Back to top

Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk - nem egyszerű...

Vetőmagokkal kapcsolatban reklamálni sajnos nem egyszerű eset. Ugye ránézésre nem látszik a hiba, de ami még nagyobb gond, hogy sokszor mire a probléma kiderül, már nehezen bizonyítható, hogy a vetőmag volt rossz, vagy a termesztés során technológiai hiba történt. Esetleg a nem ideális környezeti tényezők okozták a minőségromlást a szállításkor, tároláskor, csírázáskor. Eléggé patthelyzet.

Sajnos nem lehet belelátni...
Sajnos nem lehet belelátni...
Fotó: wikipedia
Vetőmag és reklamáció: nem egyszerű eset. A vetőmag bizalmi termék – többszörösen is… Míg egy átlagos termék megvásárlásakor hamar kiderül, hogy megfelelő-e a minősége, a vetőmag ilyen szempontból kivétel, hiszen jóval később válik láthatóvá, milyen arányban és milyen növények kelnek majd ki belőle.

Értékes szaporítóanyagok, vagy nagy mennyiségű vetőmag felhasználásakor igen nagy gazdasági kockázatot jelent, ha nem a várt végeredmény születik. A reklamáció és a minőségi probléma bizonyítása ezért nem egyszerű, hiszen a hiba az értékesítési és felhasználási lánc több pontján is keletkezhetett…

A termelők tapasztalatai alapján a vetőmagok jelentős része jó minőségű, ám annál kellemetlenebb belefutni egy kifogásolható minőségű tételbe.

A tapasztalatok szerint minél később jelentkezik a baj, annál kisebb az esély annak megnyugtató rendezésére. A kikelés utáni minőségi problémákat pedig még nehezebb bizonyítani.
Amennyiben a vetőmagon látható a probléma (ez elég ritka eset), például sok törött mag van a csomagban, ebben az esetben egyértelműbb a felelősség kérdése. A vetést követő időszakban előkerülő problémák esetén már felmerül a kérdés, hogy a termelő mennyire szakszerűen végezte a vetést, és itt már szinte bizonyíthatatlan, hogy milyen, például a növénynek megfelelő csírázási hőmérsékletet tartott e?

A vetőmag nem egy hagyományos termék, hiszen sokan vesznek részt a láncolatban (vetőmag termelője, forgalmazója, viszonteladók, és a termelő), emiatt is nehéz eldönteni probléma esetén, hogy az kinek a hibájából alakult ki.

Probléma esetén ahhoz kell fordulni, akitől a terméket vásárolta a vevő, és célszerű - bármiről is legyen szó - megpróbálni megegyezni. Ugyanis ha bíróságra kerül az ügy, a bíróság csak szakértői vélemények alapján tud majd dönteni, ami mind költséges, és egy ilyen sok tényezős folyamatban kérdéses, hogy a szakértők egyáltalán meg tudják-e állapítani végül, hogy kinek róható fel a hiba. Per esetén az alperes perbe hívhat több szereplőt, így az ügy időben is elhúzódik, tehát a bírósági szakaszt megéri elkerülni.

Mi védi a résztvevőket?

A szavatosság jogintézménye annyit jelent, hogy aki hibásan teljesít, azért köteles helytállni. Ez jelentheti – ha mód van rá – a hiba kijavítását, cserét, díjcsökkentést, vagy akár emiatt el is lehet állni egy vásárlástól. Egyes termékcsoportoknál a szavatosság kérdésében teljesen egyértelmű a helyzet, de a vetőmagok nem tartoznak ide…

A fémzárolás vetőmagok esetén a minősítés utolsó lépése. A magból csak akkor lesz vetőmag, ha az minősített és fémzárolt. A minőség biztosítása érdekében hazánkban is csak zárt egységekben, fémzároltan hozhatók forgalomba, ami garantálja a faj és fajtaazonosságot, továbbá a genetikai tisztaságot. Természetesen a boltokban kapható kis kiszerelésű, például színes tasakos csomagokat nem egyesével vizsgálják és minősítik, hanem ezek nagyobb vetőmagtételekből származnak. E nagyobb tételeket azonban csak az bonthat kisebb részekre, aki rendelkezik vetőmag- kiszerelői engedéllyel.

A fémzár szám alapján bármelyik tétel azonosítható. Ennek alapján a NÉBIH vissza tudja követni a vetőmag előállításának a teljes folyamatát. A fémzár szám sok információt rejt magában, elején ha H szerepel, az Magyarországot jelöli, utána az évszámra utaló számok következnek, majd a fémzárolást végző törzsszámáról ad információt a számsor. Ezt követi a fémzároló által minősített tételnek az adott éven belüli törzsszáma. Az itt megjelenő évszám nem feltétlenül a vetőmag termesztésének az évét jelöli, hanem a minősítés évét, hogy akkor még garantáltan jó volt.

A csírázáshoz több tényező szükséges...
A csírázáshoz több tényező szükséges...
Fotó: pixabay.com
Vannak rossz tapasztalatok is

Az egyik fóliás termelőket tömörítő facebook csoportban, kérdésünkre több termelő jelezte, hogy járt már pórul vetőmaggal kapcsolatban. Tóth Margit azt írta, hogy a minőségi kifogásukat bár többször jelezték a forgalmazó cég képviselője felé - mert kelési illetve torzulásos problémák voltak több karalábé fajtával - a kompenzáció ígérete csak ígéret maradt.
Nemes Tibor véleménye szerint ha a termelő reklamációja jogos, alapból akkor sem lehet valós kártérítésre számítani, mert jobb esetben csak a vásárolt mag értékét térítik meg, a befektetett munkát, a fűtés és egyéb a magvetéssel kapcsolatos technológiai költségeket nem. Mint mondja, ő csak azt tudja tenni, hogy többet attól a cégtől nem vásárol, ahol minőségi problémát tapasztalt.
A termelő kiemelte, hogy a korrekt cégek vetőmagjainak a legnagyobb része rendben van, jó minőségű, az pedig a szerencsén, azaz inkább szerencsétlenségen múlik, ha valaki belefut egy rossz tételbe.

- Az eladó az eladott terméke után kizárólag a vételár erejéig felel, főleg ezzel a törvényi szabályozással van a gond. Például ha valaki vesz 2000 forintért négy kifolyásmentes elemet, amit betesz az 50 000 forintos vakuba, és mégis kifolyik az elem és szétmar mindent, akkor az eladó vissza kell adja a az elemek árát, ami sovány vigasz - emelte ki példaként Nemes Tibor.

Vetőmag problémáknál is hasonló a helyzet, hogy mire kiderül a hiba, addigra a termelő kára már jóval magasabb, mint a vetőmag ára.

Itt az elmaradt haszon is bejöhet a képbe, mert ha egy termelőnek van szerződéses megrendelése mondjuk 10 000 zeller palántára, és kiderül, hogy csak 30 százalékos a csírázási arány, ekkor már nincs idő az újravetésre úgy, hogy határidőre elkészüljenek a palánták. Másik lehetőség, hogy olcsó magoknál egyből akár háromszoros mennyiséget vet el a termelő, mint amire szükség van, így biztosan meglesz a tőszám, csak ekkor meg rossz nézni a felesleg megsemmisítését. A reklamációkor a probléma bizonyítása sem egyszerű, mert lehet kérni akkreditált laboroktól vizsgálatot, de ez plusz költség és még ekkor is mondhatja a forgalmazó, hogy a termelőnél fellépő technológiai hiba is fokozta a rossz csírázási eredményt, sorolta a buktatókat Nemes Tibor.

A csíraképesség mellett a jó csírázási erély is fontos az egységes palántaállomány érdekében
A csíraképesség mellett a jó csírázási erély is fontos az egységes palántaállomány érdekében
Fotó: wikipedia
Az éremnek két oldala van

Rácz Gábor is hozzászólt a facebookon közzétett vitaindítónkhoz, neki termelőként és kereskedőként mindkét oldalról van tapasztalata. Véleménye szerint a nagy cégek vetőmagjaival legtöbbször nincs gond. Tényleg odafigyelnek, hogy egy 40 forintos paprika mag vagy egy 6 forintos káposzta mag jól csírázzon, egységesen keljen ki.

Probléma esetén ahhoz kell fordulni, akitől vásárolta a termelő a vetőmagot. Sokszor már a reklamációkor az adminisztrációval is gond van, hiszen az az alap, hogy meg kell legyen számla a vetőmagról, hogy honnan lett vásárolva, és fontos a vetőmag tasak batch code-ja. Tehát nem elég a számlát, a vetőmag csomagolását is meg kell tartani, utóbbi azt is bizonyítja, hogy eredeti és nem hamisított a tétel.

Rácz Gábornak volt olyan esete, amikor a termelő jelezte, hogy rosszuk kel a káposzta, kiment, megnézte, a technológiában mindent rendben talált, így volt idő a reklamációra kompenzálásként kapott magot elvetni, tehát a hiba anyagi és időbeli veszteség nélkül még javítható volt.

Ám a probléma nem csak a vetőmag minőségével lehet. Volt példa arra, hogy a termesztő közeg tőzegével volt a gond, penészgyep jelent meg rajta, ami toxint termelt, ilyenben természetesen rossz lesz a kelés.

A túlöntözés például a dinnye alanyok kelésének nem tesz jót. De amikor valaki viszi haza a megvásárolt vetőmagot, és a zacskót tíz percre a kocsi szélvédője mögött hagyja a tűző napon, az is minőségi problémát eredményezhet, holott a zacskóban lévő mag eredetileg jó minőségű volt.
Szabadföldi vetés után, napi egyszeri öntözést követően hírtelen kánikula esetén szinte megfőhet a mag a földben, vagy üvegházi vetéskor az erős napsütés, kevés öntözés, takarás nélküli tartás - ez is rossz kelést eredményez, csakúgy mint a palántadőlés. A példák közül többnél ki sem kel a növény úgy, hogy nem a vetőmag minőségével van a probléma.

A kelési gondok 95 százalékában sajnos a termelőknél felmerülő technológiai, vagy más inputanyag (tőzeg) probléma a felelősek, említette Rácz Gábor, aki hozzátette: nem a gazdákat akarja ostorozni, mert tapasztalatból tudja, hogy nem könnyű a munkájuk, viszont ha baj van azonnal hívják a területi képviselőt, és azonnal érdemes érdeklődni a kereskedőnél arról, hogy hasonló gondot jelzett e valaki?

Hasznos ilyenkor a hasonló fajtával dolgozó ismerősöktől is információt kérni. Rácz Gábor szerint a régebben működő és nagyobb vetőmag forgalmazó cégek kivizsgálják a panaszokat és legtöbb esetben segítenek megoldani a problémát még ha tőlük független technológiai eredetű is, hiszen nekik is érdekük, hogy hosszú távon jó viszony és mindenki számára elégedett együttműködés alakuljon ki.

Ez logikus is, hiszen ha a termelő profitot termel, akkor következő évben is termelni akar, és a már jól bevált partnerektől vásárol. Ha csalódás egy termesztési időszaknak a vége, akkor a következő év gyakran fajtaváltással indul…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Nagy termetű bogyósok

A bogyósgyümölcsök újdonságait bemutató sorozatunkat a legnagyobbra növő fajokkal zárjuk. Az egészségtudatos táplálkozás, a különlegességek iránti igény és a klímaváltozás mind népszerűbbé teszik a színes gyümölcsöket, és lehetővé válik több mediterrán eredetű növény termesztése is.