Back to top

Számok igazolják, hogy megéri kíméletesen bánni a talajjal

Jelentősen csökken a talajvesztés, ugyanakkor érzékelhető mértékben nő a vízmegtartó képesség, ha kíméletesen művelnek egy talajt. A Magyar Tudományos Akadémia és a Syngenta közel két évtizede vizsgál zalai területeket.

Egyre több szakember emeli fel a szavát annak érdekében, hogy a talajkímélő gazdálkodásé a jövő. A talajkímélő művelés előnyös a termelőknek és a környezetnek egyaránt, igazolta a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia 18 éve tartó talajvédelmi kutatása is, amelyet a zalai Szentgyörgyváron indítottak 2003-ban. A kísérlet bizonyította: a talajkímélő művelés fokozza a talaj vízelnyelő képességét, növeli a talaj egészségét és biológiai sokféleségét, csökkenti a veszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön.

A Soil and Tillage Research tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a 2003-ban indított talajvédelmi kutatás eredményeit mutatja be. A talajkímélő művelés hatásának vizsgálatát a Syngenta kezdeményezte, a kutatást a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai végzik. A program az EU Life Soil and Water programban indult 2003-ban a Kis-Balaton vízgyűjtőterületén található Plótár Farmon, amely a Syngenta INTERRA® Farm hálózat magyarországi tagja. A kutatás a talaj egészségét és minőséget befolyásoló adatok változására összpontosított a talajkímélő művelés, illetve a szántásos művelés esetében. A kutatók 11 százalékos lejtőn vizsgálták a talajlemosódást és a talajvesztést. Azért választották ezt a területet, tájékoztatott Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere, mert jól jellemzi a környező agrártáj talajviszonyait a Zalai-Dombságon.

Jelen esetben a talajkímélő művelést úgy kell érteni, hogy célgépekkel kerülték el a talaj forgatását, teljes mulcshagyást, gyakori zöldtrágyázást, köztes növény vetést alkalmaztak a fő kultúrák között. 

A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak: a talajkímélő művelés esetén a talajlemosódás (víz+talaj) 75 százalékkal, míg a talajveszteség 95 százalékkal csökkent. Az éves talajerózió a szántással művelt táblákon elérte a 2,8 tonnát hektáronként, a talajkímélő művelésű területeken mindössze 0,2 tonna volt hektáronként. 

A kutatási időszak végén jelentősen magasabb talaj-aggregátum stabilitást és magasabb talaj szervesanyag-tartalmat mértek a talajkímélő műveléses táblákon, és a földigiliszta-gyakoriság is többszöröse volt ezeken a területeken a szántással művelt részekhez képest.

A statisztikai modell bebizonyította, hogy a kímélő talajművelés volt a legfontosabb tényező a talajveszteség csökkentésében.

Pecze Rozália  elmondta: „bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön, miközben növeli a talaj vízelnyelő és vízmegtartó képességét. Mindez hozzájárul legfontosabb természeti erőforrásaink, a talaj és a felszíni vizek védelméhez, miközben gazdasági hasznot is hajt.

Minél több vizet nyel el és tart meg a talaj, annál kevesebb öntözésre, illetve víztározó kapacitásra van szükség.

A másik gazdasági előnye a talajkímélő művelésnek, hogy védi a környező tájat, megelőzi a környezet és a vízgyűjtők lemosódó talajjal és agrokemikáliákkal való szennyeződését. Emellett nő a termelés biztonsága, egészségesebb termést és stabil termésátlagot biztosít a termelők számára.”

A tanulmányban rámutattak: a talajkímélő művelés alkalmazásával nő a biodiverzitás is. Az ilyen területeken nagyobb számban és fajgazdagságban fordulnak elő beporzó rovarok, giliszták, madarak és kisemlősök.

A szakember kérdésünkre rámutatott: valójában két kísérleti területen folytak a vizsgálatok. Szentgyörgyváron egyhektáros felületen zajlanak eróziós kutatások hagyományos, szántott és talajkímélő művelés összehasonlítására. Dióskálon üzemi táblákon a hagyományos és a talajkímélő művelés összehasonlítása, a növénytermesztés-technológiai  vizsgálatok és a kétféle művelés ökonőmiai összehasonlítása történik. Emellett ökológiai vizsgálatok is folynak a talajegészség és a biodiverzitás terén. Két különálló területen, 50-50 hektáros táblán az üzemi szintű összehasonlítást végzik el a két talajművelés között. 

Az említett nagytáblás parcellákba őszi káposztarepcét, őszi búzát, tavaszi búzát, őszi árpát és tavaszi árpát vetettek. A tapasztalataik szerint a talajkímélő nagyparcellákon a hozamok stabilak maradtak aszályos évben is, a talaj javuló csapadékbefogadó és vízmegtartó képessége miatt. A kultúrák átlagosan jobb termést hoztak. Öt-hét ismétlésben hasonlították össze a kétféle művelést, a kísérletet tovább fogják folytatni, erősítette meg Pecze Rozália.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Negatív aratási rekordok várhatóak Békés megyében

Az aszály miatt negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából Békés megyében; az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul a sok apró szem a vetőmag ellátottságra is kihathat majd - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatósága által az MTI-nek kedden elküldött adatsorokból.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Brazília újból a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre lehet

Rekordmennyiségű búza- és kukoricatermés várható Brazíliában idén a becslések szerint. A búzatermés 2022-ben eléri a 8,4 millió tonnát az előrejelzések szerint, ami 8%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A kukoricatermés szintén rekordot érhet el, ezzel Brazília újból a világ második legnagyobb gabonaexportőre lehet.