Kemény piaci szituációkat tapasztaltak a takarmánygyártók, éles helyzetek alakultak ki a takarmánypiacon – ez is azon a konferencián hangzott el, amelyet a közelmúltban szervezett szakértők részvételével a Portfolio. Egy kerekasztal beszélgetés során a további áralakulásokat igyekeztek prognosztizálni.
Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője visszatekintése során kiemelte: a 2021-es évet kihívásokkal telinek gondolták, az alapanyagárak már az esztendő elején magasak voltak, de a bekövetkezett további emelkedésre ők sem számítottak. Ez nehezíti a mindennapjaikat, növeli a költségeiket.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a tavaly tapasztaltakat az ezredforduló eseményeihez hasonlította, amikor duplájára emelkedett a kukorica ára. Ennél is drasztikusabb lett a 2021, mutatott rá.
Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa az elmúlt három éveket is kihívásokkal telinek érezte. „Takarmány- és premixgyártónak most nagyon rossz lenni, ennél talán csak állattenyésztőnek rosszabb lenni”, fogalmazott. Bizakodnak, várják a szerencsét, a csodát. Másfél év után a tejágazatban – legalábbis a spot szabadpiaci árakban – jelentős fellendülés tanúi lehetnek, talán a feldolgozók részéről is lesz arra lehetőség, hogy emeljék a felvásárlási árat. A baromfi – és sertéságazat más kérdés, a sertéspestis, a baromfiinfluenza szétzilálja a piacok, de még ennél is nagy gond, hogy folyamatosan fogynak a termelők.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az elmúlt negyed évszázad legnehezebb időszakának írta le az elmúlt évet. A nyolc cégből álló cégkomplexumuk működését figyelve azt tapasztalta: a 2000 hektáron termelő, vagy 300.000 tonna gabonával kereskedő cégük „köszöni szépen, jól van”, de van 30.000 hízót kibocsátó sertéstelepük, 6 millió liter tejet előállító tehenészeti telepük is. Együtt eveznek a partnerekkel egy csónakban, de a közelében nem tudnak lenni annak az árdinamikának, amit a piac diktál.
A sertéspiacon többen befejezték a termelést, a baromfi szegmensben is szűkül a piac, a szarvasmarha-tartók esetében a tömegtakarmány ára széles skálán mozog, szögezte le.
A globalizáció átírta a piacot, a hazai termelők helyzetét, hangzott el. A világpiacon ilyen még nem volt tapasztalható, hogy minden meghatározó sertés-előállító ország drasztikusan visszafogja a termelést. Nem tudni, hol van a kereslet-kínálati pont, hol fordul át hiányba.
Be kell állni egy olyan termelési szintre, amin újra elindulhat az áremelkedés, amely valószínűleg rapid módon történik majd meg. Az sem elképzelhetetlen, hogy nyárra húshiány lép fel, hallottuk a beszélgetés során.
Növénytermesztők körében nem kell ilyen mértékű gondokra számítani. Ha problémákról kellene beszélni, esetleg arra lehet számítani, hogy a szójavetőmag – mivel ez a növény nagy lehetőség előtt áll – idejekorán elfogy. A kereslet jelentős, előállítási oldalon viszont 4300 hektárról 4100 hektárra esett vissza a vetőmag előállításra szánt terület, termésmennyiségben is 5-10 százalékos visszaesésről lehet beszélni, összességében 10-15 százalékkal kevesebb vetőmag kerül a piacra, ennek is jelentős része külföldre kerül. A hazai és az ausztriai helyzet összevetésére is sor került. A szomszédos országban pár éve még 45 ezer hektáron termeltek szóját, itthon 63 ezer hektáron. A határon túl ebben az évben 85-90 ezer hektáron termesztik majd a növényt.
Az állattenyésztésről szólva kiemelték: tavaly az első háromnegyed évben a kocakivágás száma 70 ezerre volt tehető, szemben a korábbi évek 40-45 ezer darabjával. Ennek hatása lesz az idei évre, a szaporulat hiányzik majd az állományból.
A nehézségek közepette azért pozitívumokról is lehet beszélni: bár aki eddig nem kezdett beruházásba, az már ne kezdje el, de amelyik már lezajlott, évek múlva nagyságrendekkel többek érnek majd.
