Back to top

Számok igazolják, hogy megéri kíméletesen bánni a talajjal

Jelentősen csökken a talajvesztés, ugyanakkor érzékelhető mértékben nő a vízmegtartó képesség, ha kíméletesen művelnek egy talajt. A Magyar Tudományos Akadémia és a Syngenta közel két évtizede vizsgál zalai területeket.

Egyre több szakember emeli fel a szavát annak érdekében, hogy a talajkímélő gazdálkodásé a jövő. A talajkímélő művelés előnyös a termelőknek és a környezetnek egyaránt, igazolta a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia 18 éve tartó talajvédelmi kutatása is, amelyet a zalai Szentgyörgyváron indítottak 2003-ban. A kísérlet bizonyította: a talajkímélő művelés fokozza a talaj vízelnyelő képességét, növeli a talaj egészségét és biológiai sokféleségét, csökkenti a veszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön.

A Soil and Tillage Research tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a 2003-ban indított talajvédelmi kutatás eredményeit mutatja be. A talajkímélő művelés hatásának vizsgálatát a Syngenta kezdeményezte, a kutatást a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai végzik. A program az EU Life Soil and Water programban indult 2003-ban a Kis-Balaton vízgyűjtőterületén található Plótár Farmon, amely a Syngenta INTERRA® Farm hálózat magyarországi tagja. A kutatás a talaj egészségét és minőséget befolyásoló adatok változására összpontosított a talajkímélő művelés, illetve a szántásos művelés esetében. A kutatók 11 százalékos lejtőn vizsgálták a talajlemosódást és a talajvesztést. Azért választották ezt a területet, tájékoztatott Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere, mert jól jellemzi a környező agrártáj talajviszonyait a Zalai-Dombságon.

Jelen esetben a talajkímélő művelést úgy kell érteni, hogy célgépekkel kerülték el a talaj forgatását, teljes mulcshagyást, gyakori zöldtrágyázást, köztes növény vetést alkalmaztak a fő kultúrák között. 

A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak: a talajkímélő művelés esetén a talajlemosódás (víz+talaj) 75 százalékkal, míg a talajveszteség 95 százalékkal csökkent. Az éves talajerózió a szántással művelt táblákon elérte a 2,8 tonnát hektáronként, a talajkímélő művelésű területeken mindössze 0,2 tonna volt hektáronként. 

A kutatási időszak végén jelentősen magasabb talaj-aggregátum stabilitást és magasabb talaj szervesanyag-tartalmat mértek a talajkímélő műveléses táblákon, és a földigiliszta-gyakoriság is többszöröse volt ezeken a területeken a szántással művelt részekhez képest.

A statisztikai modell bebizonyította, hogy a kímélő talajművelés volt a legfontosabb tényező a talajveszteség csökkentésében.

Pecze Rozália  elmondta: „bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön, miközben növeli a talaj vízelnyelő és vízmegtartó képességét. Mindez hozzájárul legfontosabb természeti erőforrásaink, a talaj és a felszíni vizek védelméhez, miközben gazdasági hasznot is hajt.

Minél több vizet nyel el és tart meg a talaj, annál kevesebb öntözésre, illetve víztározó kapacitásra van szükség.

A másik gazdasági előnye a talajkímélő művelésnek, hogy védi a környező tájat, megelőzi a környezet és a vízgyűjtők lemosódó talajjal és agrokemikáliákkal való szennyeződését. Emellett nő a termelés biztonsága, egészségesebb termést és stabil termésátlagot biztosít a termelők számára.”

A tanulmányban rámutattak: a talajkímélő művelés alkalmazásával nő a biodiverzitás is. Az ilyen területeken nagyobb számban és fajgazdagságban fordulnak elő beporzó rovarok, giliszták, madarak és kisemlősök.

A szakember kérdésünkre rámutatott: valójában két kísérleti területen folytak a vizsgálatok. Szentgyörgyváron egyhektáros felületen zajlanak eróziós kutatások hagyományos, szántott és talajkímélő művelés összehasonlítására. Dióskálon üzemi táblákon a hagyományos és a talajkímélő művelés összehasonlítása, a növénytermesztés-technológiai  vizsgálatok és a kétféle művelés ökonőmiai összehasonlítása történik. Emellett ökológiai vizsgálatok is folynak a talajegészség és a biodiverzitás terén. Két különálló területen, 50-50 hektáros táblán az üzemi szintű összehasonlítást végzik el a két talajművelés között. 

Az említett nagytáblás parcellákba őszi káposztarepcét, őszi búzát, tavaszi búzát, őszi árpát és tavaszi árpát vetettek. A tapasztalataik szerint a talajkímélő nagyparcellákon a hozamok stabilak maradtak aszályos évben is, a talaj javuló csapadékbefogadó és vízmegtartó képessége miatt. A kultúrák átlagosan jobb termést hoztak. Öt-hét ismétlésben hasonlították össze a kétféle művelést, a kísérletet tovább fogják folytatni, erősítette meg Pecze Rozália.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Komplex növényvédelmi megoldások, új hatásmód, biológiai védekezés

A fenntarthatóság jegyében bővítették portfóliójukat a nagy növényvédőszer-gyártók vetőmag-üzletággal, biológiai módszerekkel és digitális megoldásokkal, derült ki az AGROmashEXPO kiállításon a termelői kihívásokról rendezett fórumon.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.