Back to top

Természetes vegyülettel a szárnytorzulást okozó vírus ellen

A mézelő méheket sújtó természetes táplálékhiány és a mezőgazdasági növényvédő szerek használata mellett a méhállományokat világszerte évtizedek óta károsító ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) az egyik fő oka a méhcsaládok összeomlásának, illetve eltűnésének. Az élősködő kártétele önmagában is jelentős, ám az atka ezenfelül veszélyes vírusokat is terjeszt.

Szárnytorzulását okozó vírussal és varroa atkával fertőzött méh
Szárnytorzulását okozó vírussal és varroa atkával fertőzött méh
Fotó: Stefan de Konink - Wikimedia Commons
Ezek egyike a szárnytorzulását okozó vírus (DWV), amely a méheket bármelyik életszakaszukban megfertőzheti. A fertőzött álcák életképtelenek és azonnal elpusztulnak, míg a bábállapotban megfertőződött méheken szembeötlő testi torzulás figyelhető meg: szárnyaik nem fejlődnek ki, csökevényesek. A betegen kikelő méhek röpképtelenek, így külső gyűjtőmunkára alkalmatlanok. Újabb megfigyelések szerint a fertőzött egyedek, még ha képesek is a gyűjtőmunkára, tanulási képességük és emlékezetük rosszabb, mint egészséges társaiké, így ha kirepülnek, gyakran nem találnak vissza a kaptárba.

A jelenséget vizsgálva a tajvani egyetem kutatói azt találták, hogy a vírus elnyomja az idegrendszerben az ingerületek továbbításával, valamint a méhek tanulási és emlékezőképességének különböző folyamataival kapcsolatos gének kifejeződését.

A kutatók ez év szeptemberében közzétett tanulmányukban arról számolnak be, hogy sikerült egyszerű és hatékony ellenszert találniuk a vírussal szemben: az állategészségügy számos területén alkalmazott nátrium-butirátot. A nátrium-butirát a vajsav nátriumsója, számos növényben előforduló vegyület, amelyről ismert, hogy többféle, többek között az immunválaszban és a tanulásban részt vevő gén kifejeződését fokozza állatokban.

A vegyület hatásának megfigyelésére a kutatók kísérletsorozatot végeztek. Laboratóriumi körülmények között egy hétig etették a méheket (Apis mellifera) nátrium-butirátot tartalmazó cukorsziruppal, majd megfertőzték őket a szárnytorzulást okozó vírussal. Ezeknek a méheknek több mint 90 százaléka élt még öt nap elteltével, míg a fertőzött, de nem kezelt méhek 90 százaléka elpusztult ez idő alatt.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a nátrium-butirát milyen hatást gyakorol a méhek tájékozódási képességére. Egy hónapon át tartó terepi kísérletben elemezték a kísérleti méhcsaládok mozgását. Megfigyelésük során azt tapasztalták, hogy az élelemkeresésre indult fertőzött méheknek átlagosan csak a fele volt képes visszatérni a kaptárba. Ezzel szemben

azok a méhek, amelyek a megfertőzésük előtt nátrium-butirátos cukorszirupot kaptak, több mint 80 százalékban találtak haza a nap végére.

Mivel a méhek vírusokkal szembeni ellenálló képességének elősegítésére egyelőre nem áll rendelkezésre semmilyen szer, a kutatók szerint a nátrium-butirát kíméletes és fenntartható gyógymódot jelenthet a szárnytorzító vírus ellen. Ehhez azonban további kutatásokra van szükség. A jelen vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a méhek étrendjébe beiktatott nátrium-butirát segíthet jelentős káros hatások nélkül megelőzni a DWV-fertőzés okozta méhcsaládpusztulást, és hasznos lehet a fertőzés hatásainak visszafordításában a méhek tanulási és emlékezőképességének folyamataiban részt vevő gének kifejeződésének felszabályozásával.

Irodalom: Cheng-Kang Tang, Yu-Hsien Lin, Joe-Air Jiang et al. Real-time monitoring of deformed wing virus-infected bee foraging behavior following histone deacetylase inhibitor treatment DOI: 10.1016/j.isci.2021.103056.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A méhek a lényeg - bábelőadás közvetlen és közvetett közönségnek

Az elmúlt hetekben meghívást kaptam, nézzek meg egy óvisoknak szóló bábelőadást. Az előadás nem csak remek volt, de úgy hiszem, az élményen túl minden szempontból csak tanulni lehet belőle.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

A Rovardóm nyerte a Planet Z Ötletpályázatot

A méhek, mint elsődleges beporzó rovarok, a világ legfontosabb fajai közé tartoznak. Méltán ünnepeljük hazánkban 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án a méhek napját, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban választotta május 20-át a méhek világnapjává.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Elővigyázatosan a borsodi erdőkben!

A kullancsok jelenléte a felkészületlen túrázót akár el is tántoríthatja a szabadtéri programoktól. Ennek azonban nem kell így lennie, felkészüléssel és tájékozottsággal nem kell tartani a vérszívóktól.