Back to top

Közvetlen kapcsolatban

Nemzetközi kutatások szerint a fogyasztók élelmiszerből is szeretik a nagy választékot, és lehetőleg minél kevesebb időt akarnak fordítani a bevásárlásra. Ugyanakkor mind többen vásárolnak alkalmanként közvetlenül a termelőktől, piacokon. Különösen a zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást veszik szívesen a gazdáktól, és a bizalmat a személyes ismeretség csak fokozza.

Európai uniós kezdeményezés is indult a rövid ellátási lánc terjesztésére. Hazánkban is számos formája van a közvetlen termelői értékesítésnek. A Kislépték Egyesület szervezésében nyáron tartott REL Expón bemutatkozási, értékesítési lehetőséget kaphattak a rövid ellátási láncokban (REL) résztvevők, valamint a nekik beszállítók.

A rendezvényen az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartásról Szente Viktória egyetemi tanár tartott előadást, több hazai és külföldi kutatás eredményei alapján. E kutatásokban arra keresték a választ, mi alapján dönti el a fogyasztó, hogy hol vásárol, és mi kell ahhoz, hogy a rövid ellátási lánc irányába mozduljon el.

A felmérésekre, szakértői interjúkra 2019–2020-ban került sor többek között Németországban, Magyarországon, Spanyolországban, Görögországban. Körülbelül 500 fős mintával dolgoztak országonként, vidéken és a fővárosokban.

A kutatások egyik fő megállapítása nem túlzottan meglepő: a fogyasztók friss, ízletes, jó minőségű terméket szeretnének vásárolni lehetőleg olcsón és kényelmesen. Az alacsony ár kevésbé fontos szempont a németeknek, mint a magyaroknak és a görögöknek. Ez valószínűleg a jövedelmek különbözőségéből adódik, hiszen Németországban az emberek jövedelmüknek kisebb hányadát költik élelmiszerre, mint Magyarországon és Görögországban.

Az üzlettel kapcsolatos elvárások között megfogalmazódott, hogy szeretik a nagy választékot, lehetőleg egy helyen. Nem akarnak több helyre elmenni, mert ezzel időt spórolnak. Éppen ezért vásárolnak szupermarketekben, hipermarketekben. Emellett a diszkontokat részesítik előnyben, és fontos szempont az is, hogy lakóhelyükhöz közel tudják megoldani a bevásárlást.

Nagyobb a bizalom

A rövid ellátási láncról (REL) alapvetően jó a vásárlók véleménye. Természetesebbnek, környezetbarátnak, kevésbé „erőforrás-intenzívnek” tartják, eközben viszont nem értik, hogy miért kerül többe az ilyen módon vásárolt termék, ha azt kevesebb erőforrás igénybevételével juttatják el hozzájuk.

A többség nem gondolja át, hogy a magasabb árat az magyarázza, hogy ezeket a termékeket lassabban készítik és kisebb mennyiségben termesztik.

A felmérés tanulsága szerint ezt a tényt kommunikálni kell a vásárlók felé, ha azt szeretnénk, hogy nagyobb teret nyerjen a REL.

Mi a Smartchain?

A rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakításának célja, hogy a termelő és a fogyasztó közötti közvetítők számának csökkentésével javuljon a termelők piaci helyzete, átláthatóbb, hatékonyabb, fenntarthatóbb legyen az értékesítés. A Smart­chain néven futó, hároméves európai uniós kutatás-fejlesztési projektben 11 országból 43 partner vesz részt, beleértve a rövid élelmiszer-ellátási lánc (REL) szereplőit is. Fő célkitűzése elősegíteni és felgyorsítani az együttműködésen alapuló rövid élelmiszer-ellátási láncokra való áttérést, ajánlások és jó gyakorlatok bemutatásával.

Az országok közötti bontásban a rövid ellátási lánc iránt a németek voltak a leginkább lelkesek, nyitottak, a magyarok pedig a legkritikusabbak, valószínűleg azért, mert ezt a kereskedelmi irányzatot – így nevesítve – egyelőre kevesen ismerik. Az ilyen típusú vásárlás indokaként a legtöbben azt jelölték meg, hogy ezzel támogatják a helyi termelőket a piacon. Szintén sokaknál nyomós érv volt, hogy tudják, honnan származik a termék, hiszen gyakran személyesen ismerik a termelőket. Természetesebbnek vélik a REL-ben szereplő termékeket, a termelési folyamatokat pedig környezetbarátabbnak.

Kevesebben, de még mindig viszonylag sokan jobb minőségűnek, ízletesebbnek és egészségesebbnek értékelik a REL- termékeket.

Szintén előnynek tartották, hogy különlegesebb, egyedibb terméket vehetnek ebben a láncban, mint a boltokban. Néhányan még a nagyobb vásárlási élményt is kiemelték, ami szintén összefüggésben van azzal, hogy a termelő és a vevő személyesen ismeri egymást.

Visszatartó erőként legtöbben azt jelölték meg a válaszadók, hogy a REL-ter­mékek drágábbak, mint a boltban kapható hasonló áruk. Emellett nehezebben jut el az ember olyan helyekre, ahol ilyen termékek kaphatók, és ezért a vásárlás időigényesebb folyamat. A kisebb termelési volumen miatt a termelőknek kevésbé tudják reklámozni magukat, ez is okozhatja, hogy nehezebben találják meg a vevők a számukra érdekes termékeket.

Fogyasztói szempontból gond, hogy a termelői piacon a hétnek csak néhány napján, pár órában vásárolhatnak, szemben a reggeltől estig nyitva tartó boltokkal.

Szintén visszatartó erőként jelölték meg többen, hogy a termékválaszték korlátozott, a termékismertető címkék adattartalma kicsi, és a higiéniai szabályok sem jól átláthatók. Olyan válaszok is születtek, hogy szeretnék elkerülni a személyes konfliktust, ez valószínűleg a nem megfelelő termékkel kapcsolatos reklamációkat jelenti. És vannak, akik az üzemileg termelt élelmiszereket jobbnak tartják, valószínűleg az azokra vonatkozó sokkal szigorúbb szabályozási környezet és ellenőrizhetőség miatt.

Mit igen, mit nem

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mely termékeket szeretik REL-ben venni, és melyeket nem. Az országok szerint szinte nem volt eltérés a véleményekben, mondta Szente Viktória. Leginkább friss zöldséget, gyümölcsöt, tojást és mézet szeretnek a fogyasztók rövid ellátási láncból beszerezni.

Feldolgozott húsokat, halat, tejterméket, olajat és bort már kevesebben vásárolnak szívesen közvetlenül a termelőktől. Legkevésbé pedig lekvárokat, gyümölcsleveket és gabonaféléket vennének a REL-ben.

Kedvező, hogy a fogyasztók 73%-a legalább alkalmanként vásárol REL-ben, a magyaroknál ez az arány 70% volt. Legalább heti szinten a görögök 27, a magyarok 18, a spanyolok 8 és a németek 5%-a vásárol valamit közvetlenül termelőktől.

Az is kiderült, hogy a rövid ellátási láncot előnyben részesítő vásárlói kör tagjai különösen törődnek a saját és családjuk egészségével, fontos számukra a helyi termelők támogatása, az átlagosnál jobban odafigyelnek környezetükre, és többnyire baráti társaságuk is hasonló értékeket képvisel.

A REL vásárlói főként középosztálybeli családok, kisgyerekekkel. Az idősebb korosztályba tartozók közül pedig azok, akik keresik a hagyományosabb termékeket, a régi, vagy éppen ellenkezőleg, a különleges, egyedi ízeket.

A felmérések alapján három csoportot határoztak meg. Az úgynevezett aktív fanok csoportját jellemzően a legalább középfokú végzettséggel és az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkező nők, valamint az erre nyitott idősebbek és a kisebb családban élők alkotják.

A második csoport a tunya rajongóké, akik kicsit kényelmesek, azt szeretnék, hogy e termékek ott legyenek elérhetők, ahová ők járnak vásárolni.

A harmadik csoport az elutasítóké, de szerencsére ők vannak a legkevesebben, ha a társadalmat modellező vizsgált válaszadókat nézzük.

A járvány egyértelműen rámutatott a REL szükségességére: a válaszadók úgy gondolják, hogy egy következő járvány vagy válság esetén ez az értékesítési forma segíthet az élelmiszer-ellátási problémák megelőzésében. Arra a kérdésre, hogy a REL segít-e felkészülni a Covid19-hez hasonló válságra, a válaszadók mindössze 5%-a mondta azt, hogy ezzel egyáltalán nem ért egyet.

Az elmondottak alapján a REL népszerűsítéséhez a fogyasztók számára ismeretek kellenek, nyitott porták, mert a vásárlók szívesen betekintenek a termelés és a feldolgozás folyamataiba. A járvány kapcsán jó példaként említették, hogy az online nyitott porta bemutatók is sok érdeklődőt vonzottak.

Marketingszempontból fontos lenne „arcot” adni a REL-termékeknek: például egészséges, környezetbarát.

A könnyebb elérhetőség és a szélesebb választék elfogadhatóbbá tenné az árakat is.

Láttatni kell magukat

A kosárközösségi formában a gazdálkodó egész évben tud termelni, biztos megélhetéshez jut, mert előre ismert vásárlói közössége van. Az aláírt szerződések alapján már februárban tudja, hogy mely családoknak fog termelni. E családok a legtudatosabbak, hiszen ilyen formában egész évre biztosítják maguknak a konyhai alapanyagokat. Megbízható forrásból kapják egyebek közt a zöldség-gyümölcsöt, a csatlakozás fő motivációja az egészséges élelmiszer, hiszen kosárközösségek többnyire biokertészetek vagy lelkiismereti biokertészetek (utóbbi nem minősített) köré szerveződnek.

A közösségi mezőgazdálkodás e formái iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és a felsőoktatásban részt vevők is mind gyakrabban választanak ebből a témakörből kutatási munkát maguknak szakdolgozatukhoz, tudtuk meg a kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Stílusos Vidéki Éttermiség, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter és a Somogyi Helyi Termék Egyesület képviseltették magukat.

Az is elhangzott, hogy a rövid ellátási láncban nemcsak a termelő–magánvásárló kapcsolatra lehet alapozni, hanem a helyi vendéglátó egységek, éttermek, üzemi konyhák, büfék is bekapcsolódhatnak a rendszerbe, így szintén rövid úton jut el a termény a fogyasztóhoz.

Tehát nem csupán egy lakossági közösség alkothatja a termelők tervezhető és stabil piacát. Bár éttermek esetén a tervezhetőség egyelőre kevéssé jellemző, nagy szélsőségek közt ingadozhat az igény, hiszen a rendezvények, csoportok érkezése annyival előre nem látható, hogy erre a termelő „rátermelhessen”. Az éttermekkel való együttműködéshez ezért a lakossági szerződött vásárlóknak szánt mennyiség fölött kell valamennyivel tartani a termelést, hogy ezt a jelentős, de nagyon változó mennyiséget felvevő vevőkört is ki tudják szolgálni.

A Somogyi Helyi Termék Egyesület munkatársa, Weisz Margó a közösségépítés kapcsán kiemelte, hogy jelenleg sokszor nemhogy a vásárlók nem tudják, melyik termelőnél mit lehet beszerezni, de a termelők sem ismerik egymást, gyakran még a hasonló kínálattal rendelkezők sincsenek kapcsolatban egymással.

Nagyon kell „látszódni”, ott kell lenni a közösségimédia-felületeken és mindenhol, ahol csak lehet.

Nehéz azoknak a termelőknek, akiknek nincs ilyen orientáltságuk, de ha felismerik ennek fontosságát, segítséggel ők is felkerülnek az online közösségi térbe. Az online jelenlét kiegészülhet szórólappal, névjegykártyával, melyek idővel ismertté teszik a termelőt. Ha a termék magas színvonalát is tartja a gazda, akkor ezeknek az ismert­ségfokozó módszereknek köszönhetően szinte biztosan felfelé ível majd a karrierje, mondta a szakember.

Végül megpróbálták összegezni a kerekasztal résztvevői, mi kellene ahhoz, hogy a termelők a jelenleginél nagyobb mennyiségű terméket tudjanak eladni rövid ellátási láncokban. A válaszok között többször szerepelt a jó logisztika, a „látszódás”, az edukáció, az alacsony ár (főleg éttermi beszállításnál), a szemléletformálás. Felmerült, hogy az is előmozdítaná az ügy sikerét, ha még több termelő bekapcsolódna, hiszen így bővülne a választék és több vásárlóhoz kerülnének közelebb a termékek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.