Azzal a babonával valószínűleg mindannyian tisztában vagyunk, hogy aki karácsonykor mákot eszik, annak sok pénz üti majd a markát. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a mák a magyar népi hitvilágban – sőt, igazából már az ókortól Dél-, Közép- és Kelet-Európában mindenütt – elsősorban rontáselhárító szerként volt használatos. Mégpedig azért, mert a szellem csak akkor foghatott hozzá rontó tevékenységéhez, ha az elszórt mákszemeket mind felszedegette.
Karácsonykor a bőség mellett a termékenységvarázslás eszköze is volt a mák, például a karácsonyi mákos tésztából a baromfinak is adtak, hogy sok tojás legyen. No és persze egyes helyeken a lányok a villára szúrt mákos tésztával a kezükben az utcára rohantak meglátni a jövendőbelijüket.
Élettani hatása
A mák esetében külön kell választani a gubó és a mákszemek hatását. Előbbi alkaloidatartalma az ópiumgyártás alapja, amelyről csak annyit érdemes elmondani, hogy Európa nagy részén régóta használták altató- vagy nyugtatószerként a mákhaj főzetét, sőt csecsemőknek rongyba kötött mákhajat adtak cuminak (főleg, ha a szülőknek a földeken volt dolguk).
A mákszemeknek teljesen más élettani hatásuk van: magas kálciumtartalmuk miatt a csontritkulás ellenszerei, rosttartalma az emésztőrendszert tudja karban tartani, egyéb ásványianyag-tartalma pedig például a szív- és érrendszerre gyakorol jó hatást.
A mákszem magas kalóriatartalmú, 10 dkg mákban 520 kcal/2176 kJ energia van. Magas az ásványianyag- tartalma is: kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket, vasat, rezet, jódot és mangánt is tartalmaz, illetve vízben oldódó B-vitaminokat és zsírban oldódó A, D, E, K vitaminokat is.
Két evőkanálnyi mák 253 milligramm kalciumot és 286 mikrogramm vasat tartalmaz, amely körülbelül a napi szükséglet negyedét fedezi.
Emellett a kalcium kell a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is. A kalcium mellett a foszfor is erősíti a csontszövetet, a mangán pedig a kollagéntermeléshez kell, így a mák jót tesz az ízületeknek és a bőrnek is.
2 evőkanál mákban 3,4 gramm rost található, így tisztítja a beleket, és segít eltávolítani a bélfalakon található lerakódásokat, így hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez is.
Termesztése
A Közép-Ázsiai eredetű növényből 2019-ben a FAO adatai szerint Törökország termelt a legtöbbet, 27288 tonnát az étkezési magból és 51203 tonnát az ipari felhasználású gubóból. A 2017-es adatok szerint a 3864 tonnás termelésünkkel ötödikek voltunk a világpiacon.
Hazánkban az egyébként az ópiátok miatt rendkívül szigorúan szabályozott ipari termesztésnek hagyománya volt, azonban az egyetlen feldolgozó, az Alkaloida tiszavasvári üzeme megszűnésével egyre inkább az étkezésimák-termesztés kerül előtérbe. Különösen, hogy a fajtanemesítés is gyakorlatilag megszűnt, illetve a termelők maguk vesződnek vele.
Fő termőhelyünk a Duna-Tisza köze, hagyományosan inkább tavaszi vetéssel, de úgy tűnik az őszi vetésűnek lesz inkább jövője – ahogy erről egy Komárom környéki biotermesztő, Pém Bálint beszélt a Magyar Mezőgazdaságnak. A spanyolországi máktermesztés példája pedig azt mutatja, hogy öntözött területen jól termeszthető. Az étkezési mák termesztésében örvendetes az is, hogy a bécsi Dobos György két új fajtát is kinemesített és integrációk is alakultak.
