Back to top

Őshonos állatok kontra betelepített ragadozók

Az élőhelyeikről kipusztult őshonos állatok visszatelepítésénél a szakemberek csak reménykedni tudnak benne, hogy életben maradnak az egyedek. Ausztráliában, ahol a kistestű kenguruk, wallabyk, erszényes nyulak, patkánykenguruk ragadozók hiányában fejlődtek ki, az elvadult házi macskák és rókák miatt a visszatelepítési programok rendre kudarcra vannak ítélve.

Az elvadult házi macskák nem csak Ausztráliában okoznak gondot, Magyarországon például az őshonos énekes madarakat tizedelik.
Az elvadult házi macskák nem csak Ausztráliában okoznak gondot, Magyarországon például az őshonos énekes madarakat tizedelik.
A fajmentő programok régóta próbálják visszatelepíteni a korábban macskák és rókák által kipusztított erszényeseket. A kudarcok fő gyökere, hogy ezek az állatok a törzsfejlődés során nem találkoztak hasonló ragadozókkal. Így semmilyen félelem nem alakult ki bennük, és könnyű prédáivá válnak az emberek által behurcolt rókáknak és macskáknak. Ezek a ragadozók olyan sikeresek, hogy a fent említett fajok csupán tenyész központokban, kerítéssel védett területeken, vagy inváziós fajoktól mentes szigeteken képesek életben maradni - írja a theconservation.com.

A veszélyeztetett fajok mind a kisebb méretű erszényesek közül kerülnek ki, mint a wallabyk, bandikutok, és testsúlyuk jellemzően 35 gramm és a 5,5 kilogramm között van. Bármi ennél kisebb vagy nagyobb már biztonságban van.

A fajmegőrzés egyetlen módja ezeknél, ha szigeteken vagy zárt kerítések mögött tenyésztik őket. Ezzel azonban az adott faj nem képes alkalmazkodni a ragadozókhoz, és szabadon eresztve szinte azonnal áldozatul esnek. Vajon van-e így értelme a megőrzésüknek?

Évente több millió dollárt fektetnek a macskák és a rókák csapdázására, kilövésére és csalizására is. Ennél jóval kevesebbet foglalkoznak azzal, hogy javítsák a prédaállatok reakcióját a ragadozókkal szemben.

Ahhoz, hogy ezek az őshonos kisemlősök visszatérjenek korábbi élőhelyeikre, meg kell tanulniuk együtt élni az ott megjelent új ragadozókkal. Ehhez pedig emberi segítségre van szükségük. De hogyan lehet ezt kivitelezni?

Korábban a bennszülött fajok ragadozókra adott válaszának javítására azt a módszert alkalmazták, hogy a ragadozótól származó valamilyen ingert (pl. szag, hang) párosítottak valami kellemetlen élménnyel.

Gumiszalagok, vízipisztolyok, hangos zajok vagy az állatok űzése párosult például kitömött rókákkal, modellekkel, macska szaggal vagy hanggal. Ezek a kísérletek azonban rövidéletűek voltak és rendszerint kudarcba fulladtak.

Az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW, Sydney) kutatói ezért egy új módszert próbáltak ki. Egy olyan területen engedték el az állatokat, ahol ugyan valódi ragadozók voltak, de nagyon kis számban. Ez a hosszú távú kísérlet arra irányul, hogy elinduljon egy olyan természetes szelekció a kistestű erszényesek között, melynek végén létrejöhetnek a ragadozókat hatékonyan elkerülni tudó, vadonban is életképes populációk.

Ausztrália déli részén 6 éve folyik a kísérlet Katherine Moseby professzor vezetésével, és már eredményeket is fel tudnak mutatni.

Erszényes nyulakat és patkánykengurukat engedtek szabadon egy kerítéssel körbezárt területen, ahová néhány elvadult házi macska is került. Hat év után összehasonlítottak a viselkedésüket olyan egyedekéivel, melyek nem voltak ragadozóknak kitéve.

Patkánykenguru (Aepyprymnus rufescens)
Patkánykenguru (Aepyprymnus rufescens)

Úgy találták, hogy az erszényes nyulak sokkal óvatosabbá váltak, és a sűrű növényzetet részesítették előnyben. Az ily módon edzett példányoknál a túlélési arány is jobb volt, amikor visszaengedték őket olyan természetes élőhelyekre, ahol macskák is voltak.

18 hónap alatt a ragadozóknak kitett patkánykengurukat jóval nehezebben tudták megközelíteni a kutatók éjszaka.

Döbbenetes módon fizikai változást is észleltek ennél a fajnál: a macskáknak kitett példányoknak hosszabbra nőtt a hátsó lába, mint azoknak, akik nem találkoztak ragadozókkal. Azonban nem volt jelentős különbség a túlélési arányban a korábban ragadozóknak kitett és a „naiv” egyedek között a szabad területen.

Tehát ha a „naiv” prédaállatokat ragadozóknak teszik ki, már néhány generáció alatt megváltozik a viselkedésük, ami reményteli hír.

Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a szelekció korábban miért nem játszódott le a vadonban is. A legtöbb bennszülött faj már felismeri és reagál is például a dingókra, melyek mindössze pár ezer éve vannak jelen Ausztráliában.

Sárga lábú szikla-wallaby (Petrogale xanthopus)
Sárga lábú szikla-wallaby (Petrogale xanthopus)

Azonban a macskák és a rókák olyan nagy egyedszámban kerültek be relatív rövid idő alatt, hogy a prédaállatoknak esélyük sem volt alkalmazkodni hozzájuk, olyan gyorsan falták fel őket az új ragadozók.

Tanulmányok azt is megerősítették, hogy a ragadozókat elkerülő viselkedés pár generáció alatt el is tud tűnni. Jó tudni, hogy nagyjából ugyanennyi idő alatt vissza is térhet.

Tartósak-e ezek a változások?

Nagy kérdés, hogy ez viselkedés ösztönös vagy tanult. Amennyiben utóbbiról van szó, akkor ez a tudás nem biztos, hogy tovább adódik a következő generációknak. Ha azonban ösztönös, a természetes szelekció nyomására alakult ki, akkor várhatóan a faj genetikai készlete fog megváltozni, és a jövőben egy, a ragadozókat hatékonyan elkerülni képes faj jön létre.

Ahhoz azonban, hogy ezek a fajok tényleg sikeresen együtt élhessenek az inváziós ragadozókkal, több változásra van szükség: hatékonyabb ragadozógyérítésre, jobb élőhelyekre, és a ragadozókkal szembeni préda reakció javítására.

Ehhez szükséges felmérni azt, mi az a ragadozó nyomás, aminél már esélye van egy prédaállatnak fenntartani vagy akár növelni is a populációját. Megfelelő szelekciós nyomással jobb viselkedési minták és külső jegyek alakulhatnak ki. Ilyen körülmények között várhatóan néhány (ha nem az összes) bennszülött ausztrál faj alkalmazkodni tudna az elvadult házi macskákhoz és rókákhoz.

Forrás: 
theconversation.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.