Ráki Zsolt ügyvezető kedden az MTI-nek elmondta, a három éven át tartó kutatás-fejlesztési projektre csaknem 135 millió forintot fordítottak, amelyből 76 millió forintot európai uniós forrásból finanszíroztak. A projektben a Szegedi Biológiai Kutatóintézet és a kecseméti Agrogeo Kft. szakembereivel dolgoztak együtt.
A jelenleg elérhető trágyák hatóanyagtartalmának jelentős része – különösen a nitrogén – elillan, mielőtt hasznosulhatna, emiatt jelentős a tápanyagveszteség. Ezért a saját állatállománytól származó trágyát és a növényi maradványanyagokat a biogáz üzemben száraz- és hígfázisra bontják, majd a száraz fázisból komposztálást követően pelletet készítenek, amelyet természetes alapú biopolimerekkel vonnak be. A hígfázis jelentős hányadát ezután a biogázüzembe vezetik vissza. Így a szerves trágyakészítmény tápanyagtartalma késleltetve tárul fel a talajban.
Ez az első ilyen magyar termék a piacon, kereskedelmi forgalomban várhatóan februártól lesz elérhető. Ráki Zsolt elmondta, először Békés megyei gazdaboltoknak terítik a terméket, amellyel főként hazai ökológiai gazdaságokat és kertészeteket céloznak.
Éves szinten 1-2 ezer tonna szerves trágya előállításával számolnak, a mennyiség a saját állatállomány bővítésével növelhető csak – közölte az ügyvezető.
A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelő gazdasága, elődjét családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Ezer hektár öko-területen gazdálkodnak, szarvasmarha telepükön 700 fejőstehenet és 750 növendéket tartanak.
Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak, ezen belül kiemelt figyelmet szentelnek a Martonvásáron nemesített alakor és tönke búza fajtáknak. Alakorból már biosört és sörpárlatot is előállítottak, amely szintén kapható kereskedelmi forgalomban.
2010-ben hozták létre Békés megye első biogáz üzemét. Szarvasmarhatrágyából és zöldhulladékból termelnek 52-54 százalék körüli metántartalmú biogázt, amelyből villamos energiát állítanak elő. Ennek kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, nagyobb részét „zöldáramként” értékesítik.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az értékesítés nettó árbevétele tavaly 803 millió forint volt, amiből a belföldi értékesítés 550, az exportértékesítés csaknem 253 millió forintot tett ki. Egy évvel korábban 789,5 millió forintos eredményt értek el. 2020-ban 38,5 millió forint adózott eredményt értek el az előző évi 2,4 millióval szemben.
A foglalkoztatottak száma évek óta 60-70 között mozog. Ráki Zsolt szerint a fejlesztés eredményeként hosszú távon elképzelhető, hogy bővítik dolgozóik létszámát.
