Back to top

A hatszor felépített pavilon

Történelmi időket éltek 1896-ban Budapesten, hiszen mindenki a Millenniumra, azaz a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült. 1895 szilveszterén, éjfélkor megkondultak a harangok a Magyar Királyság egész területén, hirdetvén az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat kezdetét. Az Ezredéves Országos Kiállítás ennek a rendezvénysorozatnak a nagyszabású, ikonikus eseményévé vált.

A Városligetben és környékén 520 ezer négyzetméteren, több mint 21 ezer kiállító 240 pavilonban várta a több millió látogatót. A nagyszabású kiállításnak mára egyetlen egy eredeti pavilonja maradt meg. A Habsburg Frigyes nevéhez köthető monumentális alkotást a Gemenc Zrt. megmentette, és az eredeti állapotot megközelítő módon felújítva, az épületnek új feladatot találva 2021. augusztus 25-én átadta a nagyközönségnek.

Mai fogalmaink szerint kiváló menedzser lehetett Habsburg-Tescheni Albert főherceg, a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, nagybirtokos és nagyiparos. A Bellyei Uradalom is az övé volt, amelynek egy részét, Karapancsát és környéket most a gemenci erdőgazdaság kezeli.

A főherceg fontosnak tartotta, hogy megjelenjen terményeivel és ipari termékeivel Lvovban, a Lengyel Nemzeti Kiállításon Lembergben (ma magyarul Lviv, Ukrajna), a Habsburg Birodalom legészakibb tartományának, Galícia és Lodoméria királyságnak a fővárosában.

Albert főherceg olyan pavilon gyártását rendelte meg, amely eleget tesz a gazdaságossági, valamint a praktikus szempontoknak, ám mérete és minőségi anyaghasználata jól tükrözi a főhercegi pompát. 1894-ben a sziléziai Tessényben (németül Teschen, ma magyarul Cieszyn) el is készült a többször szétszedhető és újra felállítható, vörösfenyőből megalkotott, vadászkastélyt mintázó, a belső tereit tekintve kereszthajós templom hatását keltő monumentális pavilon.

Lembergből a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra. Albert főherceg idő közben elhunyt, birtokait unokaöccsére, Frigyes főhercegre hagyta, így Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont.

Ferenc József többször is ellátogatott a Városligetbe, a pavilont második körútján tekintette meg. A Vasárnapi Újság 1896. május 6-i számában így számol be a látogatásról: „Nagy érdeklődéssel nézte a felség a béllyei és tescheni főhercegi uradalmi gazdasági kiállítást s a bányaüzem produktumait. Az egyes tárgyakhoz maga a tulajdonos főherceg szolgált magyarázattal. A király megdicsérte a szép kiállítást s különösen a bejárattal szemben levő gyönyörű vaddisznó-csoportozatot. A pavillonban egy kis reggelit vett magához a felség s azután megköszönve a főhercegnek a kalauzolást, kíséretével gyalog ment át a szomszédos erdészeti pavillonba.”

A Szekszárdi Kaszinó Egyesület 1896 októberében Frigyes főhercegtől megvásárolta a pavilont, majd felépítette a Szekszárd központjában álló August-ház kertjében.

Az 1897. május végi megnyitást követően sörpavilonként, társasági események helyszíneként, kiállítótérként szolgálta az „előkelő közönség” igényeit. Az I. világháború alatt, 1915-ben az épület katonai tartalékkórház-raktár lett. Az 1920-as évek második felére újra felpezsdült a közösségi élet a pavilonban. A II. világháborút követően a Magyar Kommunista Párt székháza lett, majd több tulajdonosváltás után, hosszabb ideig vegyianyagraktár volt. Az 1960-as évek végére az épület állaga teljesen leromlott, Keselyűsbe szállították és felújították.

Templomhajóra emlékeztető belső tér
Templomhajóra emlékeztető belső tér

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmából az Országos Idegenforgalmi Hivatal trófeakiállítást rendezett benne, majd Gemenc élővilágát bemutató tárlat nyílt az épületben.

1988-ban a közeli Bárányfokon építették fel újra, ahol a megnyílt kirándulóközpont látványossága lett. Az újabb tulajdonosváltást és rekonstrukciót követően a Duna-Dráva Nemzeti Park 1993-ban megnyitotta az Élet az ártéri erdőben kiállítást az épületben.

A közel egy évtizedig elhagyatottan álló épületet a Gemenc Zrt. megvásárolta, hogy megmentse az enyészettől.

A gemenci erdőgazdaság az eredeti állapot minél teljesebb körű visszaállítására törekedett. A munkálatok 2019 elején kezdődtek meg a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban a pavilon alapjának elkészítésével. Az év nyarán Bárányfokon lebontották az épületet, majd az átszállítást követően megkezdték az újbóli felépítést. Ennek során a korhadt, rovarok által károsított faelemeket új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen sem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta ki. Elvégezték a faanyagvédelmi, festési munkálatokat, illetve az épületgépészeti szereléseket. A modern elvárásoknak meg- felelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.

A Millenniumi pavilon főbejárata
A Millenniumi pavilon főbejárata
A Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad most méltó helyszínt a pavilon. Több mint 300 fotó, infografikák, érintőképernyős multimédiás pultok és játékok segítik az ismeretek befogadását.

A kiállítást úgy alkották meg, hogy a kisgyermekektől a szakemberekig mindenki megfelelő és érdekes információhoz jusson a gímszarvasok egy évéről.

Interaktív kiállítás: a csodafiú szarvas
Interaktív kiállítás: a csodafiú szarvas
A látogató megismerkedhet a szarvasok társas viselkedésével, a családok életével, az agancsfejlődés ciklusaival, a szarvasbőgés titkaival. Szóba kerül az állatok anatómiája, a vadgazda szerepe, de a szarvas és az őz közötti különbség is. Megtekinthető a három gemenci kötődésű világrekord trófea másolata, és ízelítőt kapunk a világ népeinek szarvaslegendáiból.

A kiállítótérbe lépőt a regösénekek csodafiú szarvasának nagyméretű üvegképe fogadja, mögötte áll a stilizált magas- les, amelyre felkapaszkodva különleges perspektívából bontakozik ki az épület faragott, gerendás tetőszerkezete.

A küzdő gímbikákat bemutató, körbejárható dioráma pedig testközelbe hozza a csak a szarvasbőgések idején megfigyelhető, a szarvastehenekért harcoló bikák lélegzetelállító összecsapását.

Fotó: Baricz Árpád, Klösz György /Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdészetnek és a vadászatnak szentelte életét

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

Ülést tartott A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága

A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakemberek részére, az értekezlet megkezdése előtt, a vendéglátók több programot is biztosítottak, aminek köszönhetően megismerhették Gúth vad- és erdőállományát, természeti kincseit, nevezetességeit.

Ismét vörösnyakú ludak érkeztek hazánkba

Három vörösnyakú ludat figyeltek meg novemberben Hatvan térségében, amelyek az északról érkező, körülbelül 150 példány nagy lilikkel kerültek hazánkban. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, ebben az esetben szántóföldi táplálkozásuk közben sikerült megfigyelni őket.

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég, amely a világ bármely pontján képes monitorozni a kihelyezett csapdákat, a rendszer kis átalakítással használható például méhkaptárok megfigyelésére, illetve határátkelőknél, parkolóházakban és magánbirtokokon is.

Terra-Akva Börze a Groupama Arénában

A Terra-Akva több mint 1700 négyzetméteren mutatja be a különleges állatfajtákat, terráriumi és akváriumi állatokat: pókokat, kígyókat, békákat, hüllőket és kétéltűeket - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Hubertus Turistaszálló

A Kab-hegy nyugati oldalán vadregényes völgyben, a Köleskepeárokban várja vendégeit a VERGA Zrt. romantikus erdei szálláshelye. Az Ajka központjától mindössze 7 kilométerre található Hubertus Turistaszállóhoz végig aszfaltozott út vezet.

Haszon, hobbi, közösség: galambászat Gyomaendrődön

Míg régebben elterjedt szokás volt a gyermekágyas anyáknak és a beteg gyerekeknek galamblevest adni, mára elenyészően kevesen fogyasztják ezt a könnyű, de magas tápértékű élelmiszert.

Erdei kerékpárút-felújítások a Visegrádi-hegységben és a Pilisben

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja. Az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot - emelte ki Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a Pilis Bike hálózat felújított szakaszának átadása alkalmából.

Nyolcvanmillió forintos kárt okoztak orvvadászok

Egyebek mellett orvvadászat és lopás miatt emelt vádat a Mohácsi Járási Ügyészség két magyar és egy szlovák férfival szemben, aki 2016 és 2020 között a Béda-Karapancsa vadászterületen 190 vadat ejtett el jogtalanul és okozott ezzel nyolcvanmillió forintos kárt - tájékoztatta a Baranya Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.

Ötszáz vaddisznó egy telepen – vadaskerteknek vadászati céllal

A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.