannak hozzá, rajtunk múlik, hogyan tudunk élni ezzel az óriási értékkel. A jó ökológiai feltételek mellett persze ehhez szükség van forrásokra is.

Jó hír, hogy a következő években annyi pénz jut vidékfejlesztésre, a mezőgazdaság korszerűsítésére, mint soha korábban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felkarolt rendezvénysorozat pedig arról ad képet, hogy milyen szakembereket képzünk és adunk az országnak, és kik azok a fiatalok, akik képesek megragadni az országban rejlő lehetőségeket.

Inkubátorprogram

A hazai agráriumhoz kötődő startup vállalkozások segítésére életre hívott NAK TechLab a magyar mezőgazdaság digitális modernizációjára fókuszál. A programban születő együttműködések új agrárszolgáltatások megjelenését alapozzák meg. Az esemény kapcsán Nagy István agrárminiszter a nagyon gyorsan változó fogyasztói szokásokra hívta föl a figyelmet. Mint mondta, új társadalmi és természeti szokások alakulnak ki, új elvárások fogalmazódnak meg, miközben eltűnnek a szezonalitások. Mindez új kihívások elé állítja az agráriumot.

Minden gyorsan változik, erre pedig nem tudunk máshogy választ adni, mint a kor legmodernebb technikai eszközeinek alkalmazásával.

Hálával tartozunk a fiataloknak a tudásukért, ők a jövő zálogai, fogalmazott a miniszter. Óriási kihívások, szinte megoldhatatlan feladatok előtt állunk, és az innovatív fiatalság kreatív ötletei, új technológiai, műszaki megoldásai segítik az agráriumot abban, hogy mind jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. Ugyanakkor azokat a cégeket is köszönet illeti, mondta, amelyek ösztönözték, finanszírozták, segítették, támogatták a fiatalokat és az új technológiai megoldások létrejöttét.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a NAK TechLab kezdeményezés célkitűzése nem kevesebb volt, mint hogy megreformálják a teljes magyar agráriumot, lendületet adjanak a változásnak. A digitalizációval, innovációval kapcsolatos kreatív ötletekre óriási szükség van, mint ahogy arra is, hogy ezek később beépüljenek a gyakorlatba.

A NAK TechLab csapatait a Design Terminál üzleti és termékfejlesztési tanácsokkal segítette, a különböző ötletek napi gyakorlatba ültetéséhez pedig nagyvállalatok (például KITE, Bonafarm Csoport, Corteva Agri­science) nyújtottak támogatást.

Szűrték, majd gondozták az ötleteket, hogy aztán azokból – akár a saját vállalati fejlesztésükbe beépített – új technológia születhessen, és így eljusson a gazdálkodókhoz. Győrffy Balázs azt is kiemelte, hogy a kamara egyfajta digitalizációs közszolgáltatóként szeretne a jövőben működni, amelynek feladata, hogy képviselje a gazdák érdekeit és fölhívja a figyelmet a digitalizációban rejlő lehetőségekre.

Sikersztori

A SMAPP Lab startup vállalkozás is részt vett a Nak TechLab korábbi inkubációs programjában, mára pedig már nemcsak hazánkban, hanem külföldön is sikeresen teszteli digitális kártevőcsapdáit. Bereczki Anna, a vállalkozás egyik alapítója elmondta, hogy a klímaváltozás következtében a kártevők életciklusa változik, és megjelenésük, aktivitásuk még kevésbé kiszámítható.

Emiatt a kártételük mértéke nő, a gazdák pedig valós idejű adatgyűjtés és megfigyelés nélkül nem lesznek képesek fellépni ellenük. Erre válaszul a SMAPP Lab olyan digitalizált csapdarendszert készített, mely automatikusan gyűjti az adatokat a földekről.

A mesterséges intelligenciát és a hagyományos feromoncsapdákat ötvözték, így pontosabban meghatározható, hogy mikor kell védekezni adott kártevők ellen. A gazdának nincsen más dolga, mint megnézni a saját online felületét, a csapda minden mást elvégez helyette.

Jelenleg a kukoricamolyra és a gyapotok-bagolylepkére fókuszálnak. A csapdákhoz feromonnal, illetve specifikus fénnyel vonzzák a kártevőket, majd egy beépített kamera mindennap felvételt készít a berepült egyedekről. A képek felkerülnek egy szerverre, ahol a mesterséges intelligencia és képfelismerő rendszer segítségével azonosítják és megszámolják a rovarokat. 2020-ban még csak harminc csapdájuk volt, amivel közel ezer hektárt tudtak lefedni, az idei szezonban azonban már négy országban voltak jelen, Magyarországon, Ukrajnában, Romániában és Bulgáriában, valamint különböző projekteket folytattak többek között Amerikában is.

Elképzelésük szerint a következő években újabb országokban folytatják a növekedést, újabb csapdarendszerek kiépítésével.

A győztes csapat

A három hónapos inkubációs programot követően, az idei NAK TechLab demo day záróeseményén öt startup mutatta be innovatív megoldásait, eredményeit, közülük a szervezők döntése alapján a Proofminder lett a győztes.

A startup vállalkozás a Corteva Agri­sience magyar csapatával együttműködve elkészítette egy intelligens drónos gyomdetektáló rendszer prototípusát, amely nagymértékben képes növelni a növényvédelem hatékonyságát. A rendszer azonosítja a gyomnövények pontos helyét, így környezeti és gazdasági szempontból is optimális lesz a növényvédő­szer-kijuttatás. A drónokkal készített képi anyagokat a rendszerbe feltöltve átfogó képet készítenek a területről, és a gyomnövények helyének ismeretében kiszámítható a fertőzöttség mértéke. Erről térképes tájékoztatást ad a gazdáknak, így elkészíthető a differenciált kijuttatási terv.

A gyomfelismerés, a gyomösszetétel meghatározása, a differenciált permetezés hatalmas előnyöket tartogat, hiszen a kijuttatott kemikáliák mennyisége akár 50-70%-kal is csökkenthető.

Ezáltal a gazdák pénzt takaríthatnak meg, és összességében is kevesebb növényvédő szer terheli a környezetet, összhangban az európai zöld megállapodás, valamint a közvélemény elvárásaival.

A rendszer a gyomfelmérés mellett kárbecslésre, termésbecslésre is alkalmas. A Proofminder célja, hogy lehetővé tegyék az adatokon alapuló együttműködést, azt, hogy minden gazda technikai tudás nélkül, egy gombnyomással elérhesse a gondolkozó rendszerek adta információkat. Ezzel a megoldással úgy gondoskodunk a növényekről, hogy közben fenntarthatóbb, hatékonyabb lesz a gazdálkodás és a lehető legkisebb a környezeti terhelés, fogalmazott Havas Norbert, a Proofminder egyik alapítója.

Forrás: Kertészet és Szőlészet