Back to top

Útkeresés Hajóson

A Hajós-Bajai borvidéken fekvő szülővárosukat választotta a fiatal Sziegl Balázs és Nagy Petra, hogy megmutassák, mit tudnak kihozni az ottani termőterület és a saját filozófiájuk kettőséből.

Elsőgenerációs borászok, de hosszú távra terveznek. Nekik a nagy álom nem a csillogó, üvegfalú pince, nem a még nagyobb kapacitású palackozó, hanem a kétkezi munka, a régi fajták megőrzése, a kísérletezés és a termőföld, amin két lábbal állnak. A szőlő és a bor hozta össze a fiatalokat, akik ma már két kisgyermek szülei. – Közel laktunk egymáshoz, mégis Budapesten, a kertészeti egyetemen „ismerkedtünk” meg Petrával, meséli Balázs a kezdeteket.

Mindössze annyi közük volt korábban a szőlőhöz és a borhoz, hogy Hajós környékén nőttek föl, ahol mindenkinek van szőlője, és mindenki készít bort, legtöbben csak hobbiszinten. Az ő családjukban is ez volt a jellemző.

Az érdeklődésük mégis efelé vezetett annak ellenére, hogy Petrát az orvosi pálya vonzotta, Balázs pedig eleinte informatikát tanult és zenélt, végül mindketten a kertészeti egyetemen végeztek.

Nem volt kérdés számukra, hogy visszatérnek Hajósra, és ezt a vidéket választják a borászkodásra. Minden egy ajándékba kapott szőlőparcellával kezdődött 2012-ben. Régi tőkék, bakhátas művelés jellemezte a területet, amihez ma is ragaszkodnak, igaz, kilenc év alatt kilenc hektárra növekedett a szőlőterület nagysága, de jellemzően a hagyományos művelést preferálják.

Hisznek a hajósi borvidékben

Minden évben gyarapodtak egy-egy parcellával, lassan, a lehetőségeikhez képest növekedett a gazdaságuk, ami Balázs szerint elérte a határaikat.

– A személyes jelenlétben hiszek minden téren, a szőlőben is. Ezért csak annyit vállalunk, amit mi magunk meg tudunk művelni, kézben tudunk tartani. Úgy érzem, most eljutottunk idáig.

Ezután inkább a kísérletezésre, a minőségre, a letisztultságra szeretnénk a hangsúlyt fektetni. Számunkra nem a domb fölé magasodó csillogó üvegfalú pince, a hatalmas palackszámok, a még nagyobb kapacitású palackozó jelenti a fejlődést, hanem az a törekvés, hogy megmutassuk, mit tudunk kihozni ebből a jó adottságú termőhelyből. Célunk inkább megkeresni és megmutatni azt a maximumot, ami a harmónia mellett a területben rejlik, fogalmaz Balázs.

Azt mondja, hogy a hajósi borvidék sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyire jelenleg értékelik és ismerik, de ők hisznek az adottságaiban, a mészben gazdag lepelhomokkal fedett löszös agyagtalajban, a hagyományos fajtákban.

A Hajósi Borfalu megannyi pincéje közül az övék az egyik. Hogyan, vagy mivel tűnhet ki egy kezdő borász a többiek közül? Balázs szerint fontos az identitáskeresés, megtalálni, hogy miben jók, és miben lehetne a jövőt látni. Azt mondja, ő mindig másképp látja a dolgokat, mint általában a többiek.

Nem tudatosan megy szembe másokkal, de úgy érzi, mindig a fősodor mellett halad. A szőlőikkel és a boraikkal is így van ez.

– Úgy tanultuk az iskolában, hogy a Hajós-Bajai borvidék alapvetően kékszőlő-termesztésre alkalmas, böngészgettem is a statisztikákat, ami megerősítette, hogy a 2000-es évek elejéig 60-40% arányban a kékszőlők voltak jellemzőek. Aztán jött a váltás, mindenki fehér fajtákat kezdett telepíteni. Ez már a kereskedelmi szemlélet, arról szól, hogy olyat telepítsünk, amire éppen igény van, pár év alatt préseljük ki az ültetvényből a maximumot, majd tíz év múlva telepítsünk újat, ami ismét kiszolgálja az igényeket. Most az illatos fehér fajtákkal foglalkoznak a legtöbben, én azonban ezt nem követem, mert itt a könnyű, gyümölcsös, jól iható vörösboroknak lenne nagy jövője, és a gasztronómia is ebbe az irányba mozdul el, érvel a fajtaválasztásaik mellett.

A régiben keresik az újdonságot

– Ez itt a legrégebbi ültetvény a környéken, mi százévesnek hívjuk a területet, de valószínű, hogy ennél még régebbi, veszi át a szót Petra, aki most elsősorban a pici gyermekekre koncentrál, de erejéhez mérten részt vesz a munkákban.

A felkarózott Kadarka-tőkék nem nagyobbak, mint egy paradicsombokor, pár fürtöt érlel mindegyikük.

Sokan talán észre sem vennék, hogy egy aktív, termő területről van szó. Azt mondja, olyanok, mint egy idős ember, már fogytán az erejük, ezért egyre alacsonyabbak lesznek, egyre kisebb mennyiséget teremnek, viszont azok egyre koncentráltabbak, és hihetetlenül különleges bor készül belőlük. A legjobb területünk, mondja, miközben szeretettel simít végig rajtuk a tekintetével.

Hol a helyük a natúr boroknak?

A Sziegl Pincében az autentikus borkészítés mellett döntöttek. Feldolgozzák a szőlőt és várnak, hogy a mikrovilág alakítsa a folyamatokat, ezért csak nagyon keveset avatkoznak bele. Látszólag könnyűnek tűnik így a borkészítés, de kiderül, hogy nem egészen így van, először is el kell felejteni egy csomó berögződést, és az iskolában tanultak nagy részét is. Majd következik a rengeteg saját tapasztalás, ami nagyon időigényes folyamat.

Először a szőlővel kezdődött a biogazdálkodás. Amikor kiköltöztek a szőlőhegyre, azt tapasztalták, hogy állandóan zúgnak a gépek, jönnek a permetezők, amiről azt gondolták, hogy ez nem egészséges dolog. Ezért döntöttek úgy, hogy minden egyes szőlőtőkét saját kézzel, organikus gazdálkodásban művelnek, amelynek a lényege a folyamatos jelenlét, a rengeteg kétkezi munka és a természetes anyagok használata, rézzel, kénnel, teákkal és növényi olajokkal permeteznek. Kemikáliák nélkül is szépek és egészségesek a szőlők, igaz, nekik mások az elvárásaik, nem elsősorban az extra megtérülés a cél. Majd arra gondoltak, ha a szőlőben ezt meg lehet oldani, akkor a pincében is folytatni lehet, és a lehető legkevesebbet rontani a termésen. Magától is gyönyörűen erjed a bor, azt gondolják, hogy az kerüljön a palackba, amit megtermeltek a szőlőben.

Számukra az ökológiai gazdálkodás nem csak egy művelési mód, ez az életfilozófiájuk, hisznek abban, hogy csak fenntartható módon képzelhető el a jövő.

– A naturális bort nem szűrjük szépre, nincs áradó illata, más érzés meginni, egészen más élményt ad. Nem mondom, hogy mindenki csinálja ezt, vagy hogy ez jobb – inkább más, mint amit megszoktunk. Elfogadom, hogy többféle úton el lehet jutni a célhoz, mondja Balázs.

Akik viszont megszeretik a naturális borokat, azok rajongóvá válnak. Igaz, Magyarországon még kevesen ismerik ezt az irányzatot, de már egyre többen felfedezik a különlegességet benne. A skandináv államokban nagyon sokan keresik és fogyasztják a natúrborokat, az éttermekben már nagyobb arányban vannak ilyenek a „hagyományosokkal” szemben. Kutatják a kistermelőket és a borokat, mert kevés van belőlük, ipari mennyiségben ugyanis ezt nem lehet előállítani.

A Sziegl Pince borait elsősorban budapesti éttermekben forgalmazták, de a Covid-járvány miatt ez teljesen leállt. Külföldi forgalmazók viszont éppen ekkor keresték meg a pincészetüket, olyanok, amelyek egyebek között kiszállítással kezdtek el foglalkozni a lezárások alatt, és igen szépen alakult a forgalmuk. Részben tudják csak követni, kik vásárolnak a boraikból, de van visszajelzés arról, hogy több európai Michelin-csillagos étteremben kínálják, és például egy San Franciscó-i étteremben kifejezetten a mexikói fogások mellé ajánlják a Kadarkájukat.

A borokat is tradicionális szemlélettel készítik, nem adnak hozzájuk, illetve nem vesznek el belőlük semmit. Az így létrejövő natúr, teljesen természetes borok a termőhelyről, a borász egyéniségéről mesélnek. Ők ebben hisznek. A régi borvidéki fajtákban látják a jövőt. Keresik a régiben az újdonságot, ezért eltérő feldolgozásmódokkal másféle, izgalmas karakterű bor készül. Ez egy kreatív, alkotó folyamat, így lehetséges, hogy sosem lesz náluk két évjáratban ugyanolyan bor.

Az első boruk egy Kadarka volt, most is ez a kísérletezésük fő tárgya. Ezt a fajtát fejlesztik, csiszolják, hogy minden oldalát, különleges tulajdonságait meg tudják jeleníteni a borban.

Kevesen foglalkoznak Kadarkával, pedig régebben meghatározó fajta volt itt, most gyakorlatilag nincs is. Balázs szerint ez a helyzet leképeződése a mostani történéseknek. A Kadarka borzasztóan érzékeny szőlő, a termesztése nagy odafigyelést és rengeteg kézi munkát igényel. Amikor a nagyüzemi megoldások jöttek, próbálták a fajtát is magasabbra felhozni, gépekkel művelni, magasabb terméshozamot „kipréselni” belőle, de erre nem képes. Nem lett gazdaságos, emiatt meg is szűnt a termesztése. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért foglalkoznak vele?

Pont ezért, hangzik a lakonikus válasz. Bővebben pedig azért, mert különleges fajta, olyan szerkezete és struktúrája van, amilyen semmilyen más vörösbornak nincs a világon. Kevés olyan bor van, ami egyszerre gyümölcsös és fűszeres. Olyan vörösbor, amit lehet úgy készíteni, hogy gyakorlatilag ne legyen csersavtartalma.

A gasztronómiában szinte mindenhez párosítható.

– Több olyan ültetvényhez jutottunk hozzá, amit meg sem kellett vásárolnunk, vagy jelképes összegért adták ide, mert már fel akartak hagyni a műveléssel, régi, öreg tőkék, kézi művelésű területek ezek. Rossz állapotú szőlők voltak, amit fel tudtunk újítani pár év alatt. Amit nem sikerült, azt újratelepítettük. Ezek az öreg tőkék olyat tudnak, ami miatt érdemes velük foglalkozni és megmenteni őket. Főleg azért, mert itt a talaj alsó rétegei érdekesek és izgalmasak, és egy 30-40 éves kifejlett szőlőnek jó mélyre lemennek a gyökerei. Olyan rétegekből szerzik a tápanyagot, az ásványi anyagot, amit egy 5-10 éves tőke még nem ér el. Főként olyan aszályos időszakban, mint az idei év is, látszik a különbség.

Bábel

A Kadarka mellett az egyik legsikeresebb boruk a Bábel. Hogyan jutott eszükbe pont ezt írni a címkére? Petra szerint ilyen volt a hangulatuk, amikor ez a bor készült, mert éppen egy hatalmas zűrzavar jellemezte az életüket. A szüreti időszakban született meg a kisfiuk, és Balázs mindenhol helyt szeretett volna állni, a szőlőben, a pincében és otthon is. Ide-oda szaladgált, a pincébe beérkező borokat különféle időben dolgozta fel, amik így szépen egymásra épültek, mint a torony.

Azt, hogy jó döntésnek tűnik az elfeledett fajtával foglalkozni, az is mutatja, hogy nagy az érdeklődés iránta a világban.

– Bennünket is a Kadarka miatt találnak meg a legtöbben. Olyan éttermekbe kerültünk be vele, amire nem is gondoltunk korábban, és nagyon nehéz volt innét a hajósi pincefaluból ezt elképzelni.

A méltatlanul elfeledett Kövidinkát is szeretnék „feléleszteni”. A fajták adottságait kutatják, ezért minden szőlőből fajtabor készül. Kivéve a nagy sikert aratott Bábelt, ami Kékfrankos–Kadarka házasítás. A fő fajták mellett a Hárslevelű, a Tramini és a Rajnai rizling is megtalálható a szortimentben.

Palackszámuk csak megközelíti, de nem éri el a húszezret. Minden borukból li­mitált mennyiség készül, különlegességként pedig egyesével számozzák a palackokat.

Nyugodtan csinálni azt, amit szeretünk

– A fő motivációnk nem a gazdaságosság, állítja Balázs. Akkor mi lehet a mozgató­rugója egy ambiciózus, ötletekkel teli fiatal párnak? Legfőképpen nyugodtan csinálni azt, amit szeretünk, vallják. Azt mondják, nem készültek tudatosan erre, de úgy alakult, hogy ez lett az életformájuk, ami nekik nagyon megfelel. A szabadságot jelenti számukra az, hogy azt és úgy csinálhatnak, ahogyan szeretnék. Nagy szerencse, hogy működik is, ugyanis önfenntartók, nincs mögöttük befektető vagy csendestárs.

– Nagyon kevesen foglalkoznak azzal, amit szeretnek.

A gond az, amikor van egy munkahelyed és van egy életed, de a kettő nem találkozik. 2015-től ez a főállásunk, nyertünk pályázatokat, amiből tudtunk területeket vásárolni és fejlődni, de azt is olyan léptékben, ahogyan mi gondoljuk.

Céljaik is eltérőek, mert nem a növekedésben és a bővítésben látják a jövőt, hanem abban, hogy sokkal összeszedettebbek és tudatosabbak legyenek, és egy csak rájuk jellemző, letisztult borkínálatot alakítsanak ki. A folytonosság építésén dolgoznak, hogy a gyerekeik tovább tudjanak menni azon az úton, amelyen ők elindultak.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2021/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Levéltetvek mindenütt – Növényvédelmi előrejelzés 21. hét

A kórokozóknak kevésbé kedvezett az utóbbi napok időjárása, a rovarkártevők többsége viszont gyors szaporodásnak indult. Különösen a levéltetvek jelenléte feltűnő, némely növényen aggasztó méreteket ölt.

Hajnalig nyitva a Szent György-hegy

Idén ötödik alkalommal várja a sétálva borozókat a Szent György-hegy: június 11-én közel 20 helyszínen lehet majd ismerkedni a heggyel, a helyi borokkal és vendéglátókkal. A házigazdák zenével, finom falatokkal készülnek, de lesz túra és játék is. Olyan pincék is kinyitnak ilyenkor, amiket egyébként nehezebb felkeresni.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

A Babits Borászat sárgamuskotálya nyerte a Szegedi Borfesztivál fődíját

A Babits Borászat 2019-es Tokaji késői szüretelésű sárgamuskotálya nyerte a 26. Szegedi Borfesztiválon rendezett borverseny fődíját, az elismerést május közepén adták át a Tisza-parti városban.

Újra BORTRIATLON Badacsonyban!

A rendezvénysorozat keretén belül az év folyamán három különböző hétvégén, három tematikus bortúrával, változatos programokkal, ajánlatokkal, pecsétgyűjtő boros játékkal, számtalan meglepetéssel, ételkülönlegességekkel és jobbnál-jobb badacsonyi borokkal várják a látogatókat.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia

Az idei évben újra, a hagyományokat követve rendezi meg az Országos Szőlész— Borász Konferenciát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Agrár— és Élettudományi Egyetem és a Magyar Bor Akadémia.

Küszöbön a cseresznyelégyrajzás – növényvédelmi előrejelzés 20. hét

Egy sor növénybetegség fertőzéséhez kedvezőek a feltételek, és a rovarkártevők sokasága is jól érzi magát a melegre fordult időben. Az áttelelt burgonyabogár-imágók is megjelentek.