Back to top

Sosem látott mennyiségű pénz áramolhat az agráriumba és vidékfejlesztésre

Elkészült Magyarország Stratégiai Terve a következő európai uniós ciklusra, amely az új Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtását szolgálja. A programban minden korábbinál hangsúlyosabbak a fenntarthatósági törekvések, és a kormány ezelőtt sosem látott összeggel egészíti ki az Európai Uniótól érkező támogatást.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubon mutatta be, hogyan változik az ágazat támogatási rendszere 2023 után. A KAP alapjaiban fog változni a 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. A tagországok ugyanis maguk dönthetik el, hogyan szeretnék elérni az EU által megfogalmazott célokat, amelyek a korábbiakhoz képest nemcsak mennyiségi és minőségi, hanem fenntarthatósági elvárásokat is tartalmaznak.

„Az új Közös Agrárpolitika keretében az EU által lehetővé tett maximális nagyságú forrással egészítjük ki a vidékfejlesztésben nyújtott támogatásokat, így összesen 4382 milliárd forintot lehet majd megpályázni.

Azért döntöttünk így, mert ezek a források a vidékkel, mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatos célokra fordíthatók, amelyet stratégiai területnek tartunk. Ezzel segítjük elérni a következő időszak komoly fenntarthatósági törekvéseit is” – magyarázta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubon, a szakma egyik legfontosabb fórumán.

Fotó: unsplash.com

A következő támogatási ciklusban az összes forrás több mint felét versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházásokra szeretnék fordítani. A tervek szerint a második pillér keretének 36 százalékát zöld, kifejezetten a fenntarthatóságot segítő intézkedésekre fordítanák, ami a megemelt forrásoknak köszönhetően nagyságrendekkel több az eddigi ráfordításoknál. Ennek révén még hangsúlyosabb lehet az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása. Ezen túl a Stratégiai Terv (ST) kiemelt figyelmet fordít a kisebb gazdaságok segítésére, a termékpálya különböző szereplői közötti együttműködések erősítésére.

Összesen várhatóan 160-165 ezer gazda részesülhet támogatásban az új ciklus alatt.

„Az agrárcégeknek a következő támogatási ciklusban szigorú fenntarthatósági feltételeknek kell megfelelniük, ha ki akarják használni az EU és a kormány nyújtotta lehetőséget. Ha azonban ez sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar agrárium is jelentősen hozzájárul a bolygó jövőjének megóvásához” – emelte ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Magyarország december 31-ig nyújthatja be az EU-hoz az új KAP keretében érkező uniós források felhasználását bemutató magyar ST-t. Utolsó lépésként ezért társadalmi vitára bocsátották, hogy a lakosság és a szakma is jelezhesse észrevételeit, javaslatait. Az Európai Bizottság várhatóan nyárig vizsgálja a tervet, életbe lépni pedig 2023. január 1-jén fog.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Egy népszerű őszi zöldséggel az erősebb immunrendszerért és a fogyás elősegítéséért

A megfázásos és influenzás időszak idején sokan próbálnak egészségesek maradni és leadni néhány kilót még a karácsonyi ünnepek előtt. Bármi legyen is az oka, mindig fontos, hogy az egészségünkre koncentráljunk, ami azt jelenti, hogy komolyan kell vennünk az étrendünket...

Közös Agrárpolitikából magyar lehetőség - KAP 2023–2027

Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Átadták a Penny megújult karcagi logisztikai központját

Átadták a Penny Market Kft. megújult karcagi logisztikai központját pénteken, a mintegy 7 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően csaknem száz új munkahely létesült.

A laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában

Öt ország - köztük Magyarország - hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában - közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Lengyelországban az ökológiai gazdálkodás területének növelése a cél

Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint, a minisztérium célja az ökológiai gazdálkodás területének és a bioélelmiszer-termelés volumenének növelése. Mint mondta az értékesítési szintjét is fokozni kell, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a biotermékekhez. Az EU Green Deal készteti Lengyelországot is ezekre a lépésekre.