Ahogy hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásakor, most is „mozgó vonattal” kellett lépést tartanunk, válaszolta kérdésünkre az államtitkár, amikor arról kérdeztük, hogyan tudtak a folyamatosan változó uniós szabályokhoz alkalmazkodni a tervezés folyamán. Mert bár hosszú, hónapokig tartó huzavona után a Mezőgazdasági és Halászati Tanács tavaly június 28-ai ülésén az agrárminiszterek végre megállapodtak a KAP-reform politikai elemeiről, az alapjogszabályok csak december 21-én jelentek meg.
A munka azonban nem ezekben a hónapokban kezdődött. Már 2018-ban elindult a tervezés, akkor, amikor még 2021. január 1. volt az új KAP céldátuma. Hamar kiderült azonban, hogy kétéves átmeneti időre lesz szükség, hiszen menet közben új Európai Bizottság alakult, az Európai Parlament pedig egyre erősebb igényt fogalmazott meg egy zöldebb mezőgazdaság iránt. A munkát végül 2019-ben kezdték el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárközgazdasági Intézettel. Közösen elemezték az ágazatok helyzetét, és elkezdtek egyfajta beavatkozási logikát felépíteni, miközben arra is oda kellett figyelniük, hogy megfeleljenek a folyton változó uniós feltételeknek. A terveket, különösen a növénytermesztési ágazatok esetében, több esetben módosítaniuk kellett a közvetlen támogatásokhoz kapcsolt újabb zöld előírások miatt. Az Európai Bizottság Green Deal programjának közzététele, valamint a Közös Agrárpolitika mind világosabban körvonalazódó zöld feltételei ismeretében egy 5 szintből álló zöld támogatáspolitikai beavatkozási rendszert fogalmaztak meg.
Személyesen találkoztam az összes nagyobb szakmai szervezet képviselőivel, és az akkor ismert jogszabályok, tervezetek alapján körvonalaztuk a lehetőségeinket. Ezek után határoztuk meg a főbb tartalmi elemeket, figyelembe véve a miniszterelnök úr által vezetett vidékfejlesztési kormánybizottság döntéseit is. Az elmúlt években tehát egy folyamatos szakmai párbeszéd nyomán alakult a tartalom, így nem meglepő, hogy az utolsó, széles körű konzultációnk visszajelzései főbb vonalakban rímeltek mindazzal, amit kidolgoztunk. Úgy gondolom, hogy végül mind a kormányzati, mind a szakmai szempontoknak megfelelő tartalmú stratégiai tervet nyújthattunk be az Európai Bizottságnak 2021. december 30-án” – mondta az államtitkár.
A Feldman Zsolttal készített interjúnkat teljes terjedelmében a Magyar Mezőgazdaság jövő heti, 2. számában olvashatják, amelyben további részleteket oszt meg azzal kapcsolatban, hogy miként érhetők el saját gazdaságfejlesztési céljaink úgy, hogy közben az uniós követelményrendszernek is megfelelünk.
