Az ország egyik legnagyobb agrárvállalkozásának alapítóját és vezetőjét arról kérdeztük, hogyan kompenzálják az ágazatot sújtó magas inputárakat, valamint a COVID keresletcsökkentő hatásait.

Az északkelet-magyarországi Master Good cégcsoport a hatodik legnagyobb hazai családi vállalkozás, és a tizenegyedik legjelentősebb tisztán magyar tulajdonban lévő cég.
Értékét közel 90 milliárd forintra becsülik. Integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel, brojlerhízlalással és feldolgozással foglalkozik. Száz százalékban annak a Bárány-családnak a tulajdonában áll, amely az ország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája. Az első generáció még a Széchenyi grófok uradalmi baromfitenyésztőjeként dolgozott.

Mivel ebben az időben már belátható távolságra került Magyarország uniós csatlakozása, több nyugat-európai tanulmányút után a fejlesztés céljai közé került az úgynevezett szabadtartásos baromfinevelés meghonosítása. A 2001-ben elindított Tanyasi csirke programban előállított termékek piaca napjainkban is folyamatosan fejlődik.
A fokozódó verseny és az állandó piaci kihívások szükségessé tették a cég tevékenységi körének bővítését, megteremtve ezzel egy teljes körű baromfi-integráció alapjait. Így megfelelő színvonalú és méretű vágókapacitáshoz jutott nemcsak az ökobaromfi-termékeket előállító integráció, hanem az ettől sokkal nagyobb volument képviselő ipari brojlercsirkerendszer is.
Az élő baromfi elsődleges feldolgozását (vágás, darabolás), az előkészített és továbbfeldolgozott termékek előállítását, valamint az értékesítést a Master Good Kft. szervezi és irányítja.

A cégcsoport évente 27-28 ezer tonna csirkehúst szállít a McDonald’s számára, ami az étteremlánc európai felhasználásának 21 százaléka. A „Meki” négy éve a világon elsőként a Master Good baktalórántházi baromfitelepét tüntette ki mintatelepzászlóval, az úgynevezett Flagship Farmmal, ott ugyanis olyan állatjóléti, környezeti, takarmányozási minősítő telepet építettek ki, amely rászolgált erre a címre. Azóta már a kilencedik hasonló csirkehizlaló-telep is elkészült, és további 12-14 hasonló építését, valamint termelésbe állítását tervezik.
Termékeiket 43 országba exportálják, és két éve Vietnám északi részén, a Hanoi mellett fekvő Thanh Hoa tartományban alapítottak baromfi-feldolgozó üzemet. A beruházásra 12 millió eurót, azaz közel 4 milliárd forintot költöttek. A tervek szerint eleinte 20 millió csirkét fognak ott feldolgozni, amit később 40 millióra emelhetnek.
Mivel a Master Good kizárólag csirketartással és -feldolgozással foglalkozik, a madárinfluenza közvetlenül nem volt hatással rá. Közvetett károk azonban minden magyarországi járványkitörésnél felmerültek, elsősorban az importáló országok több hónapos beszállítási korlátozásai miatt.

A COVID hatására 2020 március-júniusában komolyan megtorpant a kereslet, amit a nyári hónapok konszolidációja után az őszi-téli időszakban ismét jelentős fogyasztás-csökkenés követett. Több mint 2000 tonna csirkehúst fagyasztottak le hosszabb tárolásra. Ez év április-májusára ismét visszarendeződött a fogyasztás, amely mostanra már elérte a COVID előtti időszak szintjét.
A kereslet hullámzása azonban az árakban is megmutatkozott. A mélypontot tavaly december jelentette, ekkor 20-25 százalékkal olcsóbban lehetett eladni a csirkehúst, mint a megelőző év azonos időszakában. Sok vállalkozás a bizonytalansági tényezők miatt visszafogta a fejlesztéseit, a Master Good azonban nem lépett a fékre, hanem folytatta a korábbi időszakban eltervezett beruházásait.
A következő 3-4 évben ugyanis 20 millió darabbal szeretnék növelni a saját előállítású csirkék számát, kikerülve ezzel a 12,5 milliós tételben előállító román beszállítókat. A COVID alatt kiderült, mekkora logisztikai, állategészségügyi és humán egészségügyi kockázatokkal jár, ha alapanyagigényük 20 százalékát a határ túloldaláról kell behozni. Ezen változtatván azt tervezik, hogy a csirketöbbletet részben saját, részben integrált hazai telepeken állítják elő.

Jelenleg 65-70 vállalkozás tartozik a Master Good integrációjába, amely nemcsak a naposcsibe és a takarmány szállítását, valamint a felnevelt csirkék visszavásárlását jelenti. „A mi esetünkben nagyon fontos az úgynevezett tudástranszfer is – emeli ki Bárány László –, amely kiegészül egy állandó állategészségügyi laboratóriumi szolgáltatással.
Vietnámban ennek a teljes körű integrációnak a kiépítése még csak félúton jár. Szükség van 3-4 évre az itthonihoz hasonló rendszer kialakításához – tette hozzá.

A melléktermékek feldolgozásának köszönhetően jelentősen nőtt az árbevételük. A nyírjákói trágyafermentáló üzemben idén megduplázták a gyártást, és legközelebb 2022. júniusra tudnak rendelést felvenni.
A vágóüzemi melléktermékek feldolgozása ugyancsak száz százalékon zajlik: a kikerülő csirketoll-liszt, baromfihúsliszt és baromfizsír szinte korlátlanul eladható.

Hogyan érinti a Master Good-ot a baromfiágazatot sújtó válság, a takarmány- és egyéb inputárak, az energia- és szállítási, csomagolási költségek emelkedése? Hasonló problémákkal szembesülnek-e a vietnámi üzemben?
Az árrobbanás globális, azaz nemcsak a cégcsoportot vagy Magyarországot, hanem Európa és Ázsia valamennyi országát érinti. Arra, hogy egyszerre szinte valamennyi költségtényező 25-40 százalékkal drágul, nagyon nehéz gyors és hatékony megoldásokat találni. A Master Good-nál azonban mintegy 8-10 évvel ezelőtt zajlottak le azok a fejlesztések, amelyeknek a fókuszába a hatékonyságot és az energiatakarékosságot helyezték. Emellett jelentős mértékben csökkentették az élő munka költségét az elvégzett feldolgozóüzemi automatizációval és robotizációval.
„A takarmányárak 30 százalékos drágulásától persze ez sem mentesít bennünket. Tudjuk, hogy nagyon nehéz év lesz a következő, de talán több erőforrással rendelkezünk, mint a hazai és az európai versenytársaink” – összegzett Bárány László, hozzátéve:

A cégcsoport fejlesztési elképzeléseit öt évre előre készítik és évente aktualizálják, ha kell, kétszer-háromszor is. A jelenlegi időszakra vonatkozó fejlesztések 90 százalékát már megvalósították. Olyan kapacitásnövelő beruházások vannak még hátra, mint a takarmánykeverő üzem bővítése, további csirkehizlaló telepek építése, az automatizáció és robotizáció folytatása az élelmiszeripari üzemekben. Ahol lehetőség van rá, ott pályáznak – a fejlesztések további forrása a saját erő, általában 20-25 százalékos mértékig, valamint a kötvénykibocsájtás, amely tulajdonképpen szintén saját forrásnak tekinthető. A következő években beruházásaik finanszírozásához nem tervezik banki hitel felvételét.