Back to top

Mézcsomagolás felsőfokon

35 éves az Európában egyedülálló mézcsomagoló üzem – interjú Fulmer Takács Ferenccel, az Aranynektár Kft. tulajdonosával.

• Az Aranynektár idén ünnepli 35 éves évfordulóját, de története, a méhek és a méz iránti szenvedély sokkal régebbre nyúlik vissza a családjában. Mikor kezdett méhészkedéssel foglalkozni?

– A mi családunk valódi méhészcsalád. Nagypapám, Fulmer György 1929-ben alapította meg méhészetét néhány méhcsaláddal, amely a ’40-es évekre Somogy megye egyik legszebb méhészetévé vált.

A Kapolyon lévő tanyán élt, kétszáznál is több családdal méhészkedett, és ezzel akkor országosan számítva is jelentős méhész volt.

A lánya, édesanyám folytatta ezt a mesterséget, és miután összeházasodtak – szintén méhész – édesapámmal, a két méhészcsalád egyesült.

• Mégsem volt magától értetődő, hogy továbbörökíti ezt a hivatást.

– Gyerekkoromban úgy nőttem fel a nővéremmel, hogy segítettünk szüleinknek a méhészkedésben, de nem volt megfelelő felszerelésünk, a méhek állandóan összeszurkáltak, és úgy gondoltam, hogy ez az a pálya, amelyet biztosan nem szeretnék választani. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanultam, amikor édesapám adott nekem 10 méhcsaládot, hogy „ami ebből bejön, az az enyém”. Ez már önmagában is biztató volt, de az utána következő sikerélmények még inkább arra ösztönöztek, hogy ezt az utat válasszam.

Megszereztem a mezőgazdasági gépészmérnök végzettséget, de az egyetem utolsó évében már főállású kistermelőként 80 méhcsaláddal dolgoztam. Diplomám témája is egy méhészeti konténerrakodó volt.

• Hosszú út vezetett addig, hogy megalapította az Aranynektárt, amely a létrehozása óta folyamatos fejlődésen ment keresztül. Miben más, mint a hazai és az európai piaci vetélytársak?

– Magyarországon nincs konkurenciánk, de Európában is egyedülálló tevékenységet végzünk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mi olyan csomagolóüzem vagyunk, ahol kifinomult szakértelemmel, nagy gyakorlattal szerezzük be és csomagoljuk a mézeket, amelyeket minden esetben közvetlenül a termelőtől – bármilyen közbeiktatott szereplő nélkül – vásárolunk fel. Emiatt határozottan meg kell különböztetnünk az Aranynektárt a hordós exportőröktől, akikből természetesen több is jelen van a piacon.

• A fogyasztói elvárás és a minőségbiztosítási előírások is megkövetelik, hogy mindig teljesüljenek a magas színvonallal szemben támasztott feltételek. Hogyan tudják elérni, hogy minden esetben tartsák ezt a szintet?

– Ahogyan említettem,

közvetlenül a termelőktől – hazaiaktól és külföldiektől egyaránt – vásároljuk a mézet. Ez azonban önmagában nem lenne garancia a minőségre.

Egy ötlépcsős rendszert dolgoztunk ki, amelynek köszönhetően kizárható a gyenge minőség. Minden esetben ismert forrásból vásárolunk, majd mintát veszünk, bevizsgáljuk és megkóstoljuk, ami különösen fontos lépés, mivel az egyik legfontosabb feltétel, hogy jó aromájú legyen a méz.

• Hogyan érik el az ilyen széles körben felvásárolt kínálatból, hogy egységes termékeket tudjanak előállítani?

– A felvásárolt mézből, amelyet behozunk az üzembe, itt is mindegyik edényből külön mintát veszünk. A csomagolásra kerülő mézeket a minőségbiztosítási vezető rakja össze, jelenleg körülbelül tíz különböző fajtamézből adunk el jelentős mennyiséget. Mindegyiknél az a cél, hogy minden tétel, sőt minden egyes üveg méz azonos legyen a csomagoláson túl, állagra és ízre egyaránt, ennek a fogyasztói elvárásnak minden esetben meg kell felelnünk.

• Az Aranynektár mézek azonban nem csak a kiváló minőség miatt keresettek a piacon. Mit emelne ki, miben rejlik a termékeik különlegessége?

Azt gondolom, minden mézünk aromája kivételes és jellegzetes, de vannak olyan termékeink, amelyeknek egyáltalán nincsen párja a piacon.

Az erdei és virágmézeknél egyedi ízvilágot teremtettünk, ez egy olyan alkotási folyamat, mint a boroknál a cuvée létrehozása, ehhez pedig nélkülözhetetlen a szélesebb látómező a piacon. Ez is az egyik fontos kulcsa a sikerünknek.

• Közvetlenül a termelőktől vásárolnak mézet, de pontosan kik tartoznak ebbe a körbe?

– Európai és magyar méhészektől vásárolunk, akik megfelelnek a minőségi elvárásoknak. Az elmúlt tíz évben ez az arány kétharmad–egyharmad volt a magyar méhészek javára. 90 százalékban ugyanazoktól a termelőktől vásárolunk, de minden alkalommal ellenőrizzük a felvásárolt mézet, hiszen a minőségi hiányosságokat minden esetben ki kell szűrni.

• Kik vásárolják a termékeiket?

– Termelésünk 80 százalékát külföldön adjuk el, negyven országba exportáljuk a mézeinket. Magyarországon néhány kis üzlet mellett a Lidl, a Penny Market és a Tesco áruházakban lehet kapni Aranynektár mézet, de legnagyobb piacunk Európában Olaszország, majd Anglia és Németország.

A tengerentúlon Japán vezeti a sort, és nagyon sok mézet értékesítünk a gazdag arab országokban is.

Ott vagyunk a legszínvonalasabb boltok polcain Londontól kezdve Bahreinen át Tokióig. Az egyik legnagyobb és legsikeresebb európai élelmiszerlánc összes európai és amerikai üzletébe mi szállítjuk a prémiumkategóriás mézeket.

• Jelenleg hol tart az Aranynektár?

– A cégcsoportunk 150-200 főt foglalkoztat, 100 fő az üzemben dolgozik, 100 pedig a méhészekkel tartja a kapcsolatot, illetve a méhészetünkben dolgozik. Naponta 40 tonnát tudunk csomagolni. Sokan ajánlanak minket, így tudunk újabb és újabb piacokat hódítani. Több mint száz vásárlónk van, nagyon sokféle körben.

Sok ezer termelő mézét vásároljuk, és sok százezer embernek adunk mézet az asztalára, de a legfontosabb, hogy méhészcsalád vagyunk, akiknek fontos a hivatásuk, és jelenleg is foglalkozunk méhészkedéssel. Nagy büszkeség, hogy a Fulmer családi méhészet áttért a biotermelésre.

• Hogyan hatott a cégre a világjárvány és a HoReCa szektor visszaesése?

– Az értékesítésben nem érzékeltünk visszaesést, számunkra nem elsősorban a HoReCa szektor a felvevőpiac. Az élelmiszeripari kiállítások ugyan elmaradtak, és a személyes kapcsolattartás sem volt egyszerű, a dolgozókat is próbáltuk megóvni, ezért tartalékba helyeztük az alkalmazottak felét. A higiénia nálunk egyébként is alapfeltétel, így ennek betartása a járvány alatt sem jelentett nehézséget.

• Mik a jövőbeni a célok?

– Folyamatosan törekszünk újdonságok, így új csomagolások és ízek bevezetésére, például tavaly biominősítésű lépes mézet dobtunk piacra, illetve fakeretes díszcsomagolásban kis kiszerelésben is kezdtünk mézeket csomagolni. Eddig nagyon keveset fordítottunk a marketingre, de most a nagy célunk, hogy jövő ősszel beindítsuk az internetes értékesítést. Azt szeretnénk, hogy a fogyasztók közvetlenül tőlünk is tudjanak vásárolni.

Európában, Amerikában és Ázsiában is meg fogunk jelenni. A cél tehát most is az, hogy ne a mennyiséget növeljük, hanem tartsuk meg a minőséget, és minél több ember számára elérhetővé tegyük mézeinket.
Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Hiába a kedvenc zöldségük, sokaknak már nem fér bele a keretbe

Elvileg zajlik a spárga-csúcsszezon Németországban, de elég vegyes a kép, míg egyes térségekben a szedhető mennyiség és a kereslet egyaránt optimális, addig sokhelyütt a gazdákon marad a termés. Az agrarheute.com online agrárszaklap a regionális lapok riportjai alapján készített rövid körképet.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Megvette a Yokohama a Trelleborgot

A Yokohama Rubber Company 2,1 mil­liárd euróért felvásárolta a Trelleborg gumigyárat. Az eddig svéd-olasz tulajdonban lévő vállalat olasz ága a Pirelli mezőgazdasági gumiabroncsokat gyártó üzletágából ered, és az évtizedek során a cseh-német tulajdonú Mitas, majd a Maximo Cultor és Interfit gumimárkákat is megvásárolta.

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…