Back to top

A hőmérséklet hatása a batátára

Az édesburgonya termésbiztonságát több tényező veszélyeztetheti, a vártnál kisebb, illetve gyengébb minőségű termés pedig rontja a termelői kedvet. Tavaly a betakarítási időszakban sok termelő keresett meg azzal az észrevétellel, hogy nem egyöntetű az állományuk, az 5-6 kötéses tövek helyett gyakran találtak ceruzagyökerekkel és bojtos gyökérzettel teli növényeket.

A kedvezőtlen tapasztalatok okainak megfejtésére áttanulmányoztam több szakirodalmat, egyeztettem külföldi batátanemesítővel, és persze felhasználtam a saját vizsgálataimat is.

A többi kultúrához hasonlóan az édesburgonya termesztését sem csak biotikus tényezők (kártevők, betegséget okozó gombák, vírusok, baktériumok) nehezíthetik, hanem abiotikusak is, azaz környezeti hatások, például a klimatikus viszonyok, elemi csapások.

Deszken kisparcellás kísérletben is vizsgáltam az ültetési idő hatását
Deszken kisparcellás kísérletben is vizsgáltam az ültetési idő hatását

A jó hozamhoz, megfelelő gumóminőséghez különösen fontos a helyes agrotechnika, azaz az ajánlott ültetési idő, öntözési adagok betartása, a tápanyagok időbeni kijuttatása.

Külföldi vizsgálatokban megállapították, hogy a járulékos gyökerek háromféleképpen fejlődhetnek tovább. Lehet belőlük raktározó, bojtos, illetve ceruzagyökér. Kedvező termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké, azaz eladható gumókká alakulnak, ám kedvezőtlen környezetben röviddel az ültetés után ceruzagyökerek képződnek belőlük. Az ültetés utáni két hét eldönti, hogy a járulékos gyökérből ceruza- vagy raktározó gyökér lesz.

Az Ásotthalmi 12 édesburgonya monitorozása; az ültetés utáni 7. és 60. napon is ellenőriztem a kijelölt töveket
Az Ásotthalmi 12 édesburgonya monitorozása; az ültetés utáni 7. és 60. napon is ellenőriztem a kijelölt töveket

A raktározó gyökerek képződésének fontos feltétele, hogy megfelelő legyen a talajnedvesség az ültetés előtt és után. A száraz talajba való ültetés és a túlöntözés egyaránt visszaveti a gyökérfejlődést. Az ültetés után ne maradjon el az édesburgonya-dugványok beiszapoló öntözése, de azt sem szabad túlzásba vinni. A talaj nedvességtartalmát egyszerűen ellenőrizhetjük. Ha tenyerünkben összenyomva szoros gömböt tudunk alkotni a talajból, akkor megfelelő a nedvességtartalma. Ha a golyóból kinyomódik a víz, akkor a talaj túl nedves, ha pedig csak laza golyóvá formálható, akkor száraz.

A talaj túlzott nitrogéntartalma ugyancsak összefüggésbe hozható a ceruzagyökerek képződésével. Mindenféleképpen el kell végezni a talajvizsgálatot, ahhoz kell igazítani a nitrogén alaptrágya mennyiségét.

Rendellenes édesburgonya-tövek a felszedés után
Rendellenes édesburgonya-tövek a felszedés után
A talaj hőmérsékletének is van szerepe a sikerben, a dugványoknak sem a hideg, sem a forró talaj nem kedvez.
A tövenkénti négy gumó nem túl jó eredmény, bár tavaly sok termelőnél még ennyi sem volt
A tövenkénti négy gumó nem túl jó eredmény, bár tavaly sok termelőnél még ennyi sem volt
Emellett az sem mindegy, hogy milyen a léghőmérséklet az ültetési időszakban. Ugyancsak külföldi megfigyelések szerint az ültetési időszakban a 25-31 °C nappali és a 17-21 °C éjszakai hőmérséklet kedvez a raktározó gyökerek fejlődésének. A 15 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet bizonyítottan hátráltatja a képződésüket.

A magas és az alacsony hőmérséklet tehát egyaránt jelentősen csökkenti a raktározó gyökerek számát.

Saját kísérleteim azt igazolják, hogy a hideg májusi, illetve a meleg június végi időjárás károsan hatott a gyökérfejlődésre. Ezért a június eleji ültetést ajánlom, annál korábban csak fóliás takarás szavatolja, hogy nem akad meg a gyökerek fejlődése. Emellett olyan új fajtákat kell nemesíteni, amelyek elviselik a változó hőmérsékletet.

A szántóföldi szaktanácsadás során a június 4-i ültetés utáni hetedik, illetve hatvanadik napon is megvizsgáltam néhány tövet. Arra jutottam, hogy ha kedvezőek voltak az ültetési feltételek, akkor ültetés után két héttel már láthatók a kötésszámok.

Tavaly sokan tapasztalták, hogy nem volt egységes a növények fejlődése, az egy időben ültetett édesburgonya-dugványok egy része visszamaradt a fejlődésben.

Az állomány egyenetlen fejlődése általában ültetési hibából ered
Az állomány egyenetlen fejlődése általában ültetési hibából ered

Ez egyértelműen ültetési hiba, ha ugyanis nem szorítjuk a földet kellően az elültetett dugványokhoz, akkor lassan fejlődnek, csak vegetálnak, amíg a gyökerük eléri a talajt.

Érdemes az ültetést a délutáni órákra időzíteni, mert akkor másnapra a dugványok regenerálódnak, így az esetleges nagyon meleg idő is kevésbé viseli meg őket.

A tavalyi év rossz eredményeiben azonban közrejátszott, hogy még május végén is hideg volt, a június pedig hirtelen nagy forróságot hozott. A szokásos ültetési idő utáni két hét tehát egyáltalán nem kedvezett a növényeknek. Nemcsak a cseppet sem ideális hőmérséklet, hanem a kevés öntözés is ceruzagyökerek képződéséhez vezetett.

Magyarországon nincs szakmai leírás a batátáról, így még sok munka vár ránk, hogy megismerjük a fejlődését különböző talajtípusokon, különböző termesztési módokkal.

És nem utolsósorban az édesburgonya-szaporítóanyagok közti különbséget is vizsgálni kell. Bízom abban, hogy a jövőbeni kísérletekkel olyan tudást szerezhetünk, amely segít a leendő és meglévő édesburgonya-termelőknek.

Szarvas Adrienn
okleveles növényorvos

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pánikvásárlás miatt fogyott el az üzletekből a cukor

Elfogyott a kilós kiszerelésű kristálycukor a szerbiai üzletekben, ám a hiány a szakértők és a politikusok szerint nem azért van, mert az országnak nincs elég tartaléka, hanem mert az emberek pánikvásárlásba kezdtek.

Megváltozik a kávé termékmeghatározása Szerbiában

Júniustól kizárólag azt a terméket lehet kávénak nevezni Szerbiában, amely kizárólag kávészemekből készült, és nem tartalmaz semmilyen más anyagot.

Az EU keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása

Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy ismertetett elemzésében.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Ásó, kapa, nagy kaland: milyen ásót vagy ásólapátot vegyünk?

Az ásó vagy ásólapát alap kerti szerszám. Nincs kertrendezés nélkülük, lehetne mondani, azonban nem mindegy milyen kerti feladathoz milyen típusú ásót, ásólapátot választunk. Az éle lehet egyenes, csúcsos, a nyele műanyag vagy fa, a vége egyenes T- vagy D-nyelű. Speciális feladatokhoz pedig különleges bronzból is készülnek ásók, ásólapátok.

Nosztalgia kifli és fitnesz croissant

Háromkilós parasztkenyér, nosztalgiakifli szinte az ország teljes területén. Tóth Péterrel a Lipóti Pékség tulajdonos-ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a harminc éve 4 fővel indult vállalkozás, hogyan vált az ország legismertebb pékségévé. Miért döntött a „multis” értékesítés helyett saját boltok nyitásán és ebből miként vált országos üzletlánccá? Lehet-e többszörös áron eladni minőséget?

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.