0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Honnan érkeznek a dolgozók?

Évek óta súlyosbodó helyzet elé állítja a kertészeteket a munkaerőhiány. A friss fogyasztású termények gondozása és szedése sok kézi munkát igényel, amiből egyre kevesebb van. A korábban nálunk dolgozó határon túli magyarok továbbmentek Nyugat-Európába, a hazai vállalkozóknak messzebbről kell embereket toborozni.

Ezt járták körül a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évzáró tanácskozásának második témakörében.

A Fülöp-szigetek több mint 100 millió lakosából sokan keresnek jobban fizető munkát külföldön, nekik hivatalosan körülbelül ezer munkaközvetítő cég segít ebben. A filippínó munkavállalók alkalmazásának menetéről Raquel Espina-Bracero, az ilyen vállalkozások szövetségének elnöke beszélt online bejelentkezés formájában.

A kormány hivatalos munkaközvetítéssel foglalkozó oldalán, illetve az európai központjukban, Milánóban kell kezdeni a folyamatot. Először a Fülöp-szigeteki munkaközvetítőt kell megkeresni, majd Milánóban akkreditálni a magyar céget.

Ehhez hivatalos fordítással kell megadni a vállalkozás adatait, például hogy mióta és mivel foglalkozik, hány dolgozóra van szüksége, milyen fizetést kínál. A jelentkezést 3-4 hét alatt értékelik Olaszországban, majd továbbküldik a Fülöp-szigetekre a kiválasztott munkaközvetítőhöz, aki megkeresi a dolgozókat. A munkavállalók nagyon gyorsan megkapják a tengerentúli munkavállalási engedélyt és időközben tanfolyamon is részt vesznek. Mindenkivel munkavállalói szerződést kell kötni, részletezve a munkaidőt, a feladatot, a fizetést, az egészségbiztosítást, élelmezést, szállást, munkába járást. Ha szezonális munkára vesznek föl valakit, a hazautazást is a munkaadó fizeti, egyébként egy vagy két évre lehet szerződni a filippínó dolgozókkal.

Megkönnyíti a helyzetet, hogy az ország második hivatalos nyelve az angol, és a lakosság túlnyomó többsége katolikus vallású. Nagy a munkanélküliség az országban, az emberek akarnak és tudnak dolgozni,

hogy a bérüket hazaküldjék a családjuknak, hangsúlyozta Raquel Espina-Bracero.

Könnyen beilleszkednek a vietnamiak

Hogy milyen is a távolról érkező munkavállalókkal dolgozni, azt Kiss Gábor, a Bio-Fungi Kft. ügyvezetője mesélte el a tanácskozás résztvevőinek. A harmincéves cég évente 125 ezer tonna gombakomposztot és 7-7,5 ezer tonna gombát termel 370 alkalmazottal Áporkán és Ócsán. Budapest közvetlen közelében van mindkét telephely, aminek hátránya, hogy csak 40%-os támogatásra jogosultak a pályázataik során, és a fővárosi munkabérekkel versenyeznek.

Olyan cégek mellett keresnek dolgozókat, mint a legnagyobb áruházláncok vagy kozmetikai vállalatok, ahol kiszámítható a munkarend, nem kell hétvégén dolgozni és kiválóak a munkakörülmények, valamint a Pest megyei átlagbérnél (bruttó 357 ezer forint) is többet fizetnek.

Ezzel szemben a gombatermesztésben 52 héten át folyamatosan kell dolgozni, és azt sem lehet előre megmondani, hogy mikor lehet abbahagyni a szedést egy nap. A gomba ugyanis óránként nő másfél millimétert, ráadásul 2-3 hónapig tart, amíg valaki megtanulja, hogyan is kell szedni, részletezte a munka buktatóit az ügyvezető. Az a jó szedő, aki egy óra alatt 19 kilogramm gombát tud betakarítani.

Az első nagy veszteség 2018-ban érte a céget a munkaerőhiány miatt, akkor 400 tonna gombát nem tudtak leszedni, pedig a munkavállalók 70%-a az előző évben is Erdélyből érkezett. 2018 második felében ukrán vendégmunkások, a következő évben vietnami és burmai dolgozók érkeztek, 2020-ban pedig pakisztáni, venezuelai menekülteket foglalkoztattak a Máltai Szeretetszolgálat közvetítésével, illetve mexikói, brazil és filippínó dolgozójuk is volt.

Az ócsai telephelyen 234-en dolgoznak, közülük 113 a külföldi. A legtöbben, 68-an Vietnamból érkeztek, 22-en Ukrajnából, 19-en Burmából, ketten Mexikóból és egy-egy fő Brazíliából, illetve a Fülöp-szigetekről, emellett még több mint 40 betöltetlen álláshely van.

Féltek a külföldi munkaerőtől a nyelvismeret, a kulturális különbségek miatt, vallotta be Kiss Gábor, de sok kedvező tapasztalatot szereztek. Ócsán megvásároltak és munkásszállóvá alakítottak egy panziót, ott szállásolják el a külföldi dolgozókat. A legtöbben motiváltak és pénzt akarnak keresni, ami különösen a vietnamiakra jellemző, ugyanis otthon 15 ezer dollárnak megfelelő összeget tesznek le azért, hogy külföldön munkát találjanak nekik, és ezt a pénzt be is hajtják a dolgozókon. Jól tűrik a monoton munkát, hamar megtanulták a gombaszedés csínját-bínját, sokan képesek több mint 32 kilót is leszedni egy óra alatt. Szeretik a hierarchikus rendet és betartják a vezetők utasításait, mosolygósak, könnyen beilleszkedtek.

Arra azonban hajlamosak a vietnami dolgozók, hogy magasabb fizetésért szerződést szegjenek és szó nélkül odébbálljanak, tavaly 32-en távoztak így a cégtől a határozott idejű szerződés ellenére.

A szállást elég hamar lelakták, a felújítás során már figyelembe vesznek olyan, itthoni szemmel korábban ismeretlen szokásokat is, amelyek miatt például saválló bútorok szükségesek a konyhába. Teljesen mást gondolnak az élelmiszer-higiéniáról, mint mi, alig használják a hűtőszekrényt, sorolta a különbségeket az ügyvezető. A cégnél egy-két ember napi munkáját teszi ki a külföldi munkások gondjainak megoldása. Hazai oldalról az is probléma, hogy a háziorvosok nem szívesen vállalják a vietnami dolgozók ellátását, éppen a nyelvi nehézségek miatt, és a hatósági ellenőrzés, ügyintézés (TAJ-kártya, munkavállalói engedély meghosszabbítása) is lassú.

A külföldi dolgozók toborzása, kiválasztása gyorsan megy, utána viszont 70-90 napba telik, amíg megkapják a munkavállalói engedélyt. A vízum eljuttatása és a beutazás megszervezése is nehézkes.

A jövőben még több lesz a harmadik országokból érkező dolgozó a Bio-Fungi Kft.-nél, mondta az ügyvezető, már most keresnek gépkezelőt, villanyszerelőt és vietnami munkaügyi asszisztenst. Indiában és Indonéziában is toboroznak, és a munkaerő-keresést is maguk próbálják intézni. Karrierlehetőséget is kell kínálni a messziről érkező embereknek, középvezetői szintig.

Anyagiakban nehéz versenyezni

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. tulajdonosa oda vezette vissza cége munkaerőgondjait, amikor a Mercedes gyár megtelepedett Kecskeméten.

Az évente 80 ezer tonna csemegekukoricát feldolgozó cégnél munkaerő-kölcsönzéssel töltik fel a helyeket, jelenleg a 400 dolgozó negyede ukrán vendégmunkás.

A munkaerőhiányban közrejátszik a közmunkaprogram is, mondta a cégvezető: már 2014-ben javasolták, hogy létesüljön egy állami munkaerő-kölcsönző, ahol a közmunkásokat cégekhez lehetett volna küldeni. Az utóbbi öt évben a béremelkedés mértéke is elveszi az emberek kedvét attól, hogy a rosszabbul fizető mezőgazdaságban keressenek munkát.

Csizmadia György arról beszélt, hogy még egy olyan kis kertészetben is gondot okoz a munkaerőhiány, ahol mindössze 4-5 emberre van szükség. Korábban diákokkal, munkára vállalkozó háziasszonyokkal meg tudta oldani a szedést, most 3-5 fős roma családok jönnek. A közeli Iváncsán épülő akkumulátorgyár várhatóan további dolgozókat fog elszívni, nehéz lesz megtartani a kulcsembereket, mondta. Most egy targoncás 2000 forintos órabért kér, amit egy kisgazdaságban nem könnyű kigazdálkodni.

A külföldi munkaerő 10-15%-kal drágább, mint a hazai, de ha ennyit fizetne, akkor sem találna elég magyar dolgozót,

hangsúlyozta Kiss Gábor. Sokan nem alkalmasak hatékony munkára, ezért kell külföldön lakatost keresni. Budapest környékén nagyon magas fizetések is vannak, amivel nehéz versenyezni.

Apáti Ferenc, a szakmaközi szervezet elnöke szerint azért kell ezzel a témával foglalkozni, mert előbb-utóbb meg kell szoknunk, hogy ilyen messziről érkező emberekkel dolgozzunk együtt. Ugyanakkor, aki megteszi ezt a nagy utat, nem két-három hónapra keres munkát, hanem évekre, úgyhogy a gyümölcstermesztés gondjaira nem ez lesz a megoldás. A hajtató kertészetben viszont egész évben tudnak munkát adni a dolgozóknak.

Ruszin Alex kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser a Menton Jobs Kft. komplex munkaügyi tevékenységét mutatta be. A cég iskola- és nyugdíjasszövetkezetekkel is együttműködik a külföldi munkavállalók közvetítése mellett.

Az ukrán és szerb munkavállalók 2016 óta könnyített engedélyezéssel jöhetnek dolgozni hazánkba, és várható, hogy további országok kerülnek ebbe a körbe,

biztatta a jelenlévőket Ruszin Alex. Cégük 5-10 napos átfutási idővel képes ukrán dolgozókat toborozni, szakembert találni viszont tovább tart, egy-két hónapig, és a cég minden kapcsolódó adminisztrációt elvégez.

Forrás: Kertészet és Szőlészet