Back to top

Megmenekülhet a banán

Megtalálták a módját annak, hogy a fásszárúakhoz hasonlóan a fűféléket is egymásra olthassák. A tudósok sikeresen kombinálták egymással olyan egyszikű növények embrió szöveteit, mint a banán, rizs és búza, aminek eredményeképp betegségekkel és stresszel szemben ellenállóbb növényeket tudnak létrehozni.

A hagyományos oltás során egy növény hajtását egy másik gyökerére oltják rá, így azok együtt nőnek tovább. Eddig azonban a fűfélékkel rokon növényeknél, az egyszikűeknél ezt nem tartották lehetségesnek, mivel nem rendelkeznek egy bizonyos szövettel: kambiummal.

A Cambrdige-i Egyetem tudósai felfedezték, hogy az egyszikűek magjából nyert gyökér és szár szövetek – a fejlődési stádium legelejéről – hatékonyan nőnek össze- írja a Sciencedaily.com tudományos portál. Eredményeiket tavaly decemberben publikálták a Nature című tudományos lapban.

Nagyjából 60 ezer növény tartozik az egyszikűek csoportjába, melyek közt rengeteg a mezőgazdasági termelésbe vont fajta is, például a rizs, búza vagy az árpa.

A felfedezés az olyan súlyos, talajban lakó betegségek elleni küzdelemben is fontos segítség lehet majd, mint a Panama betegség, vagy más néven banán hervadás. A modern Cavendish fajtát (ez kapható nálunk is a boltokban) már 30 éve a Tropical Race (TR) 4 néven ismert betegség törzse tizedeli.

„Olyan dolgot sikerült megtennünk, mely mindenki szerint lehetetlen volt. Az embrionális szövetek oltása óriási lehetőséget rejt magában a fűfélék közé tartozó növényeknél. Felfedeztük, hogy még a távoli rokonságban álló fajok, melyek közt óriási evolúciós idő telt el, is egymásba olthatók” – mondta Julian Hibberd professzor, az egyetem Növénytudományi Karának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A genetikusan különböző gyökér és hajtásszövetek kombinálásával olyan új tulajdonságokat lehet létrehozni, melyek törpe növést, kártevő- illetve betegséggel szembeni rezisztanciát eredményezhetnek. A tudósok megerősítették, hogy az egyszikűek közül működik a technika például ananásznál, hagymánál, banánnál, tequila agávénél és datolyapálmánál is. Ehhez számtalan tesztet végeztek, mely során fluoreszkáló festéket adtak hozzá a növény gyökeréhez, amely később felfelé mozgott a szövetek között, és átjutott az oltott részekbe is.

A világ banánipara egyetlen fajtán, a Cavendish banánon alapul - egy olyan klónon, melynek termése kibírja a hosszú szállítási időt. Mivel a növények között nincs genetikai változatosság, kevéssé ellenálló a betegségekkel szemben.

A Cavendish banán steril, így a rezisztencia nemesítés sem jöhet szóba. A kutatócsoportok világszerte próbálják megtalálni a módját annak, hogy megállítsák a Panama betegséget, mielőtt még jobban elterjedne.

Az oltást már az ókor óta széles körben alkalmazzák egy másik növénycsoportban, a kétszikűeknél. A kétszikű gyümölcsöket, mint az alma és a cseresznye, valamint a nagy értékű egynyári növényeket, például a paradicsomot és az uborkát, rendszeresen oltott növényeken termesztik, mivel az eljárás előnyös tulajdonságokat kölcsönöz - például betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy korábbi virágzást.

A kutatók a Cambridge Enterprise-on keresztül szabadalmat nyújtottak be oltási technikájukra. Emellett támogatást kaptak a Ceres Agri-Tech-től is, amely öt vezető brit egyetem és három neves mezőgazdasági kutatóintézet közötti tudásmegosztó partnerség.

"A Panama betegség hatalmas probléma, amely világszerte fenyegeti a banánt. Fantasztikus, hogy a Cambridge-i Egyetemnek lehetősége van arra, hogy szerepet vállaljon egy ilyen fontos élelmiszernövény megmentésében" - mondta Dr. Louise Sutherland, a Ceres Agri-Tech igazgatója.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esőcsigák díszítik az idei aratókoszorút

Ha a korábbiakhoz képest kisebb létszámmal is, de minden évben megtartottuk a búzaszentelés és a búzaösszeöntés ünnepét – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke Budapesten, a hagyományos aratókoszorú-átadáson a Szent István-bazilikában. Az adományokat pedig, a legerősebben tomboló járvány időszakában is eljuttatták a rászorulóknak.

Továbbra is ki tudják elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket

A vízügyi igazgatóságok továbbra is ki tudják elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-vel.

Már Hollandia is kiszáradt

Sok országhoz hasonlóan Hollandiát is sújtja a szárazság, mivel a helyi vízügyi hatóság jelentése szerint az átlagosnál jóval kevesebb csapadék esett.

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.