0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Inváziós fajból zöld tüzelőanyag

Kenyában, egy nairobi székhelyű zöld energiaszolgáltató a Viktória-tóban növő invazív vízijáncitot alakítja át tisztább tüzelőanyaggá a főzéshez.

A Viktória-tó partján a Biogas International energiaszolgáltató egy új kísérletbe kezdett. A munkások puszta kézzel szedik össze a vízijácintot, melyet aztán géppel ledarálnak. Az így létrejött keverékből biogáz készül – írja az africanews.com.

„Egyesek a jácintot átoknak tekintik, de szerintem ez csak azon múlik, hogy nem senki nem világosítja fel vagy érzékenyíti őket a növény jelentőségéről a Viktória-tóban. Számunkra egyértelmű, hogy (a vízijácint) tisztítja a vizet. Tehát nem feltétlenül átok” – mondja Daniel Odhiambo üzemfelügyelő.

„Lehetőségként kell rá tekintenünk, amit felhasználhatunk biogáz előállítására. Fel lehet használni papír és bútorkészítésre is. Tehát nem csak nyűgként kell rá nézni”

Az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscéggel kötött partnerség révén a Biogas International a fatüzelés elhagyására buzdít, és helyette a kenyai Kisumu városában (Nairobitól 360 kilométerre) 50 otthont látott el biogáz főzőkkel.

„Afrikában a szubszaharai lakosság 70-80 százaléka használ fatüzelést” – mondja Dominic Kahumbu, a Biogas International vezérigazgatója.

„Pedig körülöttünk mindenütt jelen vannak ezek az inváziós fajok. Tehát amikor kivágjuk a fáinkat hogy faszénhez vagy tűzifához jussunk, akkor a megkötött szén mennyiségét csökkentjük.”

Kahumbu szerint a legtöbb biogázfőzőt olyan idős emberek kapták, akiknél a fatüzelés során felszabaduló füst egészségügyi problémákat okoz.

A közönséges vízijácintról

Őshazája Amazónia és Brazília. A növény jellegzetes 6-8 db kanál alakú levéllel rendelkezik, amelyeknek a nyele szivacsos szerkezetű, felfújt, biztosítva a növény vízfelszínen maradását. A 8-15 kék vagy lila színű virág fürtvirágzatba tömörül. Európában a háziméh porozza. Magjai akár 20 évig is életképesek.

Földünk jelenleg ismert egyik legveszélyesebb inváziós vízinövénye. Megtelepedése után élőhelyein gyorsan tömeges fajjá válik, a víztestet teljesen leárnyékolja.

Az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa szerint hazánkban budapesti termálvizekből ismert néhány kivadulása, melyek itt állandósultak, de az ország bármely állóvizében képes akár jelentősebb állományokat kialakítani, amíg a hőmérsékleti viszonyok ideálisak számára.

A faj jellegzetes megjelenése miatt nem keverhető össze más úszó vízinövénnyel. Közeli rokona a nálunk szintén néhány melegvizes kifolyóban megtalálható felemáslevelű vízijácint, amely azonban legyökerező, szálas levelű hínárnövény.

A Viktória-tavat elárasztó vízijácint negatívan hatott az ökoszisztémára, mivel megakadályozta, hogy a vízi élőlények napfényhez jussanak. A növények a szúnyogok szaporodását is elősegítik a Viktória-tó körül, de Kahumbu szerint ennek is vannak előnyei.

„A vízijácint legnagyobb előnye, hogy kiváló biogáz nyerhető belőle” – mondja.

„Ennek oka, hogy a folyó menti városokból és településekből a vízbe jut a tápanyag, mely aztán bemosódik a tóba. A vízijácint az így bekerült szerves anyagot hasznosítja, mi pedig betakarítjuk a növényt, és visszakapjuk a tápanyagokat, illetve energiát is nyerünk.”

A Viktória-tó partján működő halkereskedők szerint a biogáz olcsóbb, mint a tűzifa.

A 36 éves halkereskedő, Esther Ongoye azt mondja, hogy ő naponta 600 kenyai shillinget (kb. 5,3 dollár) költ tűzifára, ellentétben kereskedőtársaival, akik 300 kenyai shillinget (kb. 2,6 dollár) költenek a biogázra.

„Szeretnék biogázt használni, de az nem könnyen elérhető, ezért még mindig tűzifát használok” – mondja. „Ha könnyen elérhetővé teszik, akkor átállunk a biogázra, mert olcsóbb, mint a tűzifa”.

Kahumbu szerint a rendszer telepítése körülbelül 650 dollárba kerül, így sok kenyai számára megfizethetetlen.

A biogáz olyan éghető gáznemű tüzelőanyag, amely szerves anyagok mikrobiális lebontásából származik anaerob körülmények között.

A Környezetvédelmi Alap nonprofit szervezet szerint a biogáz jellemzően kétharmad részben metánból, egyharmad részben szén-dioxidból (CO2) áll, mindkettő klímaszennyező anyag.

Elégetése még mindig CO2-kibocsátást eredményez, de mivel a biogáz növényekből – jelen esetben a vízijácintból – származik, amelyek természetes módon távolítják el a szén-dioxidot a légkörből, annak újbóli kibocsátása általában klímasemlegesnek tekinthető, mivel viszonylag kevés fosszilis szén kerül a légkörbe.

Forrás: africanews.com