Sokként érkezett nyáron a ketreces állattartás uniós betiltásáról szóló hír, azóta pedig, például a sertéságazatban, további kedvezőtlen piaci események is rontották a gazdálkodók pozícióit. Az Agrárszektor konferencián az egyik kerekasztal-beszélgetés ezekre a jelenségekre tért ki.
„Az állatvédőket néha terroristának hívjuk. Nem az a céljuk, hogy az állatok tartásának körülményeit javítsák, hanem az, hogy ne egyenek az emberek húst.” Ezzel a kendőzetlen felütéssel kezdte mondandóját Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója.
A baromfi – a cégcsoport ebben az ágazatban érintett – a sertéshús helyettesítő terméke, de az ő helyzetük sem gondoktól mentes: a madárinfluenzával küzdenek, egyelőre úgy tűnik, sikertelenül.
A kivitelezési költségekre kitérve azok tapasztalatai szerint abnormálisan túl vannak árazva. Szabó Ákos említést tett egy 16 ezer négyzetméteres telepükről: a pályázati kérelem benyújtásakor kalkulált 1,9 milliárdos beruházási költség a megegyezés idejére 2,6 milliárd lett, és ez azóta csak nő. Ez a helyzet gátat szab a beruházási kedvnek, akár baromfiról, akár sertésről beszélünk. Ugyanakkor az is kérdés, hogy ha a valós költségeket beépítve áraz az iparág, akkor a fogyasztó abból mennyit vesz meg, mekkora termelési volumenre lesz szükség hosszú távon.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.
Kérdés, tette hozzá, milyen lehetőségei vannak egy szakmai szervezetnek abban, hogy ne egyetlen sarkos vélemény kerüljön a fókuszba. Szerinte mióta az Európai Parlamentbe nagyobb számban kerültek be a magukat zöldnek nevező mozgalmak, óriási politikai erőt kapott a mozgalom. Az Európai Bizottság meg is hirdette a green deal stratégiát, amely szavai szerint inkább egy kívánságlista. Számtalan ellentmondás található benne, és a szakma feladata bemutatni azokat az elemeket, amelyek kilógnak. Ilyen a ketreces állattartás teljes tilalma. Bizonyított tény, mutatott rá Csorbai Attila, hogy károsanyag-kibocsátás szempontjából például az étkezési tojástermelés céljából tartott EU-komform ketrecek lényegesen jobb hatásfokkal működnek, jóval alacsonyabb a környezettermelési mutatójuk, mint a mélyalmos, vagy a szabadtartásban tartott tyúkok esetében.
A sertéságazatról szólva a Bonafarm képviseletében Nagy Tibor igazgató úgy foglalta össze a helyzetet, a válság komoly, felülről nyomott a termékpálya, lehet, hogy az a megoldás, hogy csökken a termelés. Kettős a helyzet az európai sertéságazatban, közölte. Nem azok az országok fogják elszenvedni a létszámcsökkenést, amelyek okozzák a túltermelést, hanem azok, amelyek érintettek az ASP-s szituációkkal. A másik probléma, hogy ez a szektor európai árral rendelkezik, magyar ár soha nem lesz a sertéságazatban, az európai árhoz pedig európai termelési színvonal kell.
Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint az állat-egészségügyben lassan nem beszélni kell a válsághelyzetről, hanem hozzá kell szokni. Olyan betegségek vannak jelen, amelyek 5-10 éve még tervezési szinten sem léteztek errefelé. Madárinfluenza terén 30-50 éve még tízéves ciklusok voltak, most 2 évente jelenik meg egy újabb törzs.
A Hunland Trade Kft. sertéskereskedelmi vezetője, Zsíros Zsolt a malacpiaccal kapcsolatban elmondta, hogy a betegségek miatt egyre nagyobb figyelemre van szükség, a kamionoknak tisztáknak kell lenni, ők például új mosót is építettek a biztonság érdekében. Egy új szabályozás értelmében gyűjtőközpontokból csak all in-all out rendszerben jöhet ki áru, ezzel a dániai piacot szinte ki kellett zárni. Magyarországra az elmúlt évben 810 ezer importmalac érkezett, ennek felét a cég hozta be. Nem azért hozzák másik országokból, hangsúlyozta, mert olcsóbb, vagy jobb, hanem azért, mert itthon nincs elegendő mennyiség.