Back to top

Szüreteljünk tíz év múlva is!

„Foglalkozni kell a változásokkal, és aki nem tud alkalmazkodni, az nem biztos, hogy túléli a kihívásokat” – hangzott el az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány által szervezett konferencián.

A Verpeléten, a Varsányi Pincészetben tartott szőlészeti-borászati konferencián a termelőket foglalkoztató kérdéseket és a kutatás előtt álló, e kérdések megválaszolását szolgáló feladatokat vitatták meg. Kocsis László, a Göcsej Gyümölcse Bt. tulajdonosa a szőlőtermesztés biológiai alapjainak definiálásával kezdte előadását.

A saját maga által követett, leegyszerűsített tétel szerint a szőlőtermesztés biológiai alapját a termesztést szolgáló növényállomány jelenti:

törzsültetvényeink, ültetvényeink, kertjeink, génbankjaink összessége, amelyeket akár a termesztést, akár új genotípusok előálítását szolgálják, és akkor nem leszünk külföldi szaporítóanyag-előállítók kényének-kedvének ki­­­szolgáltatva, ha mindezt saját kézben tudjuk tartani. A génbankokban, fajtagyűjteményekben, nemesítői gyűjteményekben és a termesztésben lévő fajták közös kincsünket képezik.

Illusztráció
Illusztráció

Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

Számolnunk kell azzal, hogy a hőmérséklet változásával együtt változik a ter­meszthető fajták köre. Nő a termés cukorfoka, azzal együtt a bor alkoholtartalma, ami nem felel meg a mai fogyasztói igényeknek. Nagyobb lombfelületet fejlesztenek a tőkék, emiatt több vízre van szüksége az ültetvényeknek, ami a csapadékviszonyok kiszámíthatatlansága miatt komoly kihívás. Ha mindez nem volna elég, a hőmérsékleti szélsőségek közvetlenül károsíthatják a tőkét és a termést.

Fontos kérdés a fajták alkalmazkodóképessége. Nagyobb rugalmasságot mutat a Kékfrankos, a Olasz rizling, a Sauvignon blanc, de az Irsai Olivér vagy a Pinot noir érzékenyebben reagál a hőmérséklet-változásra.

Az éghajlatváltozás és a környezettudatos gazdálkodás elősegítésére a Kárpát-medencei és a regionális fajták klónszelekcióját, valamint a rezisztens és alanyfajták hazai előállítását várják el a gazdák. A klónszelekciós programnak öt különböző fajtacsoport lesz a fókuszában. A fehérbort adók közül az Olasz rizling, a Furmint, a Hárslevelű, a Királyleányka és a Sárga muskotály, a kékszőlők közül a Kékfrankos, a Kadarka, a Zweigelt, a Kékoportó és a Csókaszőlő számíthat kiemelkedő figyelemre, míg a hazai nemesítésűek közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Zenit, a Néró és a Generosa.

Kocsis László szerint a rövid távon megvalósítandó feladatok közül ki kell emelni a szaporításra használt növényi anyagok szakszerű növényegészségügyi monitorozását, e téren is összhangot kell teremteni a termelők és a hatóság között. „Olyan laboratóriumi háttér használatára gondolok, amit a szaporítóanyag-termelők is igénybe vehetnek a kívánt alapanyag vizsgálatára” – fogalmazott a szakember.

Ki kell dolgozni az alanytörzsültetvények támogatásának rendszerét, mert bizonyos import alapanyagok túl nagy növény­egészségügyi kockázatot jelentenek. Ami nem karantén-kórokozó, arra nincsen vizsgálat, pedig ilyenek is jelentős kárt okozhatnak.

Középtávon, a következő 3–7 évben már szárazságtűrés szempontjából kell vizsgálni az alany-nemes-használatot. A klónszelekciós és keresztezéses nemesítési programok elindítása hosszabb távon, 15–20 év elteltével vezethet eredményre,. E téren jó aromaprofillal, peronoszpóra- és lisztharmat-rezisztenciával rendelkező fajták, illetve szárazságtűrő alanyok előállítása kell legyen a cél.

Katona István-díj 2021

A Magyar Borok Háza Alapítvány által az egykori Kiskunhalasi Állami Gazdaság volt igazgatója emlékére létrehozott Katona István-díjat minden évben két szakembernek ítélik oda, olyanoknak, akiknek a munkássága a magyar szőlő-bor ágazatot segítette. Egyiküket a tudomány területéről, másikukat a gyakorlatból választják. Az idei díjátadóra Verpeléten került sor.

Kocsis László és Varsányi Lajos a Katona István-díjjal
Kocsis László és Varsányi Lajos a Katona István-díjjal

Varsányi Lajos, a Varsányi Pincészet tulajdonosának munkássága egy egész generáció tevékenységét határozta meg. Több évtizedes szakmai tevékenységét mindvégig a minőségre való törekvés és a közösségorientált gondolkodás jellemezte. Pályafutása 1968-ban kezdődött, és
1974-ben már a verpeléti palackozó születésénél bábáskodott. Elsőként jelenítette meg a boros címkéken a bortermelőt. A rendszerváltáskor elindította saját vállalkozását, részt vett az 1996-os bortörvény, a hegyközségi törvény megformálásában, fontos szerepet játszott a termékleírások megfogalmazásában és az Egri Borbíráló Bizottság felállításában. Kocsis László oktató és kutató, nemcsak álmodozik, hanem tesz is az álmai megvalósításáért. Hazáján kívül oktatott, Ausztráliában, az USA-ban és Franciaországban. Kutatási területének a szőlőtermesztést választotta, és Bakonyi Károly tanítványaként sikeres munkásságot tudhat maga mögött. Hitvallása a szőlőtermesztők segítése. Több nemzetközi lapban közlik publikációit, a Borászati Füzetek szerkesztőbizottságának is tagja. Mint fogalmazni szokott: a legnagyobb felületen termesztett gyógynövény a szőlő.

Neszmélyi példa

„A Neszmélyi borvidéken található 85 hektáros ültetvényünkből 28 hektár öntözhető” – kezdte előadását Mikóczi Nárcisz. A Tatáról érkezett gazda elmondta, az övékén kívül egyetlen olyan ültetvényről tud, ahol mesterséges vízkijuttatással élnek. A téma jelentőségét mutatja, hogy az utóbbi években rendszeresen mértek a fél évszázados csapadékösszeg alatti értéket, miközben a hőmérséklet meghaladta az átlagot.

Mikóczi Nárcisz elmondta, hogy az öntözési beruházást alapos szakmai konzultáció előzte meg.

Ellene szólt a kísérletek, a szaktudás, a gyakorlat hiánya, vagyis hogy nem volt rá átvehető hazai példa. Az emberek fejében olyan tévhitek élnek, hogy a minőségi borszőlőt tilos öntözni, vagy hogy az EU tiltaná. Ugyanakkor annak tudata, hogy öntözés nélkül nem tudják azt a mennyiséget és minőséget megtermelni, amit a felvásárlók elvárnak, elgondolkodtatta őket. Belevágtak, és 2018 óta egy 180 méter mély kútból elégítik ki a növények vízigényét, felszín alatti mikroöntözéssel. A percenként 200 liter vizet biztosító vízkivételi forrás elegendőnek bizonyult, mert az ültetvény számára 160–170 liter szükséges. A karsztvízből alkalmanként 7 millimétert juttatnak ki az év 5 hónapjában.

„A csöveket 30 centiméter mélyre fektettük, mert afelett felesleges öntözni a talajt” – érzékeltette a hatékonyság egyik kritériumát a szakember. A felső 30 centi átitatása plusz 300 köbméter vizet jelentene hektáronként.

A víztakarékosság mellett e megfontolás mellett szól az is, hogy így nem generálnak gyomosodást, a mikroklíma nem alakul a gombabetegségek számára kedvezően, ráadásul a csövek a szőlő művelését sem akadályozzák.

Hátrányaként a rendszer kiépítésének és tisztításának nehézségeit említette az előadó. A csöveket a sorok közepére helyezték, a gerincvezeték pedig 1 méter mélyre került, hogy ne akadályozza a mélylazítást.

„Az öntözéssel könnyen beállítható a termesztési cél, hogy minőséget vagy mennyiséget szeretnénk látni” – hívta fel a figyelmet Mikóczi Nárcisz. A 28 hektáron 92 kilométer vezetéket fektettek le, és így minden egyes tőke közel 250 liter vízhez juthatott az elmúlt vegetációs időszakban. Talán ennek köszönhető, hogy ők az augusztus 9-én érkező jégverés által okozott 70 százalékos kár ellenére 11,5 tonnás átlagtermést tudtak szüretelni.

A beruházásról a szakember elmondta még, hogy létezik ugyan állami támogatás – öntözési közösség létrehozása esetén akár 70 százalékos intenzitással –, de a költségek kétharmada termelői összefogással is megosztható volna.

Vízre és áramra mindenképpen szükség van. Egy köbméter víz felhozatala 180 méterről, szivattyúval 1 KW energiát igényel.

Számításaik szerint a beruházás 6–7 év alatt térül meg, ezért az idősebb, felújításra váró ültetvényeikben nem alkalmazzák.

Bár a vízkijuttatás mértékét elsősorban a meteorológiai adatokra, az ültetvénybe kihelyezett szenzorokra alapozzák, de ők magát a növényt tartják a legjobb indikátornak. Igaz, már olyan szenzorok is léteznek, amiket a xilembe kell beültetni, és úgy vezérlik az automatikát.

Piaci viszonyok

„Egyre fontosabb a szőlőtermesztők és a felvásárlók, feldolgozók szoros kapcsolata” – hívták fel a figyelmet az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Mikóczi István, aki 450 hektáros termelői csoportot koordinál a neszmélyi borvidéken, elmondta, hogy míg korábban maguk a gazdák dolgozták fel a termés zömét, addig manapság cseh és szlovák felvásárlók viszik el a szőlőt. Volt, hogy a teljes termés 90 százalékát, bár idén „csak” 80 százalékot.

Hogy miért az északi szomszédainknak adják el? A szakember elmondta, hogy a belföldi vásárlók már sokszor visszaéltek erőfölényükkel.

Viszont a legnagyobb cseh partnerüket, aki az ország több részében is vásárol szőlőt, rá tudták venni egy 50 ezer hektoliteres feldolgozó megépítésére. A szomódi beruházás célja, hogy ők is felelősséget érezzenek a termelők iránt.

Schmidt Győző, a Danubiana Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy aki a szüret előtt keresi a szőlőt, az késésben van. A cégük által feldolgozott termés 90 százalékát két évtizede ugyanazoktól a beszállítóktól vásárolják. Egyes borvidékeken szorosabb a kötelék a termelők és a feldolgozók között, máshol szinte nincsen kapcsolat. A párbeszéd hiánya pedig sok feszültséget szül. Azt már Maróti Attila, a Maróti Pince tulajdonosa tette hozzá, az ár egyik oldalon sok, a másikon kevés. Véleménye szerint a mennyiséget és a minőséget meghatározva differenciált fizetésre lenne szükség.

Mikóczi István rámutatott, míg a csehek 1 eurót adnak 1 kilogramm szőlőért, addig a hazai felvásárlóknak csak 30 eurócentet ér meg.

A bort a ‘60-as években még az élelmiszer kategóriába sorolták, de azóta átkerült a luxuscikkek közé, miközben egyre több élelmiszerre van szükség a világ egyre nagyobb lakosságának ellátására. A szakember szerint el kell felejteni az érzelmi kötődést; a szőlőtermesztés gazdasági tevékenység, meg kell tanulni hozzá számolni. A szakember-utánpótlás hiányos, ezért is van, hogy ukrán traktorost foglalkoztatnak. Tatabányán az 500 hektáros ipari park bőven nyújt munkalehetőséget a dolgozni akaróknak, és a mezőgazdaság nem tud versenyezni a gyakran 500 ezer forintos fizetésekkel.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: pixabay.com

Tornai Tamás, a somlói Tornai Pincészet tulajdonosa elmondta, nincsen olyan boruk, mely nemzetközi versenyről érem nélkül tért volna haza. Eladhatatlan árut nem szabad termelni, fontos a piacépítés, a marketing, a borvidék megítélésének erősítése. „Az ágazat jelentős támogatást kap, ezért nincsen okunk zúgolódásra. Ugyanakkor látható, hogy ezzel a támogatással eltelepítettünk ›valamit‹, amit működtetni is kell.”

Maróti Attila kiállt amellett, hogy az ültetvénynagyságot a fogyasztáshoz kell alakítani, kiválóak az adottságaink, ne a területcsökkentésben, hanem a piacszerzésben gondolkodjunk.

A bornak italfronton komoly vetélytársai vannak, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a szőlőterületekre, amelyek sok esetben nem versenyképesek. Az osztrákok 45 ezer hektáron termelik meg ugyanazt a mennyiséget, amihez nekünk 65 ezer hektárra van szükségünk. Például, míg Villányban és a Somlón egyensúlyban van a kereslet és a kínálat, addig ugyanezt nem mondhatjuk el Tokajról.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Levéltetvek mindenütt – Növényvédelmi előrejelzés 21. hét

A kórokozóknak kevésbé kedvezett az utóbbi napok időjárása, a rovarkártevők többsége viszont gyors szaporodásnak indult. Különösen a levéltetvek jelenléte feltűnő, némely növényen aggasztó méreteket ölt.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Hajnalig nyitva a Szent György-hegy

Idén ötödik alkalommal várja a sétálva borozókat a Szent György-hegy: június 11-én közel 20 helyszínen lehet majd ismerkedni a heggyel, a helyi borokkal és vendéglátókkal. A házigazdák zenével, finom falatokkal készülnek, de lesz túra és játék is. Olyan pincék is kinyitnak ilyenkor, amiket egyébként nehezebb felkeresni.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.