Back to top

Régóta vártunk az agrár-felsőoktatás átalakítására

Miért kell egy nagy egyetem az agrár-felsőoktatásban és ez hogyan hat az agrártermelés színvonalára? Mi kell ahhoz, hogy elkerüljük az agrármérnökök importját és hogyan lesz egy fiatal agrármérnökből vidéki értelmiségi? Mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar agrárkutatás eredményeit itthon is hasznosítsák?

Régóta vártunk az agrár-felsőoktatás átalakítására | Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora | MMG-Direkt

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorától azt is megkérdeztük, nem hiányzik-e az életéből a kutatás? Gyuricza Csabával Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.

Professzor úr, milyen volt a 2021-es esztendő az ön személyes illetve az egyetem életében?

- A kettő összekapcsolódik, és igen mozgalmas év volt. Többnyire a nyilvánosság előtt zajlottak az események, tehát a szakmát nem lepi meg, amit mondok. Ha a szűkebben vett agrárvilágot nézzük, a legnagyobb átalakulás vagy változás egyértelműen az agrár-felsőoktatásban volt 2021-ben. Olyan változás, átalakulás zajlott és zajlik még most is, amire korábban nem csak az agrár-felsőoktatásban, de az egész felsőoktatásban nem volt példa. Ugyanakkor időszerű volt és már régóta vártunk rá, hiszen az a szétaprózottság, ami az agrár-felsőoktatást, agrárkutatást jellemezte, valamint az oktatás korszerűtlensége, vagy legalábbis egy megkövesedett szinten tartása, elkerülhetetlenül változást, változtatást sürgetett.

Ahogy azt mondani szoktam, a változtatás tétje az volt, hogy vajon agrármérnököket is külföldről kell-e behoznunk, ahogy szakmunkát, segédmunkát már sok esetben importálnunk kell.

Könnyen eljuthattunk volna oda, ha nem változtatunk. Elkerülhetetlen volt tehát, hogy igazodjunk azokhoz a nemzetközi trendekhez, amelyek az agrár-felsőoktatás korszerűsítését szolgálják.

MATE gödöllői campus
MATE gödöllői campus
Fotó: MATE
Azt gondolom, hogy Magyarországon az agráriumhoz kötődő felsőoktatás – gondolok itt nem csak kifejezetten az agrár-felsőoktatásra, hanem az állatorvos-tudományra is – mindig is húzóágazatot jelentettek. Az agrármérnöki diploma az én ismereteim szerint mindig akkora innovatív tartalommal rendelkezett, amit muszáj, hogy visszaszerezzünk.

- Így van, ez valóban így volt mindig. Az agrár-felsőoktatás színvonalából nagyon jól lehetett következtetni arra, mi is várható majd később Magyarországon a mezőgazdaság fejlődésében, hiszen ha színvonalas volt az agrár-felsőoktatás, akkor ez látszott a következő évtizedekben a gyakorlatban is, hiszen a kiváló agrármérnök-generáció meg tudta ugrani azokat az akadályokat, amelyek az agráriumban mindig is jelen voltak.

Most olyan időket élünk, amikor olyan robbanásszerű a változás és fejlődés, amit még akkor is nagyon nehéz követni, leképezni, hogyha a legkorszerűbb módszereket, eljárásokat alkalmazzuk az oktatás területén,

nemhogy akkor, hogyha ez egy szétaprózott, szétforgácsolt, vagyis mondhatom, az európai felsőoktatásba már nem illeszkedő struktúrában működik. Tehát ilyen szempontból nagyon szorosan összefügg a képzés, az oktatás, az innováció, és azt követően annak a gyakorlati kivitelezése, de hát ez mindenhol így van, nincs a világon egyetlen egy olyan ország sem, ahol úgy tudott volna az élelmiszergazdaság világszínvonalat elérni, hogy ne lett volna hozzá egy szintén világszínvonalú felsőoktatás, innováció és gyakorlati agrárkutatás.

MATE budai campus
MATE budai campus
Fotó: MATE
Hogy látja, mennyire sikerült a korszerűsítés? Tudom, hogy ez a háromnegyed év nem elég arra, hogy nagyon messzemenő következtetéseket vonjunk le, de azért valami már biztosan látszik.

- Így van, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mérleget még nem lehet vonni, annak majd öt év múlva, vagy talán tíz év múlva jön el az ideje. De azokat a feladatokat, amelyeket célul tűztünk ki a 2021-es esztendőre – ami nem kevés –, nyilvánvalóan azért lehet értékelni. Annyit szeretnék elöljáróban mondani, hogy, ha egy évvel ezelőtt elém teszik azokat az eredményeket, amiket elértünk, akkor én azt csukott szemmel aláírom.

Tehát azt az átalakítást, azt a hatalmas integrációt, azt a szervezeti átalakítást, amit végrehajtottunk. Összességében sikerült pályára, sőt felszálló pályára állítani az agrár-felsőoktatás új típusú rendszerét, és innen már nem lehet visszafordulni.

Bízom benne, hogy lezuhanni sem! Kijelöltük az elkövetkezendő évekre meghatározott utat: egy olyan átfogó intézményfejlesztési tervet fogadtunk el, ami gyakorlatilag a teljes hazai agrár-felsőoktatás jövőjét, fejlesztését, fejlődését célozza meg. Rendbe hoztuk a finanszírozást – ebben nagyon komoly kormányzati támogatást kaptunk.

Az intézmények 2021-ben egyesével állapodtak meg a korábbi fenntartóval, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a finanszírozásról. Mi most egy jó konstrukciót tudtunk összehozni az agrár-felsőoktatás számára, ami lehetővé teszi, hogy jó néhány évtized alulfinanszírozott működése után valóban olyan irányba vigyük el az agrár-felsőoktatást, ami lehetővé teszi, hogy a munkatársak megbecsülése helyére kerüljön, differenciált, motivációs rendszert magába foglaló teljesítményarányos bérezést tudunk megvalósítani. Ez az alapja annak, hogy egyáltalán vonzóvá tegyük az agrárkutatói, oktatói pályát, és olyan oktatói, kutatói generáció épüljön fel az egyetemen, amely képes újra idevonzani a diákokat.

Olyan koncepciót, stratégiát raktunk össze, ami az oktatás, a kutatás színvonalának emelése mellett a sportot, a kultúrát, a kulturális tevékenységet is sokkal intenzívebben az egyetem részévé teszi.

Ezen a területen is jó néhány új eredményünk van, amivel azt szeretnénk, hogy a közösségi élet formálója is legyen az egyetem, és egy olyan életmódot jelentsen az egyetemisták számára, ami idevonzza őket.

A célunk, hogy az egyetemi tanulmányaik során hallgatóink elhivatottá váljanak egy olyan szakma, egy olyan ágazat iránt, ami az elkövetkezendő években az egyik legperspektivikusabb terület tud lenni Magyarországon, és a legnagyobb távlatokat nyit. Közismert, hogy egyetlenegy ágazat nincs Magyarországon, amiben akkora kihasználatlan potenciál, akkora lehetőség van, mint éppen az agrárium.

Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy egy teljesen másfajta életformát jelent ma már az agrárium, mint jelentett tíz évvel, vagy pláne húsz-harminc évvel ezelőtt, de ehhez nagyon sokat kell dolgozni.

Amellett, hogy a rendszert alkalmassá tesszük arra, hogy befogadja a diákokat, valamint ezt a szemléletet, és tudást, meg is kell szerettetnünk ezt a pályát.

Mindez nagyon összetett feladat, de úgy gondolom, hogy leraktuk az alapjait annak, hogy jövő évtől kezdődően még nagyobb építkezést tudjunk elindítani, illetve megvalósítani.

Fotó: Bokor Ádám
Ez az építkezés tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy a vidéki értelmiség újraalkotása lehet, hiszen nagyon sokan vannak ebben az országban, akik azt szeretnék, hogy az agrár-értelmiség, az értelmiség is lenne nem csak szakbarbár társaság.

- Igen, a mi filozófiánk is az, hogy ne technokratákat képezzünk az egyetemen. Az elmúlt években abba az irányba ment el a képzés, hogy kifejezetten a technológiai tudásra mentek rá az egyetemek, nem csak a mi egyetemünk, de más intézmények is. De nekünk pontosan ez a célunk, meg a feladatunk, amit ön is megfogalmazott, hogy nekünk a vidéki élet, a vidéki értelmiség és a vidéki életforma intellektuális hátterét kell megteremtenünk. Ez kell, hogy az egyetem feladata legyen, és ennek a küldetésének kell megfelelni. Ehhez viszont nekünk egy olyan társadalomfilozófiai, gazdasági hátteret is adni kell az agrárszakmai ismeret, tudás mellett, amely révén ezek a mérnök szakemberek, akiket kibocsátunk innen az egyetemről, valóban a vidéki értelmiség bástyái lesznek.

Azok a bástyák, akik vonzerőt tudnak jelenteni az ott a helyben élő fiatalok számára, hogy hosszú távon ott képzeljék el a jövőjüket.

Feladatunk, hogy azt a negatív trendet megfordítsuk, ami jelenleg a vidékről a városok meg a még nagyobb városok irányába húzza a fiatalokat. Ehhez pedig szükség van nemcsak diplomások, hanem olyan értelmiségiek képzésére, akik a vidéki életforma, intellektuális bázisának megteremtése nyújtotta kihívásnak meg tudnak felelni. Ebben óriási a felelősségünk, a szerepünk, mert ezt a feladatot a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tölti be, és kell is, hogy betöltse. Ez az igazi nagy kihívás, hogy ehhez hozzuk létre a hátteret oktatói, kutatói oldalról, és hosszú távon meg tudjunk felelni e feladatnak.

MATE Georgikon campus
MATE Georgikon campus
Fotó: MATE
Említette a kutatókat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezeti körébe kutatóintézetek is tartoznak. Hogy látja, az agrárkutatások területén mennyire lehet előrelépni ezzel az új szervezeti formával?

A gyakorlati agrárkutatásban Magyarország sosem állt rosszul, ezt azért le kell szögezni rögtön az elején. Kiváló exportcikk is a magyar agrártudás. Ez ma is érzékelhető Európán kívül. Jól állunk ezen a területen, akár Ázsiában, Afrikában vagy Dél-Amerikában. De az, hogy az elmúlt években itthon egy sokpólusú, szétaprózott rendszer alakult ki, egyúttal azt is jelentette, hogy az erőforrásainkat szétforgácsoltuk.

Ha csak a szűkebb szakterületemet, a növénytermesztést nézzük, csak a MATÉ-hoz tartozó jogelőd intézményekben tizennégy olyan egység, osztály, tanszék, kutatóközpont volt, ami a szántóföldi növénytermesztés legkülönbözőbb területeivel foglalkozott.

Ez nyilvánvalóan erőforrás pazarlás. Nem hatékony az ország szempontjából sem, nem hatékony az intézményrendszer működése szempontjából sem. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy nemzetközileg nem versenyképes. Ezt a fenntarthatatlan állapotot megszüntetve egységes szakmai irányítás alá vontuk ezeket az egységeket, és innentől fogva lehet megindítani azt a folyamatot, hogy egységes irányba menjenek az oktatási, kutatási tevékenységek. Ez tudja szolgálni a nemzetgazdasági célokat is, és a nemzetközi színtérre kilépve is versenyképesen tudunk működni. Ezt minden ágazat területén megtettük, és ilyen módon egy hatékonyabb oktatási, kutatási struktúrát alakítottunk ki.

Sajátos magyar kísérletnek is nevezhető az, ahogy a kutatást és az oktatást egy rendszerbe integráltuk. De az egységes szakmai irányítással és azzal, hogy a kutatási feladatok esetlegességét kiküszöböljük, és nem azzal foglalkoznak a kutatók, amihez éppen kedvük van, vagy éppen pénzt tudnak rá szerezni, hanem koordináltan és összehangoltan végezzük a kutatásokat, az erőforrások felhasználásában hatékonyabb rendszer kialakulásához vezethet, amihez most megvan a finanszírozási háttér is.

A kutatási feladatokat egységesítettük, egységes rendszerbe tereltük.

Ennek az első eredményei már látszanak is, hiszen egy év alatt megdupláztuk a kutatási bevételeinket, ami nagyon jelentős tétel, hiszen 20 milliárd forint volt a megelőző évben és 2021-ben ez több mint 40 milliárd forintot ért el.

Ami nagyon fontos, az az, hogy az egyetemen kívüli, tehát az agrárgazdaság és a gyakorlati élet szempontjából való hasznosulás, hasznosíthatóság pedig sokkal hatékonyabbá tud válni. Különösen úgy, hogy gyakorlatilag minden egyes kutatási feladatot, oktatási tevékenységet, a vállalkozói szférával, a társadalmi élet meghatározó szereplőivel együttműködésben és párbeszédben végzünk. Mert végső soron nekünk a feladatunk az, hogy a társadalom, a gazdasági élet számára képezünk olyan mérnököket, akik hasznosítható, korszerű tudással rendelkeznek. És ne pedig elvont, elefántcsonttoronyban működő struktúrákat tartsunk fenn, amire azért önkritikusan be kell látnunk, hogy volt példa az elmúlt években.

MATE Károly Róbert campus
MATE Károly Róbert campus
Fotó: MATE
Megelőzött, arra akartam rákérdezni, hogy a gyakorlati élet szereplőivel mennyire jó a kapcsolat, illetve az önök kutatási eredményeit mennyire használja a gyakorlat, a magyar cégek mennyire használják azt, amit az önök kutatói kikutatnak?

Én nem tekintem kutatási eredménynek azt, ami nem használható a gyakorlatban, vagy a további tudományos kutatásban. Ez az az elefántcsonttorony-effektus, amiből mi ki kell, hogy törjünk!

Az agrártudomány és a kapcsolódó területek gyakorlatorientált területek. Ezt tudomásul kell venni!

Itt olyan kutatásokat kell végezni – nem csak kifejezetten agrárkutatást, hanem társadalomtudományi, gazdaságtudományi vagy műszaki, agrárműszaki aspektusokat is figyelembe vevő kutatásokat – amelyek valahol a társadalom, a gazdaság területén leképezhetők.

Ezért nagyon fontos az nekünk, hogy olyan kutatásokat végezzünk, amelyeket nemcsak önmagunkban, az egyetemen folytatunk, hanem együttműködésben a gazdaság, a társadalom meghatározó szereplőivel. Hiszen közösen tudjuk azokat az eredményeket fölmutatni, azokat a kutatási célokat megfogalmazni, amelyek minden bizonnyal hasznosulni tudnak, akár egy fajta, akár egy technológia, akár egy termék formájában. Ebben erősítünk.

Egyébként azt kell, mondjam, hogy a jogelőd intézmények ezen a területen azért szép eredményeket mutattak fel korábban is, de külön-külön, szétaprózottan.

És nyilvánvaló, hogy a hatékonyságot rontotta az, hogy négy-öt-hat helyen foglalkoztak ugyanazzal a témával, egymástól akár független szakmai műhelyekben is. Ezeket összekapcsoltuk, és ilyen módon a hatékonyságot növeltük, és ez az előbb említett módon a forrásteremtést, a forrásgenerálást is erősíteni tudja és tudta.

Fotó: Bokor Ádám

Önnek mennyire van ideje arra, hogy kutatómunkát végezzen?

- Gondolom, a válasz sejthető. Rektorként nekem 0-24 órából áll a vezetői feladat, pláne úgy, hogy gyakorlatilag egy akkora átalakítást kell levezényelni, egy struktúrát újraszervezni, amire korábban nem volt példa. Nem lenne hiteles és hihető, hogyha azt mondanám, hogy bármennyi időm is van a kutatómunkára. Arra nyilván van időm, hogy a kollégáimat instruáljam, kutatási programokat generáljak, segítsem azok behozatalát, de érdemi kutatómunkára most ebben az időszakban természetesen nincs időm.

De vágyik rá?

- Szerettem. Szerettem az oktatást is. Szeretem a kutatómunkát, de ez most egy más szakasza az életemnek, mint ami az ezt megelőző évtizedekben volt.

Egyébként ez most folyamatos átmenettel zajló időszak számomra, hiszen a korábbi években is azért már jelentős vezetői feladatokat láttam el, akár dékánként, akár az államigazgatásban MVH-elnökként vagy a hazai agrárkutatás irányítási feladatait a NAIK élén.

Ezek mind lekötötték az energiáim nagy részét, de ilyen mértékű leterhelést egyik feladat sem jelentett. Most gyakorlatilag ez teljes egészében kitölti a napjaimat.

MATE kaposvári campus
MATE kaposvári campus
Fotó: Csatlós Norbert
A klímaváltozás az állattenyésztés és a növénytermesztés tekintetében is komoly kihívásokat jelent. Hogy látja, melyek azok az irányok, amelyekben olyan kutatási eredményekre számíthatunk esetleg a közeljövőben, amit már a magyar gazdálkodók hasznosíthatnak?

- Nagyon sok ilyen van szerencsére, hiszen az egyetem nagyon nagy, több ezer munkatársa van, ha a kapcsolódó cégeket is nézem, ha nem, akkor mintegy négyezer munkavállaló tartozik hozzánk. Az állatorvoslás és az erdészeti tudományok kivételével az agrárium, az élelmiszergazdaság minden területét lefedjük. Gyakorlati eredményeket mindenhol produkálunk, produkálnunk kell. Én azt szeretném, hogy az eredményeink szabadalmakban is megjelenjenek, mert ezen a területen hiányosak voltunk az elmúlt évtizedekben, sőt mondhatom azt, hogy nem csak mi, hanem az egész magyar felsőoktatás, mert elszomorítóan kevés új szabadalom keletkezik a magyar egyetemeken.

Egy olyan intézményrendszerben, amely élelmiszer-, növény-, állat- és kertészeti kutatásokkal foglalkozik, olyan eredményeknek kell születniük, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a mindennapi gyakorlatban.

Szerencsére egyre több ilyen van, a termékeket tudatosan visszük tovább. Mert az alapvető probléma korábban az volt, hogy a kutatók létrehoztak egy terméket, egy technológiát, születtek belőle kiváló publikációk, de utána maga a termék nem jutott a piacra. Az egy külön szakma, egy más terület, amivel foglalkozni kell. Mi az innovációs termékpályát végigvisszük, tehát azután is, hogy a kutató elvégezte a feladatát, foglalkozunk itt egyetemen belül is forrásokkal, meg programokkal, a kidolgozott új módszerekkel, technológiákkal, termékekkel.

De ahhoz, hogy egy kutatási eredményből termék legyen, még nagyon sok munka kell. Ezért házon belül olyan egységeket hoztunk létre és olyan programokat dolgoztunk ki, amelyek a Szabadalmi Hivatallal vagy az Innovációs és Technológiai Hivatallal együtt dolgozva továbbviszik ezeket a termékeket és előbb-utóbb eljuttatják a boltok polcaira és közvetlenül elérhető lesz a vásárlók számára.

A mi, és az én személyes felfogásom szerint is, egy adófizetői pénzből működtetett egyetem akkor éri meg a megrendelőknek, az adófizetőknek, ha hasznát látják.

Vagyis akkor, ha a kutatásból valamilyen hasznosítható eredmény lesz, amit közvetlenül, akár a polcokról le tud emelni. A másik lehetőség pedig az, hogy az itt létrejövő technológiák esetében is végigvisszük a termékpályát, hiszen olyan saját vállalkozásaink, cégeink vannak, amelyek exportképesek és akár a technológiai exportban tudnak működni. Ezeknek a technológiáknak az exportjával, transzferével pedig az agrárgazdaságot lehet erősíteni, és az megint csak érzékelhető az adófizető számára is, hiszen az a nemzetgazdaságot tudja erősíteni.

Ilyen logikai rendszerben működtetjük a jövőben az egyetemet, ami eltér a korábbi működési mechanizmustól, de úgy gondoljuk, hogy ennek van jövője, és ez fenntartható rendszer lehet Magyarországon is.

Akkor ezek szerint várhatjuk, hogy az üzletek polcain megjelennek azok a termékek, amikre rá van írva, hogy a kutatás-fejlesztési hátteret a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem biztosítja.

- Nem csak a jövőben, beszélhetünk már jelen időben is, hiszen már az elmúlt egy évben is több ilyen termék megjelent.

Legutóbb éppen egy környezetkímélő halcsali, amit a horgászok tudnak használni.

Ők hat-hétszázezren vannak Magyarországon, akik már megvehették a csalit, amin rajta van valóban, hogy a MATE munkatársainak fejlesztésével készült termék.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A magas infláció hatására nőtt a bolti lopások száma

Több mint 22 százalékkal emelkedett a bolti lopások száma éves összehasonlításban, tájékoztatta a HVG-t az Országos Rendőr-főkapitányság. A legtöbb ilyen bűncselekményt kisboltokban, dohányboltokban, vagy üzemanyag-töltőállomásokon követik el.

Új versenytársra talált a McDonald's Oroszországban

Folytatja terjeszkedését az orosz Vkuszno i tocska étteremlánc, amelyet egy az egyben az országból kivonuló McDonalds's brandjét lenyúlva hoztak létre.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Egy népszerű őszi zöldséggel az erősebb immunrendszerért és a fogyás elősegítéséért

A megfázásos és influenzás időszak idején sokan próbálnak egészségesek maradni és leadni néhány kilót még a karácsonyi ünnepek előtt. Bármi legyen is az oka, mindig fontos, hogy az egészségünkre koncentráljunk, ami azt jelenti, hogy komolyan kell vennünk az étrendünket...

Válogatós vendég? Nem mindegy, milyen színű a tányér!

Mostanában készült az első kutatás arra vonatkozólag, hogy befolyásolja-e az ételben válogatós egyének „ízlését” az, hogy milyen színű tányérban kapják az ételt. Az akadémikusok meglepő felfedezést tettek.

Így védik meg a vadméhek a háziméheket a vírusoktól

Több ezer endemikus és behurcolt méhegyedet vizsgáltak meg Michigan államban. Azon mezőgazdasági területeken volt a legalacsonyabb a három legveszélyesebb kórokozó gyakorisága, ahol változatos méhközösségek voltak jelen.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.