Back to top

A szakmai eredmény a családunk érdeme

Fekete József nevével és tenyészállatainak hírével minden magára valamit is adó magyar sertéstenyésztő találkozott már. De ha mégsem, a szakmai eredményeiről elég annyi, hogy az idei hódmezővásárhelyi kiállításon, több más dobogós díj mellett, elnyerte a „Legszebb kocasüldő” és a „Legszebb kansüldő” díjakat, valamint a Sertéstenyésztési Nagydíjat, illetve a „Legeredményesebb kiállítónak” járó díjat is.

S ha még ez sem lenne elég, ő kapta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Összevont Tenyésztési Nagydíját is. Ennek ellenére a gyanógeregyei telepen tett látogatásunk inkább elszomorító volt.

Fekete József: az egész családunk kiveszi részét a munkából
Fekete József: az egész családunk kiveszi részét a munkából
Hiába az elismerés, ha jelenleg nincs bevétel az ágazatban. Már Hódmezővásárhelyen sem nagyon mentek a tenyészállatok az árverésen, és az utóbbi időben a hízóvásárlás is leállt.

Európa sertéshús-túltermeléssel néz szembe, így nemcsak az élő állat, hanem a hús ára is mélyrepülésben van,

ezt pedig csak fokozza a vegán mozgalom miatti keresletcsökkenés is – mondja Fekete József, állításait számokkal is alátámasztva. – A szombathelyi nagyker áruházban, ha valaki 10 kiló fölött vásárolt lapockát, akkor 785 forintot, ha annál kevesebbet, akkor 824 forint fizetett. A csont nélküli karaj pedig 850, illetve 892 forint – sorolja. És hogy tényleg mennyire alacsonyak az árak, arról a napokban megtalált 1992-ben keltezett számla tanúskodik. Ezt a vasi húsipar állította ki, az élősertés kilóját 358,7 forintért vették át, most az átvételi ár 335 forint.

– A termelőkkel szemben pedig egyes vágóhidak szinte mindent megengednek maguknak, a bevitt hízót a saját kényük kedvük szerint minősítik le akár nagy, akár elenyésző a különbség a szerződött ár és a szabad ár között.

Ma egy-egy hízón 12-18 ezer forint a mínusz, attól függően, hogy a termelők a gabonát, a szóját és a premixe­ket milyen áron tudják beszerezni.

Meddig lehet ezt a termelőkkel megcsinálni? – teszi fel a kérdést Fekete József. – Az ember mindent megtesz, hogy az állatai jól éljenek, hogy a lehető legjobb húst állítsa elő, de a vásárlók, illetve a társadalom nem becsüli meg a munkánkat.

– Vannak közöttünk, akik látják, annak lenne értelme, ha regionálisan, mondjuk egy-egy megyében összefogna a sertéspiac minden szereplője. Mi, akik a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületében együtt dolgozunk, láttuk ennek fontosságát, és még évekkel ezelőtt felajánlottuk a sertéstartóknak, hogy építsünk ki egy integrációt, amiben mindenki megtalálja a számítását. Lehetett volna ugyanaz a hízóalapanyag mindenkinél, egységes takarmányozással, tartással.

11 hónapos magyar lapály tenyészkan
11 hónapos magyar lapály tenyészkan

Lehetett volna erre a hízóállományra alapozni egy vágóhidat, egy feldolgozóüzemet, amely elsősorban lokálisan értékesíthette volna a jó minőségű és ellenőrizhető származású húsárut. De sajnos a gazdák többsége nem akart közösködni.

A sertéstartást, de főleg a tenyésztést szeretni kell, mert ha nem odaadással csinálja az ember, akkor nincs eredmény. Fekete József azt mondja, évtizedek kellenek ahhoz, hogy valaki a tenyésztésben csúcsra érjen, és a célként kitűzött paraméterekre megalkuvás nélkül kell a célpárosítást meghatározni. József a lehető legtöbb paraméterben akarja a lehető legjobb eredményt elérni. A párosítás tervezésének szempontjai egyebek mellett a szaporaság, a súlygyarapodás, a húsminőség és -mennyiség, de nagy hangsúlyt fektet a formára, illetve az életteljesítményre is.

Az állat külleme, formája, illetve az élettartama is fontos tényező a tenyésztésben, mert az életteljesítménye mutatja meg a genetikai előrehaladást.

Épp ezért József a vérfrissítés miatt külföldről vásárolt tenyészállatoknál nemcsak a teljesítményüket, hanem az élettartamot és a küllemüket is nézi. Volt olyan német tenyészet, ahol például egyetlen tenyészállatot sem talált megvásárlásra alkalmasnak.

10-11 hónapos pietrain tenyészkan
10-11 hónapos pietrain tenyészkan

A tenyészállat-előállítás hatalmas méretekben nem lehetséges. Fekete József szerint legfeljebb körülbelül 200 kocás állományban lehet a megfelelő figyelemmel lenni az állatokra. Neki most 120 kocája van, és az összes állatáról tud mindent. A tenyészetében csak „csúcskanok” vannak, mind a 8 állat formája kiváló, és egyáltalán nincs minőségi különbség a saját állományából felnevelt és az importkanok között. Példa erre a képen látható magyar lapály kan, amelyik inkább csak kamaszkorú, hisz még nincs egyéves! Az első alom nemrég született meg utána. A telepen csak mesterséges termékenyítés zajlik a kiváló genetikai értékű állatokkal.

A korszerű technológia mellett a takarmányozás is az állatok legmagasabb szintű kiszolgálását biztosítja, sőt a gazdaság az egyik takarmánygyártó cég takarmánykísérleteinek a helyszíne.

– Az erős állatvédő mozgalmak hatására, valamint a trágyaelhelyezés problematikája miatt Hollandiában és Dániában már korlátozzák az állatok tartását. Éppen ezért ezen országok nagy sertéstelep-tulajdonosai azokat a helyeket keresik, ahová a termelést áttelepíthetik. Félő, ha megszereznek pár tökéletes telephelyet, hogy a hígtrágyának legyen helye, akkor hazánkban nagyjából 10 darab tizenötezer kocás telep marad – mondja Fekete József. – Ezek a termelők pedig letarolják majd a tömeg- és a minőségi piacot is. Ráadásul a nyereséget sem itt fektetik be, és még csak munkahelyet sem teremtenek. Az intenzív telepeken 7-8 ember látja el a tízezer kocát – ugyanannyi, mint Magyarországon a sokkal kisebb telepeket – teszi hozzá.

Fekete József azt mondja, a termelők segítik a kormányt abban, hogy ne tűnjön el a sertéstartás az országból, de a kormány segítségére a sertéstartóknak is szükségük van.

Ő maga is, a nullás hónapok ellenére kitart még, de ha tavaszig nem javul a helyzet, lehet megfontolja, hogy felhagy a sertéstenyésztéssel, ami az eredményeit látva nagy veszteség lenne az egész ágazatnak.

– Nem támogatás kell, hanem az, hogy fizessék meg a munkánkat! Én felelősséggel tartozom a saját munkásaimnak, ugyanezt a felelősséget várnám a társadalom nem állattartó tagjaitól is.

Fekete Józsefnek már az üknagyszülei is gazdálkodók voltak. 1956-ban a nagyszüleit kuláklistára tették, de amint lehetőségük nyílt rá, újra gazdálkodni kezdtek. Hogy a családi hagyomány mennyire meghatározó lehet, azt József példája mutatja: 11 évesen a zsebpénzéből vásárolta meg élete első tenyészkanját. Aztán gyerekkorában, a szülei 4 kocája mellett ő maga is tartott egy kocát, és a kant is azért vásárolta, mert a mesterséges termékenyítők munkájával elégedetlen volt.

Az 1992-es tsz-kiválásokkor, a nagymamájától kapott 186 000 forintos vagyonrész segítségével Vasszécsényben kezdett gazdálkodni 1,1 hektáron. 1995-ben már 25 kocát tartott a szülei házánál felújított istállóban.

A tenyésztés iránt érdeklődő fiatalember szakmai segítője, mentora Nyíri András, a HUNGAPIG tenyésztési szakembere volt. Fekete József eleinte kíváncsiságból, majd egyre inkább a nemesítés szándékával végeztette el állatai teljesítményvizsgálatát.

2001-ben a 4-es mentes magyar lapály állománya a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete ellenőrzött tenyészete lett, 2003-ban pedig törzstenyészeti minősítést kapott az akkor 45 kocás magyar lapály, pietrain és hampshire állománya.

2011-ben vették meg Gyanógeregyén ma is üzemelő istállójukat, amit egy 2012-ben megnyert pályázati forrás felhasználásával 2015-re 228 millió forintból felújítottak, ami így már technológiájában megfelel a mai kor igényeinek. 2016 óta 120 kocára növekedett az állománya, és ahogy Fekete József fogalmaz, „telepük egy normális farm méretű gazdaság”.

Az egyébként is családias gazdaságban a család mindenből kiveszi a részét. A Fekete-farmon a munkások is szeretik a munkájukat, hisz főnökük úgy gondolja, állatot csak így lehet tartani. A farmot József és felesége irányítja, de a gyerekek is besegítenek, és a terveik is az állatokhoz köthetők. A 14 éves kislány, Anna állatorvos szeretne lenni, a 10 éves kisfiú, József még nem döntött, de úgy tűnik, így vagy úgy, de édesapját követi.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

A Babits Borászat sárgamuskotálya nyerte a Szegedi Borfesztivál fődíját

A Babits Borászat 2019-es Tokaji késői szüretelésű sárgamuskotálya nyerte a 26. Szegedi Borfesztiválon rendezett borverseny fődíját, az elismerést május közepén adták át a Tisza-parti városban.

Üllő és kalapács között

Nincs könnyű helyzetben az agrárium, hiszen kettős kihívás előtt áll finanszírozási oldalról – mondta el Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelmi és agrárfinanszírozási igazgatója az Magyar Mezőgazdaságnak. Az emelkedő kamat- és beruházási költségek mellett nehéz hosszú távú döntéseket hozni, de mire érdemes figyelni? Erről beszélgettünk vele az Alföldi Állattenyésztési Napokon.

A Rumour by Rácz Jenő nyerte az Év étterme díjat

A budapesti Rumour by Rácz Jenő nyerte a magyarországi gasztronómia egyik legjelentősebb elismeréseként számon tartott Audi - Dining Guide Év étterme díjat a hétfő este Budapesten megtartott díjátadón.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.

A zablamentes díjlovaglás úttörői

A zablamentes lókiképzés nem új találmány, évszázados tapasztalatokra épül világszerte. A Zablamentes Világszövetség nemzetközi szervezet célja, hogy ezt a kiképzési módszert a modern lovassportokban népszerűsítse, ehhez valamennyi szakágban szakmai háttérrel rendelkező „nagykövetekkel” dolgozik, akik az FEI-szabályzat alapelveit követve, de zablamentes kantár választásával alapfokról nagydíj szintig mutatják be lovaikat, illetve programjaikat.