Back to top

Irány a Gerecse és a Cserhát

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1964-ben. A vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével működjön.

A honvédelmi rendeltetés következtében területeink nagy része nem volt látogatható, így a közjóléti szolgáltatásainkat is az alapoktól kellett kiépítenünk. Az utóbbi néhány évben pályázatokból, támogatásokból sikerült egyre több közjóléti beruházást megvalósítanunk.

Erdőgazdaságunk több mint 40 ezer hektáron gazdálkodik, előnye és hátránya is egyben, hogy területei szétszórtan helyezkednek el az országban: jelen vagyunk Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Veszprém megyében. A gazdálkodással, illetve a területek kezelésével járó feladatokat a budapesti központ által működtetett erdészetek látják el. Az öt vidéki erdészeti igazgatóság öt nagyobb erdőtömbben gazdálkodik, ezeken kívül szétszórtan elhelyezkedő, alakulati erdőterületeket is kezel az erdőgazdaság. A Bujáki Erdészeti Igazgatóság a Cserhátban, a Dabasi a Kiskunság északi részén, a Lovasberényi a Velencei-hegységben, a Süttői a Gerecsében, az Uzsai pedig a Tapolcai-medencében működik.

Egy 44 méter átmérőjű kört formáz a Tardosi lombkorona tanösvény
Egy 44 méter átmérőjű kört formáz a Tardosi lombkorona tanösvény

Arborétumok, források

A Gerecse kiváló kirándulóhely, és érdemes az úti célok közé beiktatni a Süttői Erdészeti Igazgatóság területén az utóbbi két évben elkészült Tardosi lombkorona tanösvényt, valamint az Alsóvadácsi vadászházpanziót, az Alsóvadácsi közjóléti turisztikai fogadópontot és kiállítóteret.

Alsóvadácsról a régi kisvasút nyomvonalán, a piros T jelzéstől elindulva érjük el a Tardosi lombkorona tanösvényt.

Útközben a régi bányaudvarokban – amelyek a Vöröshídi természetvédelmi tanösvény részei – meg-megállva felfedezhetünk régi kagylókat, ammoniteszeket.

A kör alakú, 44 méter átmérőjű és 105 méter hosszú tanösvény a völgypart két oldaláról indul, és átível egy időszakos vízfolyás felett. Amennyiben tovább követjük a régi kisvasút nyomvonalát, a piros + jelzésen eljuthatunk az Országos Kéktúra útvonaláig, vagy a több mint száz fa- és cserjefajt bemutató Neszmélyi arborétumig. A fajok többsége egzóta fenyő, többféle duglasz-, jegenyefenyőt vagy cédrusfélét is láthatunk. Ezek a hazai klimatikus viszonyok között gyorsan növő fafajok régen gazdasági jelentőséggel bírtak, ma már az arborétum természeti értékei. Az arborétum nyitott a nagyközönség számára, és előzetes bejelentkezés esetén vezetéssel is látogatható.

A Neszmélyi Arborétum több mint száz fa- és cserjefaj gyűjteménye
A Neszmélyi Arborétum több mint száz fa- és cserjefaj gyűjteménye
Időszakosan adja frissítő vizét a Szépasszony-kútja
Időszakosan adja frissítő vizét a Szépasszony-kútja
A környék számos forrása közül a Szépasszony-kút a legszebb. A Pap-réti tótól vezető köves útról letérve lépcsőn mehetünk le a forráshoz, a mellé kihelyezett padokon pedig megpihenhetünk, hűsölhetünk. Komárom-Esztergom megyében és a Gerecsében barangolva látogassunk el a pusztamaróti csata helyszínén állított emlékműhöz is.

Az Agostyáni arborétum és a tatai Öreg-tó környéke minden évszakban gyönyörű. Aki teheti, vegyen részt a november végi Tatai Vadlúd Sokadalmon, ahol szakemberek tartanak előadásokat, megmutatják a madárgyűrűzést, és persze megcsodálhatjuk az ezernyi vadlúd reggeli kirepülését és esti behúzását.

A pusztamaróti csata emlékére emelték a szobrokat
A pusztamaróti csata emlékére emelték a szobrokat

Nógrádi kincsek

Erdőgazdaságunk Nógrád megyei erdészete Bujákon gazdálkodik a Cserhát hullámos dombvonulatain.

A térségben kirándulva számos természeti kincs felfedezése mellett megismerhetjük a palóc hagyományokat is. Ezek közül a legszembetűnőbb a népviselet. Ezt a paraszti öltözéket mára csak a nagyon idősek viselik a hétköznapokon.

A fiatalabbak főként ünnepeken, folklórtalálkozókon, kulturális rendezvényeken öltik magukra. A Palócföldön számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki: a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell- és fejkendő anyaga, megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján.

A 446 méter magas hegyen áll a Sasbérci-kilátó
A 446 méter magas hegyen áll a Sasbérci-kilátó
A bujáki erdészetünk területén 2002-ben kialakított erdészeti tanösvény az erdészet központjától indul (zöld tölgylevél jelzéssel), és a környék legmagasabb pontjáig, a 466 méter magas Sasbércig halad.

A tanösvény megismertet az erdőgazdálkodás érdekességeivel, Buják várának történetével, megpihenhetünk a Kálváriánál és persze a Sasbérci-kilátónál. Ez utóbbit Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége kérésére, bajor minta alapján, az 1910-es évek végén.

Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos gyöngyösi építkezési vállalkozó valósította meg. A torony eredetileg kettős célt szolgált. A földszinten a gróf erdésze lakott a családjával, az emeleti helyiségeket pedig vadászpihenőként használta a tulajdonos, amíg az 1930-as években megépült a kastélyréti vadászház. Az erdőterületet a család az 1930-as évek végén eladta, majd a háború után államosítva lett. Az új tulajdonosok nem törődtek a toronnyal, a földszinten lakó erdészcsalád 1950 körül elköltözött. Azután a torony teljesen gazdátlanná vált, és lassan tönkrement. A romossá vált épület helyreállítása 2001-ben támogatás által vette kezdetét, és 2002-től látogathatóvá vált. Faszerkezetét 2017-ben újra fel kellett újítani, azóta tavasztól őszig hétvégenként látogatható.

A 466 méter magas hegyen álló Sasbérci-kilátóból csodás panoráma tárul elénk, tiszta időben ellátunk a Dunakanyarig és a Tátra csúcsát is megpillanthatjuk.

Szanda várát IV. Béla építette, mára csak az öregtorony falmaradványa maradt fenn
Szanda várát IV. Béla építette, mára csak az öregtorony falmaradványa maradt fenn
Jó pár hegycsúcs kiemelkedik az erdős területen, ami ötletet adhat a következő kirándulásunk tervezéséhez. Az Országos Kéktúra vonalán, Szandaváraljától indulva könnyed túrával elérjük Szanda várát, de tömegközlekedéssel és autóval is megközelíthetjük. A 527 méter magas andezit csúcson a hajdani vár öregtornyának körülbelül 8 méter magas falmaradványa vár bennünket.

A hegycsúcs keleti letörésén, a magyar zászló mellől elragadó panoráma nyílik a nógrádi vidékre, a Cserhát vonulataira, mögötte a Mátra csúcsaira.

A vár IV. Béla uralkodása alatt épült a tatárjárás után, királyi várként. 1387-ben Zsigmond király a Csetneki családnak adományozta az épületet, majd két év múlva a Pásztói család tulajdonába került. Később, a történelem során még számos birtokosa lett, majd az 1546-os végvári harcok idején a törökök kezére jutott. Öt évvel később Horváth Bertalan gyarmati várparancsnok egy éjjeli támadás során meglepetésszerűen visszafoglalta. Egy legenda úgy tartja, egy magyar rab beejtette vödrét a várkútba, majd lemászva érte egy alagútra bukkant, ami a vár borospincéjéhez vezetett. Innen tudott végül megszökni, hogy a balassagyarmati vitézekkel visszatérjen. Azonban a magyarok nem tudták az ellenséggel szemben megtartani a várat, így mielőtt azok elfoglalták volna, lerombolták és visszavonultak. A törökök valamelyest visszaállították a falakat, végül 1596-ban ők is elhagyták, ezzel a vár hadi szerepe végleg megszűnt, állaga lassan leromlott és az enyészeté lett.

Élmények a Nagy-hegyen

Ha valami igazán különleges látványban szeretnénk részesülni, mindenképpen keressük fel a Béri andezit kőömlést és kőtárat.

Kilátás a Nagy-hegyről
Kilátás a Nagy-hegyről

A Nagy-hegynél megtalálható képződmény elsőre olyan, mintha valaha ott óriások szánkóztak volna, aminek a nyoma megkövesedett. A Nagy-hegy mintegy 14-15 millió évvel ezelőtt kialakult hasadékvulkáni működés erodálódott maradványa.

Andezit oszlopok a Nagy-hegyen
Andezit oszlopok a Nagy-hegyen
Az idők során pusztító eróziós folyamatok és kifagyási jelenségek hatására még nem kerültek a felszínre a hajlott oszlopok egészen egy 1972–1981 között zajló kőbányászati termelésig. A tömör megjelenésű, sötétszürke andezit 30-40 cm átmérőjű, 8-10 m hosszú, 5-6 szögű oszlopok formájában került a felszínre úgy, hogy alsó részük a függő- legestől mintegy 70 fokos elhajlást mutatott. A feltárás igazán rendhagyónak számít, ugyanis az andezitekből felépülő hegyekben ilyen ívelt, oszlopos elválással nemhogy a Kárpát-medencében, de Európa-szerte nem találkoztak a kutatók.

A Nagy-hegy gerincére felérve szintén szenzációs látvány tárul elénk.

Aki szeret sziklákon mászkálni, az itt megteheti, mert az egész gerincen végig lehet sétálni, felmászhatunk az andezitoszlopok tetejére.

A gerinc sekély talaján védett növények élnek, tavasszal például a csodaszép fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigicans) nyílik.

A fekete kökörcsin a tavasz hírnöke
A fekete kökörcsin a tavasz hírnöke
A Nagy-hegyet Bérből érjük el, 1,3 kilométeren keresztül kövessük a Zöld + és a Mária-út m jelzéseit! A kereszteződésben térjünk balra a Zöld Z jelzésre. 1,2 kilométer után ebből ágazik ki a Zöld ▲ jelzés, ami a célunkig vezet (összesen 2,6 km). Ezt a túrát mindenkinek ajánlom, és habár a kőtár után mászni kell, a ránk váró élmény miatt így is megéri.

További rengeteg felfedezni való van a környéken, köztük a Csővár, a Kőrősi sztúpa, Hollókői vár, Kéz-kilátó, Remete barlang – már a nevük is izgalmas.

Ősszel különösen szép az erdő. Számomra ez a legkedvesebb évszak, hiszen reggel még megcsípi a hideg az arcunkat, délutánra aztán felmelegíti testünket a napsütés és a mozgás. Ámulatba ejtő természeti kincsei vannak Magyarország hegységeinek, a dombok lankáin, és a pusztákban barangolva is számos csodát láthatunk. Érdemes a már ismert, korábban felfedezett helyeket is újra felkeresni, mert a természet változik, az erdők megnőnek, a települések megújulnak.

Németh Noémi
közjóléti előadó

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Gyémántdiplomások: az európai hírű mezőgazdaságért dolgoztak

Mint jogutód intézmény vezetője, 32 személynek adott át Gyémánt Emléklapot technikumi tanulmányai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség keretében Mezőtúron Dr. habil Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) rektora  Brinza Attila, oktatási és képzési igazgató úr társaságában.

Baranyai erdész lett az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke

A hazai erdészet legfontosabb és legpatinásabb szakmai szervezete, az idén 155 éves Országos Erdészeti Egyesület nemrégiben tartotta küldöttgyűlését. Az eseményen újraválasztották elnöknek Kiss Lászlót, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatóját. Az egyesület általános alelnöke Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója lett.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.