Back to top

Közvetlen kapcsolatban

Nemzetközi kutatások szerint a fogyasztók élelmiszerből is szeretik a nagy választékot, és lehetőleg minél kevesebb időt akarnak fordítani a bevásárlásra. Ugyanakkor mind többen vásárolnak alkalmanként közvetlenül a termelőktől, piacokon. Különösen a zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást veszik szívesen a gazdáktól, és a bizalmat a személyes ismeretség csak fokozza.

Európai uniós kezdeményezés is indult a rövid ellátási lánc terjesztésére. Hazánkban is számos formája van a közvetlen termelői értékesítésnek. A Kislépték Egyesület szervezésében nyáron tartott REL Expón bemutatkozási, értékesítési lehetőséget kaphattak a rövid ellátási láncokban (REL) résztvevők, valamint a nekik beszállítók.

A rendezvényen az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartásról Szente Viktória egyetemi tanár tartott előadást, több hazai és külföldi kutatás eredményei alapján. E kutatásokban arra keresték a választ, mi alapján dönti el a fogyasztó, hogy hol vásárol, és mi kell ahhoz, hogy a rövid ellátási lánc irányába mozduljon el.

A felmérésekre, szakértői interjúkra 2019–2020-ban került sor többek között Németországban, Magyarországon, Spanyolországban, Görögországban. Körülbelül 500 fős mintával dolgoztak országonként, vidéken és a fővárosokban.

A kutatások egyik fő megállapítása nem túlzottan meglepő: a fogyasztók friss, ízletes, jó minőségű terméket szeretnének vásárolni lehetőleg olcsón és kényelmesen. Az alacsony ár kevésbé fontos szempont a németeknek, mint a magyaroknak és a görögöknek. Ez valószínűleg a jövedelmek különbözőségéből adódik, hiszen Németországban az emberek jövedelmüknek kisebb hányadát költik élelmiszerre, mint Magyarországon és Görögországban.

Az üzlettel kapcsolatos elvárások között megfogalmazódott, hogy szeretik a nagy választékot, lehetőleg egy helyen. Nem akarnak több helyre elmenni, mert ezzel időt spórolnak. Éppen ezért vásárolnak szupermarketekben, hipermarketekben. Emellett a diszkontokat részesítik előnyben, és fontos szempont az is, hogy lakóhelyükhöz közel tudják megoldani a bevásárlást.

Nagyobb a bizalom

A rövid ellátási láncról (REL) alapvetően jó a vásárlók véleménye. Természetesebbnek, környezetbarátnak, kevésbé „erőforrás-intenzívnek” tartják, eközben viszont nem értik, hogy miért kerül többe az ilyen módon vásárolt termék, ha azt kevesebb erőforrás igénybevételével juttatják el hozzájuk.

A többség nem gondolja át, hogy a magasabb árat az magyarázza, hogy ezeket a termékeket lassabban készítik és kisebb mennyiségben termesztik.

A felmérés tanulsága szerint ezt a tényt kommunikálni kell a vásárlók felé, ha azt szeretnénk, hogy nagyobb teret nyerjen a REL.

Mi a Smartchain?

A rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakításának célja, hogy a termelő és a fogyasztó közötti közvetítők számának csökkentésével javuljon a termelők piaci helyzete, átláthatóbb, hatékonyabb, fenntarthatóbb legyen az értékesítés. A Smart­chain néven futó, hároméves európai uniós kutatás-fejlesztési projektben 11 országból 43 partner vesz részt, beleértve a rövid élelmiszer-ellátási lánc (REL) szereplőit is. Fő célkitűzése elősegíteni és felgyorsítani az együttműködésen alapuló rövid élelmiszer-ellátási láncokra való áttérést, ajánlások és jó gyakorlatok bemutatásával.

Az országok közötti bontásban a rövid ellátási lánc iránt a németek voltak a leginkább lelkesek, nyitottak, a magyarok pedig a legkritikusabbak, valószínűleg azért, mert ezt a kereskedelmi irányzatot – így nevesítve – egyelőre kevesen ismerik. Az ilyen típusú vásárlás indokaként a legtöbben azt jelölték meg, hogy ezzel támogatják a helyi termelőket a piacon. Szintén sokaknál nyomós érv volt, hogy tudják, honnan származik a termék, hiszen gyakran személyesen ismerik a termelőket. Természetesebbnek vélik a REL-ben szereplő termékeket, a termelési folyamatokat pedig környezetbarátabbnak.

Kevesebben, de még mindig viszonylag sokan jobb minőségűnek, ízletesebbnek és egészségesebbnek értékelik a REL- termékeket.

Szintén előnynek tartották, hogy különlegesebb, egyedibb terméket vehetnek ebben a láncban, mint a boltokban. Néhányan még a nagyobb vásárlási élményt is kiemelték, ami szintén összefüggésben van azzal, hogy a termelő és a vevő személyesen ismeri egymást.

Visszatartó erőként legtöbben azt jelölték meg a válaszadók, hogy a REL-ter­mékek drágábbak, mint a boltban kapható hasonló áruk. Emellett nehezebben jut el az ember olyan helyekre, ahol ilyen termékek kaphatók, és ezért a vásárlás időigényesebb folyamat. A kisebb termelési volumen miatt a termelőknek kevésbé tudják reklámozni magukat, ez is okozhatja, hogy nehezebben találják meg a vevők a számukra érdekes termékeket.

Fogyasztói szempontból gond, hogy a termelői piacon a hétnek csak néhány napján, pár órában vásárolhatnak, szemben a reggeltől estig nyitva tartó boltokkal.

Szintén visszatartó erőként jelölték meg többen, hogy a termékválaszték korlátozott, a termékismertető címkék adattartalma kicsi, és a higiéniai szabályok sem jól átláthatók. Olyan válaszok is születtek, hogy szeretnék elkerülni a személyes konfliktust, ez valószínűleg a nem megfelelő termékkel kapcsolatos reklamációkat jelenti. És vannak, akik az üzemileg termelt élelmiszereket jobbnak tartják, valószínűleg az azokra vonatkozó sokkal szigorúbb szabályozási környezet és ellenőrizhetőség miatt.

Mit igen, mit nem

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mely termékeket szeretik REL-ben venni, és melyeket nem. Az országok szerint szinte nem volt eltérés a véleményekben, mondta Szente Viktória. Leginkább friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást és mézet szeretnek a fogyasztók rövid ellátási láncból beszerezni.

Feldolgozott húsokat, halat, tejterméket, olajat és bort már kevesebben vásárolnak szívesen közvetlenül a termelőktől. Legkevésbé pedig lekvárokat, gyümölcsleveket és gabonaféléket vennének a REL-ben.

Kedvező, hogy a fogyasztók 73%-a legalább alkalmanként vásárol REL-ben, a magyaroknál ez az arány 70% volt. Legalább heti szinten a görögök 27, a magyarok 18, a spanyolok 8 és a németek 5%-a vásárol valamit közvetlenül termelőktől.

Az is kiderült, hogy a rövid ellátási láncot előnyben részesítő vásárlói kör tagjai különösen törődnek a saját és családjuk egészségével, fontos számukra a helyi termelők támogatása, az átlagosnál jobban odafigyelnek környezetükre, és többnyire baráti társaságuk is hasonló értékeket képvisel.

A REL vásárlói főként középosztálybeli családok, kisgyerekekkel. Az idősebb korosztályba tartozók közül pedig azok, akik keresik a hagyományosabb termékeket, a régi, vagy éppen ellenkezőleg, a különleges, egyedi ízeket.

A felmérések alapján három csoportot határoztak meg. Az úgynevezett aktív fanok csoportját jellemzően a legalább középfokú végzettséggel és az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkező nők, valamint az erre nyitott idősebbek és a kisebb családban élők alkotják.

A második csoport a tunya rajongóké, akik kicsit kényelmesek, azt szeretnék, hogy e termékek ott legyenek elérhetők, ahová ők járnak vásárolni.

A harmadik csoport az elutasítóké, de szerencsére ők vannak a legkevesebben, ha a társadalmat modellező vizsgált válaszadókat nézzük.

A járvány egyértelműen rámutatott a REL szükségességére: a válaszadók úgy gondolják, hogy egy következő járvány vagy válság esetén ez az értékesítési forma segíthet az élelmiszer-ellátási problémák megelőzésében. Arra a kérdésre, hogy a REL segít-e felkészülni a Covid19-hez hasonló válságra, a válaszadók mindössze 5%-a mondta azt, hogy ezzel egyáltalán nem ért egyet.

Az elmondottak alapján a REL népszerűsítéséhez a fogyasztók számára ismeretek kellenek, nyitott porták, mert a vásárlók szívesen betekintenek a termelés és a feldolgozás folyamataiba. A járvány kapcsán jó példaként említették, hogy az online nyitott porta bemutatók is sok érdeklődőt vonzottak.

Marketingszempontból fontos lenne „arcot” adni a REL-termékeknek: például egészséges, környezetbarát.

A könnyebb elérhetőség és a szélesebb választék elfogadhatóbbá tenné az árakat is.

Láttatni kell magukat

A kosárközösségi formában a gazdálkodó egész évben tud termelni, biztos megélhetéshez jut, mert előre ismert vásárlói közössége van. Az aláírt szerződések alapján már februárban tudja, hogy mely családoknak fog termelni. E családok a legtudatosabbak, hiszen ilyen formában egész évre biztosítják maguknak a konyhai alapanyagokat. Megbízható forrásból kapják egyebek közt a zöldség-gyümölcsöt, a csatlakozás fő motivációja az egészséges élelmiszer, hiszen kosárközösségek többnyire biokertészetek vagy lelkiismereti biokertészetek (utóbbi nem minősített) köré szerveződnek.

A közösségi mezőgazdálkodás e formái iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és a felsőoktatásban részt vevők is mind gyakrabban választanak ebből a témakörből kutatási munkát maguknak szakdolgozatukhoz, tudtuk meg a kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Stílusos Vidéki Éttermiség, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter és a Somogyi Helyi Termék Egyesület képviseltették magukat.

Az is elhangzott, hogy a rövid ellátási láncban nemcsak a termelő–magánvásárló kapcsolatra lehet alapozni, hanem a helyi vendéglátó egységek, éttermek, üzemi konyhák, büfék is bekapcsolódhatnak a rendszerbe, így szintén rövid úton jut el a termény a fogyasztóhoz.

Tehát nem csupán egy lakossági közösség alkothatja a termelők tervezhető és stabil piacát. Bár éttermek esetén a tervezhetőség egyelőre kevéssé jellemző, nagy szélsőségek közt ingadozhat az igény, hiszen a rendezvények, csoportok érkezése annyival előre nem látható, hogy erre a termelő „rátermelhessen”. Az éttermekkel való együttműködéshez ezért a lakossági szerződött vásárlóknak szánt mennyiség fölött kell valamennyivel tartani a termelést, hogy ezt a jelentős, de nagyon változó mennyiséget felvevő vevőkört is ki tudják szolgálni.

A Somogyi Helyi Termék Egyesület munkatársa, Weisz Margó a közösségépítés kapcsán kiemelte, hogy jelenleg sokszor nemhogy a vásárlók nem tudják, melyik termelőnél mit lehet beszerezni, de a termelők sem ismerik egymást, gyakran még a hasonló kínálattal rendelkezők sincsenek kapcsolatban egymással.

Nagyon kell „látszódni”, ott kell lenni a közösségimédia-felületeken és mindenhol, ahol csak lehet.

Nehéz azoknak a termelőknek, akiknek nincs ilyen orientáltságuk, de ha felismerik ennek fontosságát, segítséggel ők is felkerülnek az online közösségi térbe. Az online jelenlét kiegészülhet szórólappal, névjegykártyával, melyek idővel ismertté teszik a termelőt. Ha a termék magas színvonalát is tartja a gazda, akkor ezeknek az ismert­ségfokozó módszereknek köszönhetően szinte biztosan felfelé ível majd a karrierje, mondta a szakember.

Végül megpróbálták összegezni a kerekasztal résztvevői, mi kellene ahhoz, hogy a termelők a jelenleginél nagyobb mennyiségű terméket tudjanak eladni rövid ellátási láncokban. A válaszok között többször szerepelt a jó logisztika, a „látszódás”, az edukáció, az alacsony ár (főleg éttermi beszállításnál), a szemléletformálás. Felmerült, hogy az is előmozdítaná az ügy sikerét, ha még több termelő bekapcsolódna, hiszen így bővülne a választék és több vásárlóhoz kerülnének közelebb a termékek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Az árnál is van fontosabb

A Floral Marketing Fund (FMF) támogatásával 2020–2021-ben felmérést végeztek az Egyesült Államokban és Kanadában a fogyasztók bolti és online vásárlási szokásairól. Meglepő eredményre jutottak: a kertészeti árudákban gyakran már csak azután nézik meg a vevők a termékek árát, miután döntöttek a vásárlásról.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.