Back to top

Kerecseny, a „háztáji” falu

Kerecseny egyetlen hatalmas kert, hiszen mindenféle zöldséget megtermelnek a kis faluban, amire csak szükség lehet a konyhában. Nem hiányoznak persze a gyümölcsök sem, és még különlegességek is vannak köztük.

Réti Alfréd polgármester azt mondja, csak széles választékkal lehet elérni, hogy a közmunkával előállított termékek kelendőek legyenek. No és persze, minőséggel. Ez utóbbi már magától értetődő. Kerecseny települést nevét már egy Árpád-kori irat is megemlíti. A zsáktelepülésnek kétszáznyolcvan lakosa van, vagyis adott a nyugalom.

Piaci szempontból ugyanakkor kiválónak mondható a fekvése, hiszen közel fekszik Zalakaroshoz, ahol egész évben nagy a vendégforgalom, így szükség van élelmiszer-alapanyagra.

Ez adta az ötletet ahhoz, hogy önkormányzati szinten gazdálkodni kezdjen a falu. Részletes programot dolgoztak ki.

Réti Alfréd: a START-közmunkaprogramba kétségtelenül érdemes volt belépni
Réti Alfréd: a START-közmunkaprogramba kétségtelenül érdemes volt belépni
Fotó: Bella Huba
– Kerecseny gazdálkodásának alapjait akartuk, kellett először megteremteni, ezért már 2012-ben elhatároztuk, hogy részt veszünk a START-programban – fogalmazott Réti Alfréd. – Összesen harmincöt közmunkással kezdtünk. Eredetileg a belterületi úthálózat karbantartása is feladatuk volt, azonban 2017-től kezdve kizárólag a helyi sajátosságokra épülő mezőgazdasági programban vettek részt. A program azóta zajlik. Az évek során fokozatosan gépesítettük a termelést. Ennek keretében szereztük be a termesztéshez szükséges talajművelő eszközök nagy részét. Az általunk végzett munka elismeréseként két alkalommal is megkapta Kerecseny a Start Plusz díjat.

A díjjal együtt járó pénzt is beforgattuk a gazdálodásba. Egy kis méretű, 35 lóerős, középen csuklós traktort, váltva forgatós ekét és burgonyabetakarítót vásároltunk belőle.

Ezek a mai napig nagy segítségünkre vannak, még a fóliasátrakban végzett munkálatokban is. A szabadföldi művelésben igen jól használhatók bakháthúzásra, mivel a szűk nyomtávú traktor gazdaságosan kihasználja a területet. Ezen felül sok más gépet meg tudtunk vásárolni a program keretében, ami nagyban segíti az összesen több mint 8 hektár művelését. Vettünk talajmarót, sorközművelő gépet, burgonyaválogatót, burgonyakoptatót és 3 köbméteres tartálykocsit az öntözővíz szállításához. Jelenleg egyébként három, összesen 1100 négyzetméteres fóliasátorban termelünk.

A szabadban szántóföldi növényeket (bab, burgonya, olajtök) és konyhakerti zöldségféléket (fejes káposzta, fokhagyma, paradicsom, sárgarépa, uborka, vöröshagyma, karfiol, kötözőhagyma, saláta, retek, zöldborsó, paprika, tarlórépa) termesztenek. Az indulás évében telepített gyümölcsös már termőre fordult, abban meggyet, ribizkét, barackot, szilvát, almát és körtét szüretelhetnek.

Az öt éve létrehozott eperültetvényen kiváló minőségű gyümölcs terem, és van Kerecsenyben homoktövis-ültetvény is.

– Az egyes zöldségekből több fajtát termelünk. Említhetem például a paprikát, amiből mintegy húszfélét ültetünk, az édestől a csípősig, a sárgától a pirosig. Még fűszerpaprikánk is van, az az egyik büszkeségünk. Hasonlóképpen, uborkából, káposztából, salátából és ribizliből is számos fajtával „büszkélkedhetünk”. Nagyon kelendő az eper. Négyezer tövet ültettünk belőle, és minden évben mindet le is tudjuk szüretelni. Nagyon fontos, hogy mindent a legnagyobb odafigyeléssel, jó minőségben termeljünk, mert csak így tudjuk értékesíteni zöldségeinket és gyümölcseinket. Ennek érdekében profi vetőmagokat használunk, vegyszert minimális mennyiségben, és a trágyázással is csínján bánunk.

Több káposztafélét is termesztenek
Több káposztafélét is termesztenek

Réti Alfréd azt mondja, az indulás után nagyon sok erőfeszítést kellett tenniük a piacuk megteremtéséhez.

Ennek egyik oka az volt, hogy bár sokfélét termeltek, mindenből viszonylag kis mennyiséggel rendelkeztek. Emiatt nehezen tudtak szerződéses kötelezettséget vállalni, hiszen a folyamatos szállítást nem tudták garantálni. Ezért a termőterület bővítéséről döntöttek.

– Akkoriban a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemben a megtermelt javakat tartósítottuk, savanyítottuk, többek között lekvárok, befőttek, savanyúságok készültek. Legnépszerűbb termékeink a savanyított kerekrépa és káposzta, a vegyes savanyúság, a vegyes vágott, a savanyított almapaprika és különböző hőkezelt, tartósítószer-mentes termékek – eper-, meggy- és csipkebogyólekvár –, valamint az aszalt alma, körte, meggy és eper voltak. Természetben gyűjtött gyógynövényeket is feldolgoztunk: akác- és hársfavirágot szárítottunk.

A gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban a „régi ízeket” szerettük volna visszahozni. Ennek érdekében a káposztát és a tarlórépát hagyományos módon, tejsavas erjesztéssel savanyítottuk, eperfa káposztaprésben.

Mára megváltozott a helyzet, mind a termelés, mind a feldolgozás, no, és a piac tekintetében is. A zöldségeket és gyümölcsöket környékbeli vendéglátóhelyek és szállodák vásárolják fel, azonkívül több piacon is árusítjuk a kerecsenyi termékeket. Nagy öröm, hogy hozzánk is sokan eljönnek vásárolni, még Nagykanizsáról is. A maradékot – ami ma már meglehetősen kevés – feldolgozzuk.

Munka tekintetében is jócskán történt változás a kezdetekhez képest.

– Ahogy már említettem, jócskán meg­nőtt a termőterületünk a kezdetihez képest, ellenben a közmunkásaink száma alaposan megcsappant. Sokan elhelyezkedtek a „piaci életben”. Ennek egyrészt örülünk, ugyanakkor gondot okozott nekünk, hiszen a munka jóval több lett, főleg úgy, hogy a lehető legjobb minőséget szeretnénk kihozni az ültetvényeinkből. Jelenleg összesen tizenöt munkás dolgozik a közmunka­programban, igaz, az elmúlt években sok fejlesztést-gépesítést megvalósítottunk, ami sokat segít a mindennapokban.

Az idei START programot, a hagyományokhoz híven, tavasszal indítottuk, a sikeres pályázatnak köszönhetően.

Keresett portéka a kerecsenyi paprika
Keresett portéka a kerecsenyi paprika
Fotó: Bella Huba
A nagy területen termesztett uborka szükségessé tette egy nagy teljesítményű traktoros permetezőgép beszerzését, amire ugyancsak a program keretében került sor. Azonkívül vásároltunk egy aggregátort, aminek nagy hasznát vesszük azokon a területeken, ahol nincs villanyvezeték, de egy szivattyú működtetéséhez szükség lenne rá. Szintén a programnak köszönhetően vásároltunk hagymavető gépet, több mint 0,5 millió forintért. Ez négy sorban ülteti a dughagymát. Évente olyan 0,5–1 hektár közötti területet ültetünk be dughagymával, ami óriási munka. Gondoljunk bele: 200–300 kilogrammról van szó! A programban foglalkoztatott közmunkások használatára beszereztünk egy elektromos biciklit, hogy megkönnyítsük a közlekedést a faluban. Ugyanis az általunk művelt területek tizenöt helyrajzi számon találhatók Kerecseny különböző részein. Így, amikor például egyetlen kilogramm paprikára vagy más zöldségre érkezik váratlanul megrendelés, a közfoglalkoztatottnak nem gyalog kell megtennie az utat a falu egyik végétől a másikig. Továbbá így könnyen és gyorsan ellenőrizhetjük, hogy éppen mit és hol lehet már szedni, betakarítani.

A polgármester örül neki, hogy a köz­­munkaprogram keretében kiváló minő­ségű zöldségeket és gyümölcsöket termelnek, ami megfelelő körülmények esetén évi 8–9 millió forintot hoz a településnek.

Ennek ellenére a mai zöldségárak mellett sem tudnák kitermelni belőle több dolgozó bérét.

– Pedig szükség volna még munkásokra, főleg olyanokra, akik önállóan, irányítás nélkül is el tudnák végezni a feladatukat. A START közmunkaprogramba kétségtelenül jó döntés volt belépni, értelmes feladatról van szó. Természetesen folytatjuk, hiszen a termékeink ismertté, közkedveltté és keresetté váltak. A munkahelyteremtés mellett ez a legnagyobb eredmény számunkra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.