Back to top

Új szerves trágyakészítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft

Hosszan elnyúló tápanyag-felszívódású szerves trágyakészítményt fejlesztett ki a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft.

Ráki Zsolt ügyvezető kedden az MTI-nek elmondta, a három éven át tartó kutatás-fejlesztési projektre csaknem 135 millió forintot fordítottak, amelyből 76 millió forintot európai uniós forrásból finanszíroztak. A projektben a Szegedi Biológiai Kutatóintézet és a kecseméti Agrogeo Kft. szakembereivel dolgoztak együtt.

Illusztráció
Illusztráció
A jelenleg elérhető trágyák hatóanyagtartalmának jelentős része - különösen a nitrogén - elillan, mielőtt hasznosulhatna, emiatt jelentős a tápanyagveszteség. Ezért a saját állatállománytól származó trágyát és a növényi maradványanyagokat a biogáz üzemben száraz- és hígfázisra bontják, majd a száraz fázisból komposztálást követően pelletet készítenek, amelyet természetes alapú biopolimerekkel vonnak be. A hígfázis jelentős hányadát ezután a biogázüzembe vezetik vissza. Így a szerves trágyakészítmény tápanyagtartalma késleltetve tárul fel a talajban.

A készítményt a vetést közvetlenül megelőzően vagy azzal egy időben lehet kijuttatni a termőföldekre.

Ez az első ilyen magyar termék a piacon, kereskedelmi forgalomban várhatóan februártól lesz elérhető. Ráki Zsolt elmondta, először Békés megyei gazdaboltoknak terítik a terméket, amellyel főként hazai ökológiai gazdaságokat és kertészeteket céloznak.

Éves szinten 1-2 ezer tonna szerves trágya előállításával számolnak, a mennyiség a saját állatállomány bővítésével növelhető csak - közölte az ügyvezető.

A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelő gazdasága, elődjét családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Ezer hektár öko-területen gazdálkodnak, szarvasmarha telepükön 700 fejőstehenet és 750 növendéket tartanak.

Évi 5,2 millió liter biotejet állítanak elő, amelyet a váci Naszálytej Zrt.-nek adnak tovább. Emellett értékesítenek nyers biotejet olasz, osztrák, német, román és horvát partnercégek részére is.

Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak, ezen belül kiemelt figyelmet szentelnek a Martonvásáron nemesített alakor és tönke búza fajtáknak. Alakorból már biosört és sörpárlatot is előállítottak, amely szintén kapható kereskedelmi forgalomban.

Illusztráció
Illusztráció
2010-ben hozták létre Békés megye első biogáz üzemét. Szarvasmarhatrágyából és zöldhulladékból termelnek 52-54 százalék körüli metántartalmú biogázt, amelyből villamos energiát állítanak elő. Ennek kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, nagyobb részét "zöldáramként" értékesítik.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az értékesítés nettó árbevétele tavaly 803 millió forint volt, amiből a belföldi értékesítés 550, az exportértékesítés csaknem 253 millió forintot tett ki. Egy évvel korábban 789,5 millió forintos eredményt értek el. 2020-ban 38,5 millió forint adózott eredményt értek el az előző évi 2,4 millióval szemben.

A foglalkoztatottak száma évek óta 60-70 között mozog. Ráki Zsolt szerint a fejlesztés eredményeként hosszú távon elképzelhető, hogy bővítik dolgozóik létszámát.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.