Back to top

Tizedikek vagyunk a világranglistán

Öt év alatt több mint duplájára nőtt itthon az ökológiai gazdálkodásba vont területek mérete. A mezőgazdasági területeken belüli 6 százalékos ökoterület-aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Az ökológiai minősítés gyümölcsösök abszolút kiterjedését tekintve viszont már most világviszonylatban a 12. helyen állunk.

Felértékelődik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás
Felértékelődik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás
Fotó: ÖMKi
A növekedés dinamikájában pedig még ennél is jobban teljesítünk:

2021-ben a 10. ország voltunk, ahol a leginkább bővült az ökológiai gazdálkodás.

Fontos, hogy a területnövekedéssel együtt a szakmai színvonal is garantált maradjon. Egyértelműen növelni kell a tudásátadást, a gazdálkodók számára elérhető szaktanácsadást – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

Az ÖMKi – mint az ország egyetlen ökológiai gazdálkodásra specializálódott kutatóintézete – aktívan közreműködött a hazai ökogazdálkodási cselekvési terv (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökogazdálkodás Fejlesztéséért 2021-2027, ÖCST) előkészítésében, amelyet minden tagállam számára előirányoz az Európai Unió. A dokumentumot várhatóan év elején fogadja el az Agrárminisztérium.

Az ÖCST azokat a gyakorlati intézkedéseket foglalja össze, amelyektől azt várják, hogy 2030-ig átlagosan 25 százalékra emelkedjen az ökológiai gazdálkodásba vont terület aránya az Unióban.

Ez a célszám Magyarországon 2027-ig 10 százalék. Az ökogazdálkodási cselekvési terv azonban nemcsak az érintett termőföld arányaira fogalmaz meg célszámokat, hanem sok más területre is. Egyebek mellett a belföldi piacbővítésre, a feldolgozás növelésére, a biotermékek közétkeztetésben betöltött helyére és a szaktanácsadás bővítésére.

2021-ben indult az öko búza kisparcellás fajtateszt-hálózat
2021-ben indult az öko búza kisparcellás fajtateszt-hálózat
Fotó: ÖMKi
Az ÖMKi 2020 óta működtet szaktanácsadói hálózatot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásával, aminek keretében csak a szaktanácsadási költség tíz százalékát kell megfizetniük a szerződő gazdálkodóknak.

A szolgáltatást igénybe vevő mintegy 187 ügyfél azonban csak a töredéke azoknak, akik agrárökológiai, illetve ökogazdálkodási támogatásban részesülnek.

„Mindenkinek az az érdeke, hogy akik belépnek ebbe a rendszerbe, azok magas szakmai színvonalon foglalkozzanak ezzel a viszonylag tudásintenzív művelési formával” – hangsúlyozza az ügyvezető.

A mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatok nélkülözhetetlen szereplői a jó gyakorlatok terjesztésének. A kutatóintézet tavaly hét főre bővítette szerződött tanácsadói létszámát. Olyan szakértőket hívtak meg, akiknek az ügyfélköre nagyobbrészt ökológiai gazdálkodással foglalkozik, és akik nemcsak az adminisztratív, hanem a gyakorlati, szakmai kérdésekben is kompetensek. Több köztük gyakorló biogazdálkodó, gyümölcstermelő, szőlész-borász vagy szántóföldi termelő.

Az ÖMKi tájfajta paradicsompalánta projektje elnyerte a Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címet. A képen Drexler Dóra igazgató Nagy István agrárminiszterrel
Az ÖMKi tájfajta paradicsompalánta projektje elnyerte a Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címet. A képen Drexler Dóra igazgató Nagy István agrárminiszterrel
Fotó: ÖNKi
Az ország legtöbb régiójában van már olyan szakember, aki az ökológiai gazdálkodásban tevékenykedő, vagy arra áttérő gazdáknak szakmai segítséget nyújthat.

A támogatott szaktanácsadás lehetőségei azonban egyelőre nagyon korlátozottak, és jellemzően továbbra is főként az adminisztratív feladatokhoz kapcsolódnak.

Az ÖMKi-nél bíznak benne, hogy a következő KAP-ciklusban ez változni fog. A tervek szerint ugyanis átalakul a szaktanácsadás támogatására vonatkozó kiírás és a támogatás rendszere is. A szaktanácsadói szervezetek támogatását akkreditációhoz kötné a szaktárca, amely egy akkreditációs központ létrehozását is tervezi.

Az ÖMKi szakembere szerint bővíteni szükséges a szaktanácsadói kapacitást, erősíteni kellene a gyakorlati, szakmai tudásátadást, és hatékonyabbá válna a szolgáltatás, ha különválna a kétféle - adminisztrációs és termelési - tanácsadási terület. 

Az adminisztráció sikeres ellátásához ugyanis másféle szakmai kompetenciák kellenek, mint a terepen, ahol például a tápanyag-utánpótlásban vagy éppen a növényvédelemben kell segíteni a gazdálkodókat.

Az ÖMKi folyamatosan fejlődő On-farm kutatási hálózatában, több mint száz termelői partner bevonásával folytak kísérletek 2021-ben a biogazdálkodás fejlesztésére
Az ÖMKi folyamatosan fejlődő On-farm kutatási hálózatában, több mint száz termelői partner bevonásával folytak kísérletek 2021-ben a biogazdálkodás fejlesztésére
Fotó: ÖMKi
Bár az ÖMKi szaktanácsadói kapacitásai gyakorlatilag elfogytak, számos egyéb módon is igyekszik támogatást biztosítani az ökogazdálkodást folytatóknak vagy az iránt érdeklődőknek. A honlapján szezonális növényvédelmi felhívások, termesztéstechnológiai kiadványok és gazdálkodói jógyakorlatok érhetők el, videók formájában is. Szakmai rendezvényei és nyílt napjai mellett együttműködésekkel is szolgálja a tudásmegosztást. Tavaly – a Vetőmag Szövetség és Terméktanáccsal, a Nébih-hel és számos hazai agrárkutató-hellyel közösen – hét helyszínen hozott létre kisparcellás ökológiai őszibúza-fajtateszthálózatot, és a program idén már tönkölyfajtákkal bővítve folytatódik. A célja, hogy segítse a termelőket az adott térségben legjobban teljesítő fajták kiválasztásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.