Back to top

A gyökerektől a pohárig: egy kutató szellem

Június végén doktorált Kovács Barnabás: a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Borászati Tanszékének fiatal tanársegédje megnyugodhatott, ennek a fontos eseménynek a pandémia sem tehetett keresztbe. Ötéves munkájának végére szándéka szerint nem tett pontot, de ez a lépés meghatározó az életében.

Még BSc-hallgatóként kezdte meg a kutatást Kovács Barnabás, melynek keretében a szőlő rizoszféráját, azaz a gyökérzetét és a gyökérzetet körülvevő mikrobiális életet vizsgálta a művelésmódokkal összefüggésben.

Arra volt kíváncsi, milyen a mikrobiális diverzitás az ökológiai, a biodinamikus, az integrált, illetve a hagyományos és extenzív gazdálkodásban, de egy felhagyott ültetvény is a megfigyelés tárgyát képezte.

Egy harmadik területen, a Badacsonyi Kutatóintézet egyik tartamkísérletében eróziónak kitett ültetvényben vizsgáltak hétféle takarási módot, összehasonlítva a művelt sorközzel agrokémiai, fizikai, de főként biológiai szempontokból.

Kovács Barnabás: Az a cél, hogy a gyakorlat számára is fontos kutatásokat végezzünk
Kovács Barnabás: Az a cél, hogy a gyakorlat számára is fontos kutatásokat végezzünk

A rizoszféra alapvetően meghatározza a növény talaj feletti működését. 2015-ben volt a talajok nemzetközi éve, azóta nagyobb figyelem irányul erre az erőforrásunkra. Nagyon sok egyszerűbben vizsgálható agrokémiai és fizikai mérést végeznek a kutatók – a bonyolultabb és drágább biológiai vizsgálatok kevésbé elterjedtek –, határt elsősorban az analitikai lehetőségek szabnak.

Mediterrán országokban

A legtöbb vizsgálatot Magyarországon is el tudta végezni, de némelyikért külföldre kellett mennie.

A gyakorlati helyek kiválasztásakor az a cél lebegett előtte, hogy olyan klímájú területre jusson el, ami néhány évtized múlva Magyarországot is jellemezheti.

A Kárpát-medence az előrejelzések szerint melegedni fog, és a hektikus eloszlású csapadékot kevésbé tudják hasznosítani a növények. Észak-Olaszország klímája nagyon hasonlít a miénkhez, éppen ezért a félszigeten déli irányba is haladt. Emellett megjárta Burgundiát, ahol fél évet töltött el, egy évet Törökországban tanult, és Portugáliát sem hagyta ki, ahol változatosak a klimatikus adottságok.

A Szicíliában töltött hónapok az eróziógátlást célzó megoldások vizsgálatával teltek, s bár a szigetről sokaknak először a magas hőmérséklet jut eszébe, a belső területek, a magas hegyek számos szempontból eltérő adottságú borvidékeket eredményeznek. Mindez számtalan tapasztalat megszerzésére nyújtott lehetőséget.

A társadalomnak nem célja, hogy olyan kultúrákat öntözzünk, melyeknél megfelelő termesztési gyakorlatot követve ez elkerülhető.
A társadalomnak nem célja, hogy olyan kultúrákat öntözzünk, melyeknél megfelelő termesztési gyakorlatot követve ez elkerülhető.

A világot járva sokféle megközelítéssel találkozhatunk, és ez kevésbé sematikus gondolkodásra késztet, újra nyitottá, kísérletező kedvűvé válhatunk.

Ha pedig ezt az utat kutatóként tesszük meg, akkor a kapcsolati tőkét is az előnyök közé sorolhatjuk. Kapcsolódni lehet egy kutatáshoz, vagy kipróbálni egy korszerűbb eszközt. Az Európai Unió anyagilag is támogatja a különböző nemzetiségű kutatók közötti kapcsolatépítést, emlékeztetett Kovács Barnabás.

Mint elmondta, meg kell nézni, különböző klimatikus körülmények között miként működnek a hazánkban már bevált, vagy széles körben bevezetni tervezett termesztési módszerek. Ilyen például az öntözés, ami a szőlőtermesztésben napjainkban még nem eldöntött technológiai elem. A fiatal kutató szerint nem szabadna arra berendezkednünk, hogy öntözni kelljen a borszőlőt. Akik ezt a megoldást választják, kiszámíthatóságra törekednek, ami gazdasági szempontból indokolt lehet, ugyanakkor a társadalomnak nem célja, hogy olyan kultúrákat öntözzünk, melyeknél megfelelő termesztési gyakorlatot követve ez elkerülhető.

Kovács Barnabás a Pannon Egyetem Georgikon Karán, Keszthelyen végzett környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakon, majd a mesterképzésen már Gödöllőn tanult.

Azért választotta e képzést, mert a környezettudatos mezőgazdaságról akart mélyebb ismereteket szerezni. Az egyetemek biztosította lehetőség révén a képzési idő jelentős részét külföldön töltötte.

Több Erasmus-pályázaton nyert a Georgikonon és a MATE elődintézményén, a SZIE-n. Gödöllőn a mesterdiplomájához PCR- alapú molekuláris diagnosztikai eszközökkel is végezhetett méréseket. A doktori képzés pedig újra visszaszólította Keszthelyre.

Biogazdaság a Szent György-hegyen

Egy tízhektáros Olasz rizling-terület volt a kísérlet alanya, ahol a sorok között birkák legeltek.
Egy tízhektáros Olasz rizling-terület volt a kísérlet alanya, ahol a sorok között birkák legeltek.
Fotó: Andrs.kovacs/Wikipedia
Kovács Barnabás nem véletlenül fordult az ökológiai gazdálkodás felé, édesapja elsők között foglalkozott üzemi méretekben ökológiai szőlőtermesztéssel, borkészítéssel. A 35 hektáros birtokról már az 1990-es évek első felében palackos bioborokat értékesítettek. Adott volt tehát egy családi gazdaság a Szent György-hegyen, az ott tapasztaltak indították el ezen az úton, a gazdálkodás folyamán fogalmazódtak meg benne a legfontosabb kérdések. Jó adottságú talajon altalajlazítást, gyökérmetszést végeztek, amiről azt gondolták, hogy minden szempontból előnyös a növénynek. Egy tízhektáros Olasz rizling-terület volt a kísérlet alanya, ahol a sorok között birkák legeltek.

Kevés volt a gépek menetszáma, kevés zöldmunkát végeztek, mert az állatok miatt egyesfüggöny művelést alkalmaztak és 4-5 permetezés jelentette a növényvédelmet egy átlagos évben.

A tanultak szerint minden adott volt a sikeres termesztéshez, ám a gyökérmetszést követően a szőlő sokkal rosszabbul nézett ki, mint korábban. Kiderült, hogy a talajfelszínt keményre tapossák a birkák, a talaj levegőtlenné vált. A talajban minden bizonnyal magas arányban jelen lévő patogén mikroorganizmusok pedig bejutottak a gyökérmetszéssel ejtett sebzéseken keresztül a növénybe és nekrózist okoztak, legyengítették azt. E mechanizmus és a talajegészség fogalmának megértése céljából kezdett el foglalkozni a szőlő rizoszférájával.

Ezen a területen kevés a kutatási eredmény, hiszen egyszerűbb a növény föld feletti részét vizsgálni, mint a gyökereit, illetve annak környezetét. Elsőként meg kellett találnia azt a módszert, amivel hatékony munkát végezhet.

Közel a gazdákhoz

Célja, hogy a termelőknek megalapozott tanácsokat adhasson, hogy miként tudnak egyszerre ökológiai és ökonómiai szempontból is előnyösebben gazdálkodni.
Célja, hogy a termelőknek megalapozott tanácsokat adhasson, hogy miként tudnak egyszerre ökológiai és ökonómiai szempontból is előnyösebben gazdálkodni.
Várakozásait meghaladó mértékben érdekli a gazdákat ez a téma, ennek megfelelően a tudományos nyelvezeten közzétett eredményeket közérthető módon is tálalni szeretné. A kíváncsi szőlész szemével végezte a kutatásokat, s bár a talajtanra fókuszált, alapvetően termelői szemszögből közelítette meg a kérdést. Amikor a kutatómunka túlságosan kezd eltávolodni a gyakorlati szemlélettől, akkor Kovács Barnabásban kigyúl a „piros lámpa”.

Olyan kutatásokat szeretne végezni, ami a gazdálkodói gyakorlat számára is fontos eredményeket hoz, így nemcsak kutatókkal, hanem gyakorlati szakemberekkel, gazdákkal is együtt dolgozik.

Célja, hogy a termelőknek megalapozott tanácsokat adhasson, hogy miként tudnak egyszerre ökológiai és ökonómiai szempontból is előnyösebben gazdálkodni. Fontos demonstrálni, hogy miként jelenik meg a gazdálkodás nyereségében, ha a talajt, a talajéletet védjük. Így lehet takarékosabb a művelés, és egyszerre minden értelemben fenntartható a gazdálkodás.

Kisebb környezetterheléssel

Tanársegédként borászati és a szőlőművelési témakörökkel foglalkozik. A jövőnek képezzük a szakembereket, mondja, és nem lehet cél, hogy túlzott környezeti terheléssel termeljünk, hiszen a magyar társadalom is egyre környezettudatosabb elvárásokat fogalmaz e téren. A trendekre és a klímaváltozás okozta változásokra időben kell felkészülnie a gazdálkodónak, s tudnia kell, hova forduljon, ha környezettudatosabb termesztési módszerekre akar átállni.

Ha megnézzük a világ híres pincészeteit, mind több folytat közülük ökológiai vagy biodinamikus gazdálkodást
Ha megnézzük a világ híres pincészeteit, mind több folytat közülük ökológiai vagy biodinamikus gazdálkodást

Ugyancsak jogos elvárás lehet a fogyasztók részéről, hogy kevesebb segédanyagot használjunk a borkészítésnél.

Ha megnézzük a világ híres pincészeteit, mind több folytat közülük ökológiai vagy biodinamikus gazdálkodást, nem is kérdés, hogy lehetséges ezen gyakorlatok szélesebb körű hazai alkalmazása is. Szívesen bemutatja a szakmai újdonságokat.

Úgy érzi, talán túlbuzog benne a kutatói kíváncsiság, egyszerre több projektben is részt vesz. A doktorija a szőlő rizoszférájának vizsgálatáról szólt, közben tart a szalmabor-kutatás, aminek egyaránt van szőlészeti és borászati vonatkozása.

A beltéri salátatermesztést is kutatta, mert az is összefüggésben volt a talajjal. Ezzel is bizonyította, hogy lehet növényvédő szer és tápoldatok nélkül, magas diverzitású erdőtalajon, a talaj közelsége miatt a kórokozóknak fokozottan kitett növényt termeszteni. Azért lehet jobb a talaj, mert nemcsak ingyen rendelkezésre áll, de várhatóan jobbak a termés beltartalmi értékei is, tette hozzá.

Emellett diákjaival a szakdolgozatokon keresztül részt vesz egy-egy kutatásban. A felsőoktatásban az itt szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók.

A szakmérnöki képzésre járó, és azzal párhuzamosan gazdálkodó hallgatók gyakran megfogalmaznak olyan kérdéseket, melyekre a szakdolgozatokhoz végzett kutatások során együtt keresik a választ.

Véleménye szerint a MATE előnyévé válhat, hogy az egyazon tudományterülethez tartozó számos kutatócsoport közös szervezetbe került, így hatékonyabban lehet felhasználni a meglévő erőforrásokat. Míg korábban egy-egy kutatóhelyen nem állt rendelkezésre minden laboreszköz a feladatok elvégzéséhez, a mostani felépítés mellett ez áthidalható a szervezeten belüli együttműködésekkel. A világban is ritka, hogy tiszta profilú egyetemet hozzanak létre.

Ehhez hasonlóan működő központként korábban már jó példaként tapasztalta meg a gödöllői RET kutatóbázist, ami nem egy kisebb szervezeti egységhez, hanem több, azt fenntartó intézményhez tartozott. Ám az eszközök megléte önmagában csak lehetőség, mindezek használatához a humántőke fontosságát emelte ki Kovács Barnabás.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cseresznyeszilva

A szakirodalomban nem alakult ki egységes álláspont a cseresznyeszilva elsődleges előfordulásáról, amit a különböző areatérképek is tükröznek. Ennek több oka is van: mára a cseresznyeszilva előfordulási helyei és magleletei nehezen értékelhetők, genetikailag változékony a faj, könnyen elvadul, magról, tő- és gyökérsarjakkal jól szaporodik, és spontán módon kereszteződhet más fajokkal, nemzetségekkel.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.