Almapara: a Gala hajlamos a húsbarnulásra a hosszú tárolás alatt

A Gala az egyik legkorábban szedhető almafajta, augusztus második felében vagy szeptember elején szüretelik.

Mivel jóval több van belőle, mint korábban, a tárolási időszak 10 hónapra nyúlt. Az utóbbi években a tárolás során a kocsány felől induló, sugárirányú húsbarnulást figyeltek meg a fajtánál, ami fokozatosan terjed a gyümölcsben és végül eladhatatlanná teszi az almát. Ez a jelenség több más almafajtánál is megfigyelhető, mondta a Cornell Egyetem professzora, Chris Watkins. A Gala az egyik legkeresettebb fajta, nem véletlen, hogy komolyan foglalkoznak az élettani öregedés kiküszöbölésének lehetőségeivel. Egyre több adat gyűlt össze, melyek szerint a korábbi szüret, a szedés előtti 1-MCP kezelés, a kissé magasabb tárolási hőmérséklet, valamint az alacsony oxigéntartalmú légtér segít megelőzni a jelenséget.

A Hudson Valley-ben (New York állam) gazdálkodó Joel Christ szerint 5% tárolási veszteség a kocsány felőli húsbarnulás miatt nem hangzik soknak, de mire minden költséget elszámolnak, beleértve a tárolást is, éppen ez az 5% dönthet arról, hogy nyereséges vagy veszteséges a Gala termesztése. Ha pedig nem éri meg, akkor az amerikai boltokból eltűnik a hazai Gala, hangsúlyozta a termelő.

A Cornell Egyetem kutatóinak egyelőre nem sikerült tökéletesen megelőzni a húsbarnulást, illetve meghatározni a kiváltó okát, de enyhíteni tudják a jelenséget.

Azt találták, hogy ha még az ültetvényben az 1-MCP és a növekedésszabályozó AVG kombinációjával kezelik az almát, és szabályozott légtérben tárolják, később alakul ki a húsbarnulás.

A jelenség az érettséggel áll összefüggésben, és gyakorisága táblánként változik. Kevésbé veszélyezteti a jobban színeződő Gala-változatokat, de valószínűleg csak azért, mert azokat a termesztők hajlamosak korábban leszedni, mint az alapfajtát. Azt is megfigyelték, hogy ha a tárolási hőmérsékletet 0,5 ˚C-ról 3,3 ˚C-ra emelik, számottevően kevesebb gyümölcs szenved a húsbarnulástól. Ezen a hőmérsékleten a húskeménység és a minőség sem szenved csorbát.

Hasonló eredményre jutottak Wenatcheeben (Washington állam), az USA mezőgazdasági minisztériumának gyümölcsfákkal foglalkozó kutatólaboratóriumában is: a hidegebb tárolás során gyakoribbá válik a húsbarnulás. James Mattheis vezető kutató szerint a nagyobb almák húsa nagyobb valószínűséggel és hamarabb kezd barnulni. Szabályozott légterű tárolókban kisebb az esélye az élettani jelenségnek, és minél hamarabb kerül a tárolóba az alma, annál kevésbé.

Az oxigénszintet javasolt 1% alatt tartani, akkor kevésbé károsodik az alma, a legjobb 0,4-0,6% körüli oxigénszintű dinamikus tárolás.

Azt is megfigyelték, hogy ha nagyon gyorsan hűtik le a betárolt almát 3 ˚C-ra, akkor gyakoribb a károsodás, mint ha egy hét alatt érik el a tárolási hőmérsékletet.

Általában a tárolási idény első felében nem jelent problémát ez a jelenség a Galákon, inkább március-áprilistól kezd nagyobb veszteséget okozni a kocsány felőli húsbarnulás. Joel Christ szerint ugyan tényleg segítenek a kutatók által ajánlott beavatkozások (az 1-MCP és AVG kezelés, valamint az alacsony oxigénszint a tárolás során),

a leginkább mégis a korábbi szürettel lehet megelőzni a kárt.

A hosszú tárolásra szánt Galát tehát érdemes kevésbé éretten leszedni, mint azt, amit még az ősszel el fognak adni, javasolja a termesztő. Fontos az is, hogy a csomagolóházban legyen egy belső hibákat is érzékelő válogatóegység, amivel ki lehet szedni a tételből a barnult almákat.