Back to top

A legelőt vetéskor és kaszálások után érdemes öntözni

A lovak természetüknél fogva szabadon élő, szociális, legelő növényevők. Egészségük megőrzése érdekében alapvető fontosságú a megfelelő mennyiségű mozgás, ezt az igényüket legtermészetszerűbb tartásmóddal, a legeltetéses tartással könnyen kielégíthetjük. A legeltetésnek kedvező hatása van a patamechanizmusra és az emésztés megfelelő működésére is.

A tenyészkancák tartására és a csikók felnevelésére a legelős tartás a legideálisabb módszer, amely nagyban meghatározhatja a ló későbbi élete során a sportra való alkalmasságát. Az elkövetett hibák sokszor súlyos, használhatóságot negatívan befolyásoló károkkal járnak. Elkerülhető a rossz szokások kialakulása is, amelyek általában az istállóban sok időt töltő, fajtársaival keveset érintkező egyedekre jellemző” – mondja Bardóczky Veronika, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lótenyésztési osztályvezetője.

Mezőhegyesen a lovak legeltetési idénye követi a magyar hagyományokat, a kihajtásra így Szent György-nap (április 23.) tájékán kerül sor, és egészen Szent Mihályig (szeptember 29.) legelőre járnak a lovak, természetesen az időjáráshoz igazodva.

Legelőn tartás

Méretét tekintve a lovanként 1 hektár legelő tekinthető ideálisnak. Az éghajlatunk nem tesz lehetővé egész évben legelőre alapozott állattartást, tehát a kiegészítő szénáról is gondoskodni kell, emiatt például Mezőhegyesen a legelők kaszálóként is szolgálnak.

A legelő optimális mérete akár csökkenhet is, ha rendelkezésre áll külön kaszálóterület.

A tartás körülményeit Jusztin Ágnes, a cég agrárkommunikációs koordinátora összegezte: – A kihajtás mindennap a reggeli órákban kezdődik, és egészen az esti etetésig kint tartózkodik a ménes. A lovakat egy-egy kisebb eső sem zavarja, idő előtt általában csak vihar közeledtével szoktuk őket behajtani.

A tenyészkancák és a csikók, egészen a kiképzésük megkezdéséig, jellemzően 3-4 éves korukig járnak legelőre. A tenyészkancák között sok a sportból nyugalmazott 14 év körüli vagy idősebb egyed. A sportban eredményes kancák nagy tenyészértékük miatt általában hamarabb visszavonulnak, illetve az ígéretes kancacsikók a sportkipróbálásuk előtt fedeztetve lehetnek, és majd csak a csikó felnevelése után kezdődik meg, vagy éppen folytatódik kiképzésük.

Nem csak a genetikai előrehaladást gyorsíthatjuk meg így, hanem a legelőn tartás a ló testalakulására is kedvező hatást fejthet ki, szervezete megerősödik.

A sportlovak, illetve a napi munkát végző lovak istállós tartásban részesülnek leginkább, egyedi karámozással kiegészítve. Bár kevesebb időt töltenek istállón kívül, az intenzív munka fedezi mozgásigényüket, emellett pedig figyelünk arra is, hogy elegendő időt tölthessenek pihenéssel, regenerálódással – például kisebb napozó karámokban. Ha ezen felül még legelőn lennének a nap további részében, teljesítményük romolhatna, illetve sérülések is könnyebben jelentkeznének, az állatok csoportos tartásánál ugyanis elkerülhetetlen egy-egy hatalmi harc.

Bardóczky Veronika: legelőn tartással elkerülhető a rossz szokások kialakulása is
Bardóczky Veronika: legelőn tartással elkerülhető a rossz szokások kialakulása is
A lovak szeretik a fák árnyékát a legnagyobb melegben, így különösen előnyösek azok a legelők, ahol az állatoknak lehetőségük van behúzódni nagylombú fák alá. Ha nincs rá lehetőség, akkor az itatás mellett a legfontosabb, hogy ne legyenek kint egész nap a tűző napon.

A lovak nálunk, ahogy említettem, reggeltől estig legelőn tartózkodnak, a nyári nagy melegben is elengedhetetlen a megfelelő ivóvízellátás számukra. Épp ezért a gondozók naponta többször is ellenőrzik az itatókat és utántöltik friss vízzel.

Tápanyagellátás

„A nyári időszakra jellemző egyre melegebb és csapadékszegényebb időjárás következtében csak legeléssel a lovak tápanyagigénye nem fedezhető, ezért széna-, illetve abrak-kiegészítést is kapnak” – összegzi a lótenyésztési osztályvezető. Ez azért is fontos, mert a legelőn tartott lovaik szinte mind kritikus csoportba tartoznak takarmányozás szempontjából: vagy csikót nevelő kancákról, vagy fiatal, növekedésben lévő egyedekről van szó. A táplálóanyag-szükségletüket maximálisan ki kell elégíteni, nem lehet ez fejlődést, vagy éppen termékenyülést korlátozó tényező.

A széna – nyári időszakban fűszéna, téli időszakban lucernaszéna is –, illetve az abrak (zab és árpa) etetésén felül nagyon fontos az ásványi anyagok folyamatos pótlása is, amit például nyalósók elhelyezésével valósítunk meg”

– mondja Bardóczky Veronika.

Legelő lovak számára

A ló mélyen legel. Alsó és felső állkapcsában erős fogak vannak, melyek segítségével szinte gyökérig képes kirágni a növényzetet. Mindeközben a ménes folyamatos, lassú mozgásban van, ennek során az állatoknak lehetőségük van válogatni az egyes növények között.

A ló az egyik legválogatósabb legelő állatfaj. Elsősorban a keményebb szárú füveket kedveli. Nem megfelelő legeltetés esetén képes teljesen eltüntetni a számára legízletesebb növényeket a legelő flórájából.

Gyomruk testméretükhöz képest kicsi, ezért a lovak meglehetősen hosszú időt töltenek legeléssel. Általában reggel és délután legelnek, a déli tűző nap elől szívesen húzódnak árnyékba. A mezőhegyesi szakemberek szerint a jó legelő ismérvei:

• jó hozam,

• jó regenerálódó képesség,

• jó tápanyagellátó képesség,

• a mostani éghajlatot figyelembe véve, a fűkeverék komponensei bírják a száraz, aszályos éveket.

A lovak általában a nádképű csenkeszt, a réti komócsint, az angol perjét, a réti perjét kedvelik, de ezek mellett a legelő tartalmazhat vörösherét, valamint csomós ebírt is. A mezőhegyesiek vörösherével kapcsolatos helyi megfigyelése, hogy a kelés után körülbelül 1 évig látható, de azután kipusztul a növénytársulásból. A legelőt több évre telepítjük, ezért gondoskodni kell róla, karban kell tartani boronálással, szellőztetéssel, lazítással, akár felülvetéssel vagy tápanyag-visszapótlással.

Az ideális fűkeverék

„Külön lovak számára készített keveréket érdemes választani, ami az állatok tápanyagigénye mellett az éghajlati adottságokhoz is illeszkedik, így a fűmagoknál is a szárazságtűrés egyre lényegesebb értékmérő tulajdonság

Páll László: a szénahozam alapján a Zöld Ászt és a Zöldítő 15-t tudom kiemelni
Páll László: a szénahozam alapján a Zöld Ászt és a Zöldítő 15-t tudom kiemelni
– magyarázza Páll László növénytermesztési osztályvezető. Tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás miatt nagyon szélsőséges lett az időjárás, a száraz periódusok még forróbbak, és egyre csökken a csapadék is. Ezért elsősorban olyan fajokat kell választani, amelyek bírják a szélsőséges, száraz időjárást. Általában ezeket a legelőket közvetlenül a ménesek közelébe telepítjük, ezért ott csévélődobos (Rain Star) öntözés még elképzelhető, ha extrém szélsőséges az időjárás (pl. 2000, 2003, 2015, 2017, vagy idei 2021 év).

Persze nem kell állandóan öntözni, csak bizonyos fenológiai fázisokban: vetés előtt vagy után, a későbbiekben kaszálások után, akár „bemosva” a műtrágyát. Természetesen ez is munkaszervezés kérdése, hiszen legeltetés közben nem igazán lehet öntözni.”

– A szakember azt is elmondta, hogy az elmúlt években bizonyos takarmányfű-keverékek eltérően viselkedtek. Az úgynevezett 20-i Ménes körül eltérő években telepítettek kétféle fűkeverékből álló legelőt. De a lovak számára – a teleptől jóval messzebb lévő – kaszálók is hasonlóan viselkednek. Az elmúlt pár évben, visszamenőleg 2017 őszéig, valamint 2018 tavaszáig a következő fűkeveréket vetették:

1. Zöld Ász: (nádképű csenkesz 45%, csomós ebír 30%, angolperje 15%, fehér here 10%). Ezt 2017 tavaszán telepítettük, amely látható a mezőkovácsházi úton kifelé menet, rögtön az első táblán, az erdő után közvetlenül. De ide sorolhatnám a 81-es kaszálót is, amely a pitvarosi útról látszódik.

2. Száraz 6-os: (csomós ebír 25%, angolperje 25%, tarackoló csenkesz 25%, réti perje 15%, fehér here 5%, szarvaskerep 5%). Ezt 2018 őszén telepítettük a 81-es táblán, a pitvarosi vasút felől. Hiába a száraz név, csak a tarackos fajok maradtak meg benne, amelyek nem nőttek nagyra, a többi kipusztult.

3. Zöldítő 15: (angolperje-tetraploid 24%, réti perje 20%, angolperje-diploid 18%, nádképű csenkesz 16%, olaszperje 15%, fehér here 7%). Ezt 2020 őszén telepítettük, és a 39-i Ménes felé vezető bekötő útról, jobb kéz felé eső 59-es táblán látható.

„Az állomány kinézete, valamint a szénahozam alapján a Zöld Ászt és a Zöldítő 15-t tudom kiemelni” – mondja Páll László, aki emellett mindenképpen megfontolandónak tartja az öntözést a gyakori szárazság miatt.

Fotók: mmg archív/Csatlós Norbert

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.

Múzeumok éjszakája - Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti múzeumban

Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombatra, a Múzeumok éjszakájára meghirdetett Állati éjszaka - lovak és kutyák a haderő szolgálatában című programsorozatában.

Az unió legnagyobb gabonatermése megúszta az extrém hőséget

Franciaországban a múlt héten a hőmérséklet elérte a 40 fokot, de a mezőgazdasági miniszter beszámolója szerint a forróság már nem okozott komoly károkat az idei gabonatermésben - még a tavaszi aszállyal kombinálva sem.

Lesz még rosszabb – száraz, forró nyarak Mezőhegyesen

Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen.

Szarvasmarha-állományokra lehet licitálni

Hereford, Aberdeen angus és Blonde d'aquitaine jellegű marhákra is licitálni lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) árverésén, június 24-től kezdődően négy napon át.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Nincs okuk idegeskedni - Működőképes üzleti modell az állattenyésztésben

Juhászattal, brojlercsirke-neveléssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik az Agrowitt Kft. a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden. Bár az áremelkedést elsőként azok érzik meg, akik alapanyag-termelésből élnek és a költségeiket csak nagyon lassan tudják érvényesíteni, Wittmann Antal tulajdonos szerint nincs okuk aggodalomra.