Back to top

Mire terjed ki az agrárkamara jogköre?

A termőföldre kötött adásvételi szerződések jóváhagyási eljárása során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervének állást kell foglalnia, hogy az adott adásvétel az érdekelt személlyel – legyen az a szerződés szerinti vevő vagy elővásárló – megfelel-e a Földforgalmi Törvényben tételesen meghatározott agrárpolitikai és földbirtok-politikai elveknek.

Egy megtörtént esetet ismertetünk, amely során a kamara állásfoglalásában nem támogatta az adásvételt, mivel az nem felelt meg a Földforgalmi Törvényben és az egyéb jogszabályokban előírt feltéte­leknek.

A terv

A gazda, aki egyben fiatal gazdának is minősül, lakóhelyén talált egy művelésre gyakorlatilag alkalmatlan táblát, melyben a kárpótlás következményeként számos párszáz négyzetméteres, önálló ingatlan alakult ki. A gazda elhatározta, hogy megkeresi a kis területű mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosait, ajánlatot tesz nekik, megvásárolja tőlük ezeket az ingatlanokat, majd összevonja, hogy egységesen tudja hasznosítani. A gazdának figyelembe kellett vennie, hogy terve csak akkor lehet sikeres, ha valamennyi különálló ingatlant megvásárolja. Nem hagyhatott ki egy ingatlant sem a sorból, hiszen akkor nem lehet a területet egy helyrajzi szám alá összevonni.

A gazdának sikerült külön-külön megegyeznie a tulajdonosokkal, és pár hónap alatt több mint tíz adásvételt kötött meg. A megvásárolt legnagyobb önálló ingatlan sem érte el az 1000 négyzetmétert, de akadt olyan is, aminek alapterülete nem haladta meg a 100 négyzetmétert, és egyik ingatlannak sem volt bejegyzett földhasználója.

A szerződések az előírások szerint hirdetményi közzétételre („kifüggesztésre”) kerültek. Elővásárlási szándékot nem jelentett be senki. Az engedélyezési folyamat végbement, és akkor jött a meglepetés: egymás után érkeztek a kormányhivataltól a határozatok, amelyben megtagadták az adásvételek jóváhagyását.

Az elutasító határozatok

Valamennyi határozatban arra hivatkozott a kormányhivatal, hogy az agrárkamara a vevővel kötött szerződést nem támogatta, és ebben az esetben a mezőgazdasági igazgatási szervnek, a kormányhivatalnak nincs mérlegelési lehetősége.

A határozatok idézték a kamarai állásfoglalásokat, amelyek szinte szóról szóra azonosak voltak; a szerződések nem felelnek meg az agrárpolitikai elveknek, mert magas vételárat tartalmaznak, és ezáltal elővásárlásra jogosultakat tartottak távol elővásárlási joguk gyakorlásától.

Tény, hogy az egyes szerződések fajlagosan magasabb árat tartalmaztak, mint ha az összes szerződést nézve ugyanakkora területet egy szerződésben vásárolt volna a gazda, de azért kirívónak sem lehetett nevezni az árakat a többi közzétett adásvételi szerződéshez képest.

Hozzátartozik még, hogy két szerződést – melyek gyakorlatilag ugyanolyan feltételeket tartalmaztak, mint az összes többi – támogatott a kamara, és azokat jóvá is hagyta a kormányhivatal.

Peres eljárás

A gazda úgy döntött, hogy az elutasító határozatokat közigazgatási bíróság előtt támadja meg. Keresetének az alapját az adta, hogy a kamara nem vizsgált meg minden, a Földforgalmi Törvény által előírt feltételt, kizárólag az ár alapján döntött, továbbá az állásfoglalásában egy olyan paragrafust is megjelölt mint elutasítási okot, ami már 2019. januárja óta nem szerepel a Földforgalmi Törvényben.

A pert a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint a gazda a kormányhivatal ellen indította, mivel az agrárkamara döntése ellen jelenleg nincs önálló jogorvoslati lehetőség. A bíróság az egyes perekben, élve a törvény adta lehetőségével, az agrárkamarát egyéb érdekeltként perbe állította.

A kormányhivatal védekezésképpen azt adta elő, amire a határozatában is hivatkozott, azaz nem támogató kamarai állásfoglalás esetén nincs lehetősége a szerződést jóváhagyni. Az agrárkamara pedig arra hivatkozott, hogy köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján a szerződésekben írt árak meghaladják a helyben szokásos földárakat, és megjelölte azt, hogy az egyes szerződésekben, milyen vételárat tartott volna elfogadhatónak.

Az ítéletek

A bíróság az ítéleteiben helyt adott a gazda kereseteinek, a határozatokat megsemmisítette, és a kormányhivatalt, valamint az agrárkamarát új eljárás lefolytatására kényszerítette. Kimondta, hogy egy olyan tényező esetében, mint a vételár, nincs helye köztudomású tényekre vagy legjobb ismeretekre hivatkozni, már az állásfoglalásban is konkrétan kell közölni, hogy a kamara mire alapozza a helyi földáraknak való nem megfelelést, és az adatok forrását is meg kell jelölni.

A bíróság kimondta azt is, hogy a földárakon túl valamennyi, a törvényben írt tényezőt vizsgálat alá kell venni, a konkrét esetben kiemelten azt, hogy a gazda eddig parlagon heverő földrészleteket kívánt megvásárolni és művelésbe vonni. Továbbá, ha az állásfoglalás elővásárlásra jogosultak tá­vol­tartására hivatkozik, akkor legalább valószínűsíteni kell ennek tényszerűségét.

Kiemelte még a bíróság, hogy a kormányhivatalnak észlelnie kellett volna azt, hogy a kamarai állásfoglalás hatályon kívül helyezett paragrafusra hivatkozik, és legalább e körben fel kellett volna hívnia a kamara figyelmét az állásfoglalás pontosítására.

Az eset tanulsága

A fentiekkel azt kívántuk bemutatni, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához a Földforgalmi Törvény közigazgatási feladatokat rendelt, tehát a kamarának mindazokat a jogszabályokat be kell tartania, amelyek általánosságban és a termőföld adásvételére vonatkozóan szabályozzák a közigazgatási eljárást, és felelőssége is ugyanakkora, mint egy bármilyen más közigazgatási szervé. Ez az eset is megmutatta, hogy a bírósági jogorvoslat nem pusztán formális lehetőség, tehát ha valaki úgy látja, hogy jogsérelem érte, érdemes bírósághoz fordulnia.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Földadó a láthatáron: támogatni, és nem adóztatni kell a gazdákat!

November közepén úgy döntött a hódmezővásárhelyi önkormányzat, hogy a 4 hektár feletti földterületeket hektáronként 9990 forint adóval terheli. Mindezt tették annak tükrében, hogy Csongrád-Csanád megyében 100 ezer hektárról jelentettek be aszálykárt. Éppen ezért a megyei gazdák segítségért fordultak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségéhez.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.