Back to top

A hatszor felépített pavilon

Történelmi időket éltek 1896-ban Budapesten, hiszen mindenki a Millenniumra, azaz a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült. 1895 szilveszterén, éjfélkor megkondultak a harangok a Magyar Királyság egész területén, hirdetvén az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat kezdetét. Az Ezredéves Országos Kiállítás ennek a rendezvénysorozatnak a nagyszabású, ikonikus eseményévé vált.

A Városligetben és környékén 520 ezer négyzetméteren, több mint 21 ezer kiállító 240 pavilonban várta a több millió látogatót. A nagyszabású kiállításnak mára egyetlen egy eredeti pavilonja maradt meg. A Habsburg Frigyes nevéhez köthető monumentális alkotást a Gemenc Zrt. megmentette, és az eredeti állapotot megközelítő módon felújítva, az épületnek új feladatot találva 2021. augusztus 25-én átadta a nagyközönségnek.

Mai fogalmaink szerint kiváló menedzser lehetett Habsburg-Tescheni Albert főherceg, a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, nagybirtokos és nagyiparos. A Bellyei Uradalom is az övé volt, amelynek egy részét, Karapancsát és környéket most a gemenci erdőgazdaság kezeli.

A főherceg fontosnak tartotta, hogy megjelenjen terményeivel és ipari termékeivel Lvovban, a Lengyel Nemzeti Kiállításon Lembergben (ma magyarul Lviv, Ukrajna), a Habsburg Birodalom legészakibb tartományának, Galícia és Lodoméria királyságnak a fővárosában.

Albert főherceg olyan pavilon gyártását rendelte meg, amely eleget tesz a gazdaságossági, valamint a praktikus szempontoknak, ám mérete és minőségi anyaghasználata jól tükrözi a főhercegi pompát. 1894-ben a sziléziai Tessényben (németül Teschen, ma magyarul Cieszyn) el is készült a többször szétszedhető és újra felállítható, vörösfenyőből megalkotott, vadászkastélyt mintázó, a belső tereit tekintve kereszthajós templom hatását keltő monumentális pavilon.

Lembergből a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra. Albert főherceg idő közben elhunyt, birtokait unokaöccsére, Frigyes főhercegre hagyta, így Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont.

Ferenc József többször is ellátogatott a Városligetbe, a pavilont második körútján tekintette meg. A Vasárnapi Újság 1896. május 6-i számában így számol be a látogatásról: „Nagy érdeklődéssel nézte a felség a béllyei és tescheni főhercegi uradalmi gazdasági kiállítást s a bányaüzem produktumait. Az egyes tárgyakhoz maga a tulajdonos főherceg szolgált magyarázattal. A király megdicsérte a szép kiállítást s különösen a bejárattal szemben levő gyönyörű vaddisznó-csoportozatot. A pavillonban egy kis reggelit vett magához a felség s azután megköszönve a főhercegnek a kalauzolást, kíséretével gyalog ment át a szomszédos erdészeti pavillonba.”

A Szekszárdi Kaszinó Egyesület 1896 októberében Frigyes főhercegtől megvásárolta a pavilont, majd felépítette a Szekszárd központjában álló August-ház kertjében.

Az 1897. május végi megnyitást követően sörpavilonként, társasági események helyszíneként, kiállítótérként szolgálta az „előkelő közönség” igényeit. Az I. világháború alatt, 1915-ben az épület katonai tartalékkórház-raktár lett. Az 1920-as évek második felére újra felpezsdült a közösségi élet a pavilonban. A II. világháborút követően a Magyar Kommunista Párt székháza lett, majd több tulajdonosváltás után, hosszabb ideig vegyianyagraktár volt. Az 1960-as évek végére az épület állaga teljesen leromlott, Keselyűsbe szállították és felújították.

Templomhajóra emlékeztető belső tér
Templomhajóra emlékeztető belső tér

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmából az Országos Idegenforgalmi Hivatal trófeakiállítást rendezett benne, majd Gemenc élővilágát bemutató tárlat nyílt az épületben.

1988-ban a közeli Bárányfokon építették fel újra, ahol a megnyílt kirándulóközpont látványossága lett. Az újabb tulajdonosváltást és rekonstrukciót követően a Duna-Dráva Nemzeti Park 1993-ban megnyitotta az Élet az ártéri erdőben kiállítást az épületben.

A közel egy évtizedig elhagyatottan álló épületet a Gemenc Zrt. megvásárolta, hogy megmentse az enyészettől.

A gemenci erdőgazdaság az eredeti állapot minél teljesebb körű visszaállítására törekedett. A munkálatok 2019 elején kezdődtek meg a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban a pavilon alapjának elkészítésével. Az év nyarán Bárányfokon lebontották az épületet, majd az átszállítást követően megkezdték az újbóli felépítést. Ennek során a korhadt, rovarok által károsított faelemeket új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen sem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta ki. Elvégezték a faanyagvédelmi, festési munkálatokat, illetve az épületgépészeti szereléseket. A modern elvárásoknak meg- felelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.

A Millenniumi pavilon főbejárata
A Millenniumi pavilon főbejárata
A Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad most méltó helyszínt a pavilon. Több mint 300 fotó, infografikák, érintőképernyős multimédiás pultok és játékok segítik az ismeretek befogadását.

A kiállítást úgy alkották meg, hogy a kisgyermekektől a szakemberekig mindenki megfelelő és érdekes információhoz jusson a gímszarvasok egy évéről.

Interaktív kiállítás: a csodafiú szarvas
Interaktív kiállítás: a csodafiú szarvas
A látogató megismerkedhet a szarvasok társas viselkedésével, a családok életével, az agancsfejlődés ciklusaival, a szarvasbőgés titkaival. Szóba kerül az állatok anatómiája, a vadgazda szerepe, de a szarvas és az őz közötti különbség is. Megtekinthető a három gemenci kötődésű világrekord trófea másolata, és ízelítőt kapunk a világ népeinek szarvaslegendáiból.

A kiállítótérbe lépőt a regösénekek csodafiú szarvasának nagyméretű üvegképe fogadja, mögötte áll a stilizált magas- les, amelyre felkapaszkodva különleges perspektívából bontakozik ki az épület faragott, gerendás tetőszerkezete.

A küzdő gímbikákat bemutató, körbejárható dioráma pedig testközelbe hozza a csak a szarvasbőgések idején megfigyelhető, a szarvastehenekért harcoló bikák lélegzetelállító összecsapását.

Fotó: Baricz Árpád, Klösz György /Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszbogarak - szépek, de árthatnak is

Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.

Szeretni való vérebek és elegáns agarak

Duhaj, Evila, Albert és Toffy várta a gyerekeket és az érdeklődőket a 35. Bábolnai Gazdanapokon. A vérebek barátságosan tűrték a gyerekek szűnni nem akaró simogatását, a nevükkel ellentéten ugyanis békések és fegyelmezettek.

Kaktuszok– akár egy autó áráért

Most hétvégén tartják Budapesten a Füvészkertben az őszi kaktuszkiállítás, melynek szervezője a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete. A rendezvény fő témája az Astrophytum nemzetség, melyet a világon igen komoly gyűjtői érdeklődés övez és számos hibridet is kialakítottak e nemzetség megszállottjai. Ezek közül egy-egy ritka, jól sikerül egyed ára egy autó árával egyenértékű…

Kékfestő innováció

Talán nincs is olyan kis- és nagylány, széles e hazában, aki ne viselt volna kékfestő szoknyát. Óvodások és kisiskolások népi játékokhoz, iskolai fellépésekhez viselik az egységes képet mutató, mégis hosszában, mintájában, díszítésében egyéni ruhadarabokat.

Szórakozás az egész családnak – népi játékok minden korosztálynak

A népi fajátékok gazdag választékával találkozhatnak az idén is a kicsinyek a 35. Bábolnai Gazdanapokon, a Játékudvarban. Tapasztalatból mondjuk, hogy a felnőttek is belefeledkeznek a régi korok játékaiba.

Héja, vadászebek és facsemeték – idén is erdei játszóház Bábolnán

A 35. Bábolnai Gazdanapok az idén sem maradt gyermek és családi programok nélkül, ahol számos hasznos ismerettel gyarapodhatnak a fiatalok, miközben szórakoztató feladatokat oldanak meg, vagy izgalmas előadás részesei lehetnek. Emellett részletesen megismerkedhetnek az erdész és vadász szakma szépségeivel.

Bábolnán áll Közép-Európa legöregebb akácfája

Bábolna a lovassport szerelmeseinek zarándokhelye. Az egykori Szapáry-kastélyt körülölelő impozáns épületegyüttes és park ad otthont a Nemzeti Ménesbirtoknak, amely a Bábolnai Gazdanapok alatt minden évben megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. Szakértő idegenvezető kalauzolja a közönséget az arab ménes istállói, a fedett lovarda, a Hősök kapuja és a kocsimúzeum nevezetességei között.

A Bábolnai Gazdanapok legjobb kiállítói

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó évek óta díjjal ismeri el a Bábolnai Gazdanapok kiállítóinak kiváló, és különleges teljesítményét. A díjak átadására mindig a nyitó napon megrendezett kiállítói fogadás ad alkalmat. Idén már tizedik alkalommal adtuk át az „Az év magyar mezőgépe” innovációs díjat.

Segítséget kap az agrárszektor

Segítséget kapnak az agrárvállalkozások és élelmiszerfeldolgozó cégek: egyszeri, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az orosz-ukrán konfliktus mellett ugyanis az energiaárak drasztikus emelkedése és a történelmi aszálykár is igen komoly kihívást jelent az ágazat egyes szereplőinek.

Elismerésre méltó, amit ez a közösség véghez vitt

Az idei aszály nyomai sem voltak láthatók a kertbarát körök Stefánia palotában rendezett terménybemutatóján. Szemnek-szájnak gyönyörű termények várták az érdeklődőket frissen és feldolgozva egyaránt. Az idén 50 éves honvéd kertbarát tagozat születésnapjára emlékfát is ültettek a Honvéd Kulturális Központ kertjében, a Budapesti kertbarátok legszebb kertjei verseny díjait pedig Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára adta át.