Koen van Ginneken augusztusban érkezett Magyarországra. Meglátogatta egyebek mellett a Bábolnai Gazdanapokat és az OMÉK-ot, és a diplomataszüreten is részt vett.
– Úgy tudom, mi vagyunk az egyetlen olyan külképviselet Magyarországon, amely külön munkacsoporttal fókuszál az agrárgazdaságra – mondja Koen van Ginneken. – Nagyon jó együttműködést alakítottunk ki az Agrárminisztériummal, jelenleg főleg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó elképzeléseinket osztjuk meg egymással. Mindkét ország a 2023–2027 közötti nemzeti stratégiai tervén dolgozik, és mindkettőnk számára nagy kihívás, hogy az év vége előtt le tudjuk adni őket. Például ez az egyik olyan terület, amiben – természetesen – nagyon érdekelnek minket a többi tagország által hozott döntések. Az együttműködés keretében megosztjuk egymással, hogy milyen dilemmáink vannak, és meghallgatjuk magyar kollégáinkat, hogy miként vélekednek különböző témákban, információkat cserélünk és tanulunk egymástól.
 Koen van Ginneken végzettsége jogász, a nemzetközi és az EU-jog szakértője. Több éven keresztül a holland gazdasági minisztérium európai ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa volt, és a V4-országokkal való kapcsolatok ápolásának is a felelőse volt. Egy ideig Hollandia állandó EU-képviseletének energiaügyi attaséjaként szolgált, majd 2017-től a mezőgazdasági és halászati ügyek attaséjaként vett részt az új Közös Agrárpolitikáról és a Közös Halászati Politikáról folytatott tárgyalásokon. |
Ez az információcsere persze nem reked meg a KAP-nál.
Napirenden van például a fehérjetakarmányozás kérdése, ugyanis Európa szeretne a jelenlegieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokat találni. Mi, hollandok pedig szeretnék tudni, hogy a többi ország mit és hogyan csinál, kitől mit tanulhatnánk.
Az attasénak emellett gyakorlati kapcsolatok építése is feladata:
– Igyekszünk kitalálni, hogyan teremthetünk win-win helyzeteket bizonyos mezőgazdasági témákban, például holland cégeket magyarországi vállalatokkal összekapcsolva. Dolgozunk azon is, hogy egy olyan tudásközpontot, mint a Wageningeni Egyetem, miként köthetnénk össze itteni egyetemekkel, kutatóintézetekkel úgy, hogy az mindkettőjük számára hasznos legyen.
Mindemellett a követség agrofood csoportjának a feladata, hogy az összes olyan magyar agrárszektorra vonatkozó hírt vagy intézkedést megossza a holland agrárgazdaság szereplőivel, amelyek érdekelhetik őket.
– Bizonyos értelemben mi magunk is egy kicsit újságírók vagyunk. Nemcsak lefordítjuk a magyar agrár-élelmiszeripari ágazatban zajló eseményekről szóló cikkeket, hanem azt is megírjuk, hogy mi miért lehet fontos Hollandia számára, akár politikai, akár gazdasági szempontból, illetve hogy milyen lehetőséget jelenthetnek akár kutatási intézmények, akár vállalatok számára.
Annak ellenére, hogy a holland és a magyar mezőgazdaság termelési intenzitásában nagy a különbség, számos olyan terület van, ahol mindkét ország hasonló kihívásokkal néz szembe, gondoljunk csak a klímaváltozásra vagy a biodiverzitás csökkenésére.
– Hollandiában igen intenzív a termelés, és állandó innovációra vagyunk kényszerítve, mert elértük a rendelkezésünkre álló termőföld-kapacitás határát. Az ennyire intenzív termelés megköveteli, hogy folyamatosan kutassuk a lehető legkisebb CO2-kibocsátással járó technológiákat.
Tehát igen, vannak különbségek, de vannak közös vonások és közös kihívások is, mi pedig próbáljuk elősegíteni, hogy közösen cselekedjünk a közös kihívások leküzdése érdekében.
Hollandia agrárdiplomáciai világhálózata több mint 40 országra kiterjed, afrikai, ázsiai és dél-amerikai országokra is. A magyar gazdálkodók egyik fő félelme, hogy a zöld szervezetek nyomására Hollandiában felszámolják a nagy, intenzív szarvasmarha- vagy sertéstelepeket, és hogy áttelepítik őket hazánkba. Koen van Ginneken máshogy látja a helyzetet.
– A holland mezőgazdasági termelők minden téren a jogszabályokat betartva végzik a munkájukat, legyen szó akár az EU-s, akár a nemzeti rendelkezésekről. Ez tagadhatatlan, bármennyire is határozott hangon nyilvánulnak meg egyes szakmai szervezetek a mezőgazdaság fenntarthatóságáról folytatott nyilvános vitákban. De ha a mezőgazdasági termelők otthon nem látnak már teret a bővülésre, elindulhatnak akár ide is – vagy más országba.
Egyébként sem gondolom, hogy holnap Hollandia egyik fele úgy döntene, hogy áttelepíti ide a termelését. Van ugyan néhány holland farmer, aki 15–20 éve Magyarországon gazdálkodik, de ők már a magyar társadalom részét képezik. Tehát valóban van, aki itt kezd el gazdálkodni. Mások viszont, mondjuk, Kanadában, mert ott nagyobb területek vannak – megint mások pedig maradnak Hollandiában. Mindig könnyebb üzletet kötni a saját hazánkban, a saját anyanyelvünkön, olyan gazdasági környezetben, amit teljes egészében átlátunk és megértünk.
A gazdasági veszélyt sem látom valósnak a magyar gazdálkodásra nézve, mert mindenkinek, aki itt gazdálkodik, az itteni szabályokat és törvényeket kell betartania, vagyis az ide költöző gazdák nem számíthatnak különleges bánásmódra.
Koen van Ginneken közvetlenül érkezése után megtekintette a Bábolnai Gazdanapokat és az OMÉK-ot is. Mint mondja, mindkét kiállítást igazán érdekes és hasznos bevezetőnek találta a magyar agrárszektorba, hiszen ezeken a kiállításokon „mindenki ott volt”. Találkozott a minisztérium képviselőivel ugyanúgy, mint az agrárkamara és más szakmai szervezetek munkatársaival, illetve gazdálkodókkal is.
– Nagyon hasznos időszak volt ez számomra, mert rögtön bekerültem a szakma sűrűjébe. Hallhattam, hogy mik az ágazat jelenlegi gondjai és feladatai Magyarországon, ezáltal képet alkothattam róla, hogy a két ország kapcsolatából hogyan tudnánk a lehető legtöbbet kihozni, legyen szó akár a fiatalok gazdálkodóvá válásáról, akár a technikai modernizálásról. Ezek a témák Hollandiában is napirenden vannak. Emellett megismerkedtem – bár még mindig ismerkedem – a magyar gasztronómiával is.
Terveiről szólva Koen van Ginneken a precíziós mezőgazdaságot említette az első helyen, mint amit Hollandiában is nagyon fontosnak tartanak a politika szintjén. Sok holland vállalat igen aktív az új technológiák alkalmazásában, mert a jövedelmezőség növelésének és a fenntartható termelés zálogának tekintik.
– Nagy értéket látunk a precíziós mezőgazdaságban. Nemcsak azért, mert jól hangzik a neve, hanem valóban szeretnénk megmutatni, hogyan működik a precíziós gazdálkodás a gyakorlatban. Tudom, hogy vannak Magyarországon is, akik már alkalmaznak ilyen technológiákat, de szeretnénk megtalálni a módját, hogy Hollandia miként járulhatna hozzá további terjedésükhöz. Jövőre, terveink szerint, az élelmiszer-pazarlás megelőzésére összpontosítunk. Nagyon komoly kérdésnek tekintjük, amely az élelmiszergazdaság egészét érinti, az alapanyag-termeléstől az éttermekig.
A nagykövetség 2022-ben is folytatja a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos közigazgatási egyeztetéseket, de amellett számos bemutatót, üzemlátogatást, szemináriumot és műhelyt szervez magyar termelők számára. Hollandia már a Floriade megnyitására is teljes gőzzel készül. A tízévente tartott kertészeti kiállítást 2020-ban el kellett halasztani, de jövő áprilisban megtartják, fő témája pedig a fenntartható, zöld város. Koen van Ginneken meglátása szerint ez hazánkban is egyre fontosabb ügy.
– Reméljük, sikerül felkeltenünk az érdeklődést a kiállítás iránt. Ennek érdekében néhány szakmai partnerünk számára mi magunk szervezzük meg a látogatást a Floriadéra.
Remélem továbbá, hogy több említett területen előrelépünk. Természetesen mindig jó, ha a legérdekesebb témákat átbeszéljük, ha előadásokat tartunk róluk, de nekem az a célom, hogy az agár- és az élelmiszergazdaság területén gyakorlati eredményeket is elérjünk a két ország, illetve a két ország termelőinek kapcsolatában. Remélem, hogy a most még előttem álló négy évre visszatekintve egyszer büszkén mondhatom, az én munkámnak is az eredménye, hogy a magyar és a holland agrár-élelmiszeripari ágazat egyaránt jobb lett.
