Értékes szaporítóanyagok, vagy nagy mennyiségű vetőmag felhasználásakor igen nagy gazdasági kockázatot jelent, ha nem a várt végeredmény születik. A reklamáció és a minőségi probléma bizonyítása ezért nem egyszerű, hiszen a hiba az értékesítési és felhasználási lánc több pontján is keletkezhetett…
A termelők tapasztalatai alapján a vetőmagok jelentős része jó minőségű, ám annál kellemetlenebb belefutni egy kifogásolható minőségű tételbe.
A tapasztalatok szerint minél később jelentkezik a baj, annál kisebb az esély annak megnyugtató rendezésére. A kikelés utáni minőségi problémákat pedig még nehezebb bizonyítani.
Amennyiben a vetőmagon látható a probléma (ez elég ritka eset), például sok törött mag van a csomagban, ebben az esetben egyértelműbb a felelősség kérdése. A vetést követő időszakban előkerülő problémák esetén már felmerül a kérdés, hogy a termelő mennyire szakszerűen végezte a vetést, és itt már szinte bizonyíthatatlan, hogy milyen, például a növénynek megfelelő csírázási hőmérsékletet tartott e?
Probléma esetén ahhoz kell fordulni, akitől a terméket vásárolta a vevő, és célszerű - bármiről is legyen szó - megpróbálni megegyezni. Ugyanis ha bíróságra kerül az ügy, a bíróság csak szakértői vélemények alapján tud majd dönteni, ami mind költséges, és egy ilyen sok tényezős folyamatban kérdéses, hogy a szakértők egyáltalán meg tudják-e állapítani végül, hogy kinek róható fel a hiba. Per esetén az alperes perbe hívhat több szereplőt, így az ügy időben is elhúzódik, tehát a bírósági szakaszt megéri elkerülni.
Mi védi a résztvevőket?
A szavatosság jogintézménye annyit jelent, hogy aki hibásan teljesít, azért köteles helytállni. Ez jelentheti – ha mód van rá – a hiba kijavítását, cserét, díjcsökkentést, vagy akár emiatt el is lehet állni egy vásárlástól. Egyes termékcsoportoknál a szavatosság kérdésében teljesen egyértelmű a helyzet, de a vetőmagok nem tartoznak ide…
A fémzárolás vetőmagok esetén a minősítés utolsó lépése. A magból csak akkor lesz vetőmag, ha az minősített és fémzárolt. A minőség biztosítása érdekében hazánkban is csak zárt egységekben, fémzároltan hozhatók forgalomba, ami garantálja a faj és fajtaazonosságot, továbbá a genetikai tisztaságot. Természetesen a boltokban kapható kis kiszerelésű, például színes tasakos csomagokat nem egyesével vizsgálják és minősítik, hanem ezek nagyobb vetőmagtételekből származnak. E nagyobb tételeket azonban csak az bonthat kisebb részekre, aki rendelkezik vetőmag- kiszerelői engedéllyel.
A fémzár szám alapján bármelyik tétel azonosítható. Ennek alapján a NÉBIH vissza tudja követni a vetőmag előállításának a teljes folyamatát. A fémzár szám sok információt rejt magában, elején ha H szerepel, az Magyarországot jelöli, utána az évszámra utaló számok következnek, majd a fémzárolást végző törzsszámáról ad információt a számsor. Ezt követi a fémzároló által minősített tételnek az adott éven belüli törzsszáma. Az itt megjelenő évszám nem feltétlenül a vetőmag termesztésének az évét jelöli, hanem a minősítés évét, hogy akkor még garantáltan jó volt.
A csírázáshoz több tényező szükséges...Fotó: pixabay.com
Vannak rossz tapasztalatok is
Az egyik fóliás termelőket tömörítő facebook csoportban, kérdésünkre több termelő jelezte, hogy járt már pórul vetőmaggal kapcsolatban. Tóth Margit azt írta, hogy a minőségi kifogásukat bár többször jelezték a forgalmazó cég képviselője felé - mert kelési illetve torzulásos problémák voltak több karalábé fajtával - a kompenzáció ígérete csak ígéret maradt.
Nemes Tibor véleménye szerint ha a termelő reklamációja jogos, alapból akkor sem lehet valós kártérítésre számítani, mert jobb esetben csak a vásárolt mag értékét térítik meg, a befektetett munkát, a fűtés és egyéb a magvetéssel kapcsolatos technológiai költségeket nem. Mint mondja, ő csak azt tudja tenni, hogy többet attól a cégtől nem vásárol, ahol minőségi problémát tapasztalt.
A termelő kiemelte, hogy a korrekt cégek vetőmagjainak a legnagyobb része rendben van, jó minőségű, az pedig a szerencsén, azaz inkább szerencsétlenségen múlik, ha valaki belefut egy rossz tételbe.
- Az eladó az eladott terméke után kizárólag a vételár erejéig felel, főleg ezzel a törvényi szabályozással van a gond. Például ha valaki vesz 2000 forintért négy kifolyásmentes elemet, amit betesz az 50 000 forintos vakuba, és mégis kifolyik az elem és szétmar mindent, akkor az eladó vissza kell adja a az elemek árát, ami sovány vigasz - emelte ki példaként Nemes Tibor.
Vetőmag problémáknál is hasonló a helyzet, hogy mire kiderül a hiba, addigra a termelő kára már jóval magasabb, mint a vetőmag ára.
Itt az elmaradt haszon is bejöhet a képbe, mert ha egy termelőnek van szerződéses megrendelése mondjuk 10 000 zeller palántára, és kiderül, hogy csak 30 százalékos a csírázási arány, ekkor már nincs idő az újravetésre úgy, hogy határidőre elkészüljenek a palánták. Másik lehetőség, hogy olcsó magoknál egyből akár háromszoros mennyiséget vet el a termelő, mint amire szükség van, így biztosan meglesz a tőszám, csak ekkor meg rossz nézni a felesleg megsemmisítését. A reklamációkor a probléma bizonyítása sem egyszerű, mert lehet kérni akkreditált laboroktól vizsgálatot, de ez plusz költség és még ekkor is mondhatja a forgalmazó, hogy a termelőnél fellépő technológiai hiba is fokozta a rossz csírázási eredményt, sorolta a buktatókat Nemes Tibor.
A csíraképesség mellett a jó csírázási erély is fontos az egységes palántaállomány érdekébenFotó: wikipedia
Az éremnek két oldala van
Rácz Gábor is hozzászólt a facebookon közzétett vitaindítónkhoz, neki termelőként és kereskedőként mindkét oldalról van tapasztalata. Véleménye szerint a nagy cégek vetőmagjaival legtöbbször nincs gond. Tényleg odafigyelnek, hogy egy 40 forintos paprika mag vagy egy 6 forintos káposzta mag jól csírázzon, egységesen keljen ki.
Probléma esetén ahhoz kell fordulni, akitől vásárolta a termelő a vetőmagot. Sokszor már a reklamációkor az adminisztrációval is gond van, hiszen az az alap, hogy meg kell legyen számla a vetőmagról, hogy honnan lett vásárolva, és fontos a vetőmag tasak batch code-ja. Tehát nem elég a számlát, a vetőmag csomagolását is meg kell tartani, utóbbi azt is bizonyítja, hogy eredeti és nem hamisított a tétel.
Rácz Gábornak volt olyan esete, amikor a termelő jelezte, hogy rosszuk kel a káposzta, kiment, megnézte, a technológiában mindent rendben talált, így volt idő a reklamációra kompenzálásként kapott magot elvetni, tehát a hiba anyagi és időbeli veszteség nélkül még javítható volt.
Ám a probléma nem csak a vetőmag minőségével lehet. Volt példa arra, hogy a termesztő közeg tőzegével volt a gond, penészgyep jelent meg rajta, ami toxint termelt, ilyenben természetesen rossz lesz a kelés.
A túlöntözés például a dinnye alanyok kelésének nem tesz jót. De amikor valaki viszi haza a megvásárolt vetőmagot, és a zacskót tíz percre a kocsi szélvédője mögött hagyja a tűző napon, az is minőségi problémát eredményezhet, holott a zacskóban lévő mag eredetileg jó minőségű volt.
Szabadföldi vetés után, napi egyszeri öntözést követően hírtelen kánikula esetén szinte megfőhet a mag a földben, vagy üvegházi vetéskor az erős napsütés, kevés öntözés, takarás nélküli tartás - ez is rossz kelést eredményez, csakúgy mint a palántadőlés. A példák közül többnél ki sem kel a növény úgy, hogy nem a vetőmag minőségével van a probléma.
Hasznos ilyenkor a hasonló fajtával dolgozó ismerősöktől is információt kérni. Rácz Gábor szerint a régebben működő és nagyobb vetőmag forgalmazó cégek kivizsgálják a panaszokat és legtöbb esetben segítenek megoldani a problémát még ha tőlük független technológiai eredetű is, hiszen nekik is érdekük, hogy hosszú távon jó viszony és mindenki számára elégedett együttműködés alakuljon ki.
Ez logikus is, hiszen ha a termelő profitot termel, akkor következő évben is termelni akar, és a már jól bevált partnerektől vásárol. Ha csalódás egy termesztési időszaknak a vége, akkor a következő év gyakran fajtaváltással indul…
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
