Back to top

Természetes vegyülettel a szárnytorzulást okozó vírus ellen

A mézelő méheket sújtó természetes táplálékhiány és a mezőgazdasági növényvédő szerek használata mellett a méhállományokat világszerte évtizedek óta károsító ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) az egyik fő oka a méhcsaládok összeomlásának, illetve eltűnésének. Az élősködő kártétele önmagában is jelentős, ám az atka ezenfelül veszélyes vírusokat is terjeszt.

Szárnytorzulását okozó vírussal és varroa atkával fertőzött méh
Szárnytorzulását okozó vírussal és varroa atkával fertőzött méh
Fotó: Stefan de Konink - Wikimedia Commons
Ezek egyike a szárnytorzulását okozó vírus (DWV), amely a méheket bármelyik életszakaszukban megfertőzheti. A fertőzött álcák életképtelenek és azonnal elpusztulnak, míg a bábállapotban megfertőződött méheken szembeötlő testi torzulás figyelhető meg: szárnyaik nem fejlődnek ki, csökevényesek. A betegen kikelő méhek röpképtelenek, így külső gyűjtőmunkára alkalmatlanok. Újabb megfigyelések szerint a fertőzött egyedek, még ha képesek is a gyűjtőmunkára, tanulási képességük és emlékezetük rosszabb, mint egészséges társaiké, így ha kirepülnek, gyakran nem találnak vissza a kaptárba.

A jelenséget vizsgálva a tajvani egyetem kutatói azt találták, hogy a vírus elnyomja az idegrendszerben az ingerületek továbbításával, valamint a méhek tanulási és emlékezőképességének különböző folyamataival kapcsolatos gének kifejeződését.

A kutatók ez év szeptemberében közzétett tanulmányukban arról számolnak be, hogy sikerült egyszerű és hatékony ellenszert találniuk a vírussal szemben: az állategészségügy számos területén alkalmazott nátrium-butirátot. A nátrium-butirát a vajsav nátriumsója, számos növényben előforduló vegyület, amelyről ismert, hogy többféle, többek között az immunválaszban és a tanulásban részt vevő gén kifejeződését fokozza állatokban.

A vegyület hatásának megfigyelésére a kutatók kísérletsorozatot végeztek. Laboratóriumi körülmények között egy hétig etették a méheket (Apis mellifera) nátrium-butirátot tartalmazó cukorsziruppal, majd megfertőzték őket a szárnytorzulást okozó vírussal. Ezeknek a méheknek több mint 90 százaléka élt még öt nap elteltével, míg a fertőzött, de nem kezelt méhek 90 százaléka elpusztult ez idő alatt.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a nátrium-butirát milyen hatást gyakorol a méhek tájékozódási képességére. Egy hónapon át tartó terepi kísérletben elemezték a kísérleti méhcsaládok mozgását. Megfigyelésük során azt tapasztalták, hogy az élelemkeresésre indult fertőzött méheknek átlagosan csak a fele volt képes visszatérni a kaptárba. Ezzel szemben

azok a méhek, amelyek a megfertőzésük előtt nátrium-butirátos cukorszirupot kaptak, több mint 80 százalékban találtak haza a nap végére.

Mivel a méhek vírusokkal szembeni ellenálló képességének elősegítésére egyelőre nem áll rendelkezésre semmilyen szer, a kutatók szerint a nátrium-butirát kíméletes és fenntartható gyógymódot jelenthet a szárnytorzító vírus ellen. Ehhez azonban további kutatásokra van szükség. A jelen vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a méhek étrendjébe beiktatott nátrium-butirát segíthet jelentős káros hatások nélkül megelőzni a DWV-fertőzés okozta méhcsaládpusztulást, és hasznos lehet a fertőzés hatásainak visszafordításában a méhek tanulási és emlékezőképességének folyamataiban részt vevő gének kifejeződésének felszabályozásával.

Irodalom: Cheng-Kang Tang, Yu-Hsien Lin, Joe-Air Jiang et al. Real-time monitoring of deformed wing virus-infected bee foraging behavior following histone deacetylase inhibitor treatment DOI: 10.1016/j.isci.2021.103056.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.