A Viktória-tó partján a Biogas International energiaszolgáltató egy új kísérletbe kezdett. A munkások puszta kézzel szedik össze a vízijácintot, melyet aztán géppel ledarálnak. Az így létrejött keverékből biogáz készül – írja az africanews.com.
„Egyesek a jácintot átoknak tekintik, de szerintem ez csak azon múlik, hogy nem senki nem világosítja fel vagy érzékenyíti őket a növény jelentőségéről a Viktória-tóban. Számunkra egyértelmű, hogy (a vízijácint) tisztítja a vizet. Tehát nem feltétlenül átok” – mondja Daniel Odhiambo üzemfelügyelő.
Az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscéggel kötött partnerség révén a Biogas International a fatüzelés elhagyására buzdít, és helyette a kenyai Kisumu városában (Nairobitól 360 kilométerre) 50 otthont látott el biogáz főzőkkel.
„Afrikában a szubszaharai lakosság 70-80 százaléka használ fatüzelést” – mondja Dominic Kahumbu, a Biogas International vezérigazgatója.
Kahumbu szerint a legtöbb biogázfőzőt olyan idős emberek kapták, akiknél a fatüzelés során felszabaduló füst egészségügyi problémákat okoz.
A közönséges vízijácintrólŐshazája Amazónia és Brazília. A növény jellegzetes 6-8 db kanál alakú levéllel rendelkezik, amelyeknek a nyele szivacsos szerkezetű, felfújt, biztosítva a növény vízfelszínen maradását. A 8-15 kék vagy lila színű virág fürtvirágzatba tömörül. Európában a háziméh porozza. Magjai akár 20 évig is életképesek. Földünk jelenleg ismert egyik legveszélyesebb inváziós vízinövénye. Megtelepedése után élőhelyein gyorsan tömeges fajjá válik, a víztestet teljesen leárnyékolja. Az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa szerint hazánkban budapesti termálvizekből ismert néhány kivadulása, melyek itt állandósultak, de az ország bármely állóvizében képes akár jelentősebb állományokat kialakítani, amíg a hőmérsékleti viszonyok ideálisak számára. A faj jellegzetes megjelenése miatt nem keverhető össze más úszó vízinövénnyel. Közeli rokona a nálunk szintén néhány melegvizes kifolyóban megtalálható felemáslevelű vízijácint, amely azonban legyökerező, szálas levelű hínárnövény. |
A Viktória-tavat elárasztó vízijácint negatívan hatott az ökoszisztémára, mivel megakadályozta, hogy a vízi élőlények napfényhez jussanak. A növények a szúnyogok szaporodását is elősegítik a Viktória-tó körül, de Kahumbu szerint ennek is vannak előnyei.
„A vízijácint legnagyobb előnye, hogy kiváló biogáz nyerhető belőle” – mondja.
„Ennek oka, hogy a folyó menti városokból és településekből a vízbe jut a tápanyag, mely aztán bemosódik a tóba. A vízijácint az így bekerült szerves anyagot hasznosítja, mi pedig betakarítjuk a növényt, és visszakapjuk a tápanyagokat, illetve energiát is nyerünk.”
A Viktória-tó partján működő halkereskedők szerint a biogáz olcsóbb, mint a tűzifa.
A 36 éves halkereskedő, Esther Ongoye azt mondja, hogy ő naponta 600 kenyai shillinget (kb. 5,3 dollár) költ tűzifára, ellentétben kereskedőtársaival, akik 300 kenyai shillinget (kb. 2,6 dollár) költenek a biogázra.
Kahumbu szerint a rendszer telepítése körülbelül 650 dollárba kerül, így sok kenyai számára megfizethetetlen.
A biogáz olyan éghető gáznemű tüzelőanyag, amely szerves anyagok mikrobiális lebontásából származik anaerob körülmények között.
A Környezetvédelmi Alap nonprofit szervezet szerint a biogáz jellemzően kétharmad részben metánból, egyharmad részben szén-dioxidból (CO2) áll, mindkettő klímaszennyező anyag.
Elégetése még mindig CO2-kibocsátást eredményez, de mivel a biogáz növényekből – jelen esetben a vízijácintból – származik, amelyek természetes módon távolítják el a szén-dioxidot a légkörből, annak újbóli kibocsátása általában klímasemlegesnek tekinthető, mivel viszonylag kevés fosszilis szén kerül a légkörbe.