Back to top

Mire terjed ki az agrárkamara jogköre?

A termőföldre kötött adásvételi szerződések jóváhagyási eljárása során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervének állást kell foglalnia, hogy az adott adásvétel az érdekelt személlyel – legyen az a szerződés szerinti vevő vagy elővásárló – megfelel-e a Földforgalmi Törvényben tételesen meghatározott agrárpolitikai és földbirtok-politikai elveknek.

Egy megtörtént esetet ismertetünk, amely során a kamara állásfoglalásában nem támogatta az adásvételt, mivel az nem felelt meg a Földforgalmi Törvényben és az egyéb jogszabályokban előírt feltéte­leknek.

A terv

A gazda, aki egyben fiatal gazdának is minősül, lakóhelyén talált egy művelésre gyakorlatilag alkalmatlan táblát, melyben a kárpótlás következményeként számos párszáz négyzetméteres, önálló ingatlan alakult ki. A gazda elhatározta, hogy megkeresi a kis területű mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosait, ajánlatot tesz nekik, megvásárolja tőlük ezeket az ingatlanokat, majd összevonja, hogy egységesen tudja hasznosítani. A gazdának figyelembe kellett vennie, hogy terve csak akkor lehet sikeres, ha valamennyi különálló ingatlant megvásárolja. Nem hagyhatott ki egy ingatlant sem a sorból, hiszen akkor nem lehet a területet egy helyrajzi szám alá összevonni.

A gazdának sikerült külön-külön megegyeznie a tulajdonosokkal, és pár hónap alatt több mint tíz adásvételt kötött meg. A megvásárolt legnagyobb önálló ingatlan sem érte el az 1000 négyzetmétert, de akadt olyan is, aminek alapterülete nem haladta meg a 100 négyzetmétert, és egyik ingatlannak sem volt bejegyzett földhasználója.

A szerződések az előírások szerint hirdetményi közzétételre („kifüggesztésre”) kerültek. Elővásárlási szándékot nem jelentett be senki. Az engedélyezési folyamat végbement, és akkor jött a meglepetés: egymás után érkeztek a kormányhivataltól a határozatok, amelyben megtagadták az adásvételek jóváhagyását.

Az elutasító határozatok

Valamennyi határozatban arra hivatkozott a kormányhivatal, hogy az agrárkamara a vevővel kötött szerződést nem támogatta, és ebben az esetben a mezőgazdasági igazgatási szervnek, a kormányhivatalnak nincs mérlegelési lehetősége.

A határozatok idézték a kamarai állásfoglalásokat, amelyek szinte szóról szóra azonosak voltak; a szerződések nem felelnek meg az agrárpolitikai elveknek, mert magas vételárat tartalmaznak, és ezáltal elővásárlásra jogosultakat tartottak távol elővásárlási joguk gyakorlásától.

Tény, hogy az egyes szerződések fajlagosan magasabb árat tartalmaztak, mint ha az összes szerződést nézve ugyanakkora területet egy szerződésben vásárolt volna a gazda, de azért kirívónak sem lehetett nevezni az árakat a többi közzétett adásvételi szerződéshez képest.

Hozzátartozik még, hogy két szerződést – melyek gyakorlatilag ugyanolyan feltételeket tartalmaztak, mint az összes többi – támogatott a kamara, és azokat jóvá is hagyta a kormányhivatal.

Peres eljárás

A gazda úgy döntött, hogy az elutasító határozatokat közigazgatási bíróság előtt támadja meg. Keresetének az alapját az adta, hogy a kamara nem vizsgált meg minden, a Földforgalmi Törvény által előírt feltételt, kizárólag az ár alapján döntött, továbbá az állásfoglalásában egy olyan paragrafust is megjelölt mint elutasítási okot, ami már 2019. januárja óta nem szerepel a Földforgalmi Törvényben.

A pert a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint a gazda a kormányhivatal ellen indította, mivel az agrárkamara döntése ellen jelenleg nincs önálló jogorvoslati lehetőség. A bíróság az egyes perekben, élve a törvény adta lehetőségével, az agrárkamarát egyéb érdekeltként perbe állította.

A kormányhivatal védekezésképpen azt adta elő, amire a határozatában is hivatkozott, azaz nem támogató kamarai állásfoglalás esetén nincs lehetősége a szerződést jóváhagyni. Az agrárkamara pedig arra hivatkozott, hogy köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján a szerződésekben írt árak meghaladják a helyben szokásos földárakat, és megjelölte azt, hogy az egyes szerződésekben, milyen vételárat tartott volna elfogadhatónak.

Az ítéletek

A bíróság az ítéleteiben helyt adott a gazda kereseteinek, a határozatokat megsemmisítette, és a kormányhivatalt, valamint az agrárkamarát új eljárás lefolytatására kényszerítette. Kimondta, hogy egy olyan tényező esetében, mint a vételár, nincs helye köztudomású tényekre vagy legjobb ismeretekre hivatkozni, már az állásfoglalásban is konkrétan kell közölni, hogy a kamara mire alapozza a helyi földáraknak való nem megfelelést, és az adatok forrását is meg kell jelölni.

A bíróság kimondta azt is, hogy a földárakon túl valamennyi, a törvényben írt tényezőt vizsgálat alá kell venni, a konkrét esetben kiemelten azt, hogy a gazda eddig parlagon heverő földrészleteket kívánt megvásárolni és művelésbe vonni. Továbbá, ha az állásfoglalás elővásárlásra jogosultak tá­vol­tartására hivatkozik, akkor legalább valószínűsíteni kell ennek tényszerűségét.

Kiemelte még a bíróság, hogy a kormányhivatalnak észlelnie kellett volna azt, hogy a kamarai állásfoglalás hatályon kívül helyezett paragrafusra hivatkozik, és legalább e körben fel kellett volna hívnia a kamara figyelmét az állásfoglalás pontosítására.

Az eset tanulsága

A fentiekkel azt kívántuk bemutatni, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához a Földforgalmi Törvény közigazgatási feladatokat rendelt, tehát a kamarának mindazokat a jogszabályokat be kell tartania, amelyek általánosságban és a termőföld adásvételére vonatkozóan szabályozzák a közigazgatási eljárást, és felelőssége is ugyanakkora, mint egy bármilyen más közigazgatási szervé. Ez az eset is megmutatta, hogy a bírósági jogorvoslat nem pusztán formális lehetőség, tehát ha valaki úgy látja, hogy jogsérelem érte, érdemes bírósághoz fordulnia.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Részegen ne másszunk galambdúcba

Megszállott és egészen ittas galambász járt pórul egy öt méter magas galambdúcban.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

Változások a drónpilótaképzések feltételrendszerében és az eljárásrendjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

Nemzeti parki területen, ráadásul tiltott eszközökkel horgásztak

Orvhalászokat értek tetten a rendőrök 147 kilogramm ponttyal a Hortobágyi Nemzeti Park területén - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.