Back to top

Stratégiai terv: időprés alatt az Európai Bizottság

Mint ismert, az Agrárminisztérium december 30-án, az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar stratégiai tervet. Értékelésére, majd elfogadására fél éve van a Bizottságnak, hiszen őszre már ismertté kell, hogy váljanak azok a feltételek, amik mentén a gazdák elkezdhetik a tervezést, nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Feldman Zsolt, a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Ahogy hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásakor, most is „mozgó vonattal” kellett lépést tartanunk, válaszolta kérdésünkre az államtitkár, amikor arról kérdeztük, hogyan tudtak a folyamatosan változó uniós szabályokhoz alkalmazkodni a tervezés folyamán. Mert bár hosszú, hónapokig tartó huzavona után a Mezőgazdasági és Halászati Tanács tavaly június 28-ai ülésén az agrárminiszterek végre megállapodtak a KAP-reform politikai elemeiről, az alapjogszabályok csak december 21-én jelentek meg.

„Ennek a politikai megállapodásnak és a végső joganyagok tervezeteinek ismeretében véglegesítettük a stratégiai tervünket, és kezdtük meg az Európai Bizottsággal történő szakértői egyeztetéseket” – mondta az államtitkár.

Fotó: Magyar Mezőgazdaság
A munka azonban nem ezekben a hónapokban kezdődött. Már 2018-ban elindult a tervezés, akkor, amikor még 2021. január 1. volt az új KAP céldátuma. Hamar kiderült azonban, hogy kétéves átmeneti időre lesz szükség, hiszen menet közben új Európai Bizottság alakult, az Európai Parlament pedig egyre erősebb igényt fogalmazott meg egy zöldebb mezőgazdaság iránt. A munkát végül 2019-ben kezdték el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárközgazdasági Intézettel. Közösen elemezték az ágazatok helyzetét, és elkezdtek egyfajta beavatkozási logikát felépíteni, miközben arra is oda kellett figyelniük, hogy megfeleljenek a folyton változó uniós feltételeknek. A terveket, különösen a növénytermesztési ágazatok esetében, több esetben módosítaniuk kellett a közvetlen támogatásokhoz kapcsolt újabb zöld előírások miatt. Az Európai Bizottság Green Deal programjának közzététele, valamint a Közös Agrárpolitika mind világosabban körvonalazódó zöld feltételei ismeretében egy 5 szintből álló zöld támogatáspolitikai beavatkozási rendszert fogalmaztak meg.

„Ilyen felkészültség mellett érkeztünk el a tavaly nyári fináléhoz, így ha nem is a végső jogszabályok, de a várható tartalom ismeretében intenzív egyeztetést indítottunk.

Személyesen találkoztam az összes nagyobb szakmai szervezet képviselőivel, és az akkor ismert jogszabályok, tervezetek alapján körvonalaztuk a lehetőségeinket. Ezek után határoztuk meg a főbb tartalmi elemeket, figyelembe véve a miniszterelnök úr által vezetett vidékfejlesztési kormánybizottság döntéseit is. Az elmúlt években tehát egy folyamatos szakmai párbeszéd nyomán alakult a tartalom, így nem meglepő, hogy az utolsó, széles körű konzultációnk visszajelzései főbb vonalakban rímeltek mindazzal, amit kidolgoztunk. Úgy gondolom, hogy végül mind a kormányzati, mind a szakmai szempontoknak megfelelő tartalmú stratégiai tervet nyújthattunk be az Európai Bizottságnak 2021. december 30-án” – mondta az államtitkár.

A Feldman Zsolttal készített interjúnkat teljes terjedelmében a Magyar Mezőgazdaság jövő heti, 2. számában olvashatják, amelyben további részleteket oszt meg azzal kapcsolatban, hogy miként érhetők el saját gazdaságfejlesztési céljaink úgy, hogy közben az uniós követelményrendszernek is megfelelünk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekord részvétel az agrárkamarai választáson

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, amelyen kimagaslóan sokan, az előzetes, nem hivatalos adatok szerint mintegy 79 ezren adták le voksukat. A részvétel közel kétszer akkora volt, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Üllő és kalapács között

Nincs könnyű helyzetben az agrárium, hiszen kettős kihívás előtt áll finanszírozási oldalról – mondta el Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelmi és agrárfinanszírozási igazgatója az Magyar Mezőgazdaságnak. Az emelkedő kamat- és beruházási költségek mellett nehéz hosszú távú döntéseket hozni, de mire érdemes figyelni? Erről beszélgettünk vele az Alföldi Állattenyésztési Napokon.

Vetőmag adománnyal segítik a kárpátaljai gazdákat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei Szervezete és a Magyar Református Szeretetszolgálat immár negyedik alkalommal szervezett vetőmag gyűjtést a kárpátaljai, nehéz helyzetben lévő gazdálkodók, valamint egyházi intézmények és gyülekezetek támogatására.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A háború próbatétel elé állítja az agráriumot

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság versenyképességének erősítésére átfogó fejlesztési javaslatcsomagot készít elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a május 20-i kamarai választásokat követő időszakra - mondta el a Magyar Nemzetnek Győrffy Balázs. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború korábban nem látott próbatétel elé állította a termelőket.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.