Back to top

Pozitív változás a menzákon

Ablakon kiadott étel helyett svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be a hazai menzákon a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége.

A szakmai szervezet szerint a közétkeztetési rendszer minden területe megérett a felülvizsgálatra, olyan változásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy a lemorzsolódás helyett egyre többen vegyék igénybe a közétkeztetést, s jussanak egészséges, tápláló ételhez - írja a Magyar Nemzet. Bár már jó néhány év eltelt azóta, hogy elindult a közétkeztetés reformja, úgy tűnik, hogy a minőségi megújulás iránti törekvések valahogy nem érnek célt.

A kormányzat 2014-ben forradalmi szabályozást vezetett be a területen, amelynek szándéka az volt, hogy a közétkeztetés a népegészségügyi prevenció egyik zászlóshajója legyen. 

A gyermekétkeztetésben szigorú szabályokat vezettek be, ami az egyes korosztályoknak adható ételekre és azok gyakoriságára vonatkozik. Ugyanakkor ahelyett, hogy a gyermekek széles körben egészséges, tápláló ételhez jutnának, a valóság az, hogy egyre többen morzsolódnak le a rendszerből – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. Annak ellenére, hogy ezt a rendeletet máig többször változtatták, a szakember szerint még mindig nagyon nagy az ellenállás, a gyerekek inkább nem mennek el, vagy nem fogyasztják el az ételt, és a szemétbe kerül az adagjuk. – A minimálbér emelésével szélesedik azok köre, akik rászorultsági alapon jutnak hozzá az ételhez a közétkeztetésben, a fizető fogyasztók száma viszont folyamatosan csökken. Lassan már csak azok maradnak a közétkeztetési rendszerben, akik rászorultsági alapon, ingyen jutnak az ételhez – hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke. 

Zoltai Anna szerint különösen a városokban vagy a gazdagabb településeken már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a közétkeztetéstől, a felső tagozatosok és középiskolások közül pedig nagyon kevesen vesznek részt az iskolai étkeztetésben.

Ráadásul az is nagyon szomorú, hogy úgy tűnik, nincs értéke az ételnek a gyermekek körében, a konyhákon hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik.

A szövetség elnöke szerint ennek több oka van. – Bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett – emelte ki.

Pár évvel ezelőtt készített a szövetség egy felmérést, amely riasztó eredményeket hozott. Eszerint a gyerekeknek egészen egyszerűen nincs idejük enni. Van, ahol 15 perc, de van, ahol csak nettó tíz perc jut arra, hogy a tanuló elfogyassza az ebédjét. Az idő­hiány következményeként sok esetben a levest például már el sem viszik a gyerekek, hiszen egy tányér forró leves kényelmes elfogyasztásához időre van szükség. 

A KÖZSZÖV szakmai csapatának tapasztalatai szerint a kínálat, választás lehetőségének hiánya is lemorzsolódáshoz vezet.

– A vendéglátás típusú étkeztetés széles körű meghonosítását szorgalmazzuk. Azt látjuk, hogy ahol próbaszerűen bevezették a svédasztalos étkeztetést, ott kevesebb a hulladék és nagyobb a fogyasztási hajlandóság is – emelte ki a szövetség elnöke. A minőségi megújulás ráadásul nem feltétlenül vezetne azonnal magasabb árakhoz, a kínálat szélesítésére azonban nagy szükség van ahhoz, hogy a gyerekek, fiatalok újra szívesen járjanak menzára. 

Azt a szövetség elnöke is elismerte, hogy a jelenlegi költségszintet nem lehet fenntartani, az alapanyagárak, az energiaköltségek és a bérek növekedése miatt korrekcióra van szükség. Ez ügyben a szövetség a múlt év végén megkereste a Pénzügyminisztériumot is. Finanszírozási oldalról egyébként sincsenek könnyű helyzetben a közétkeztetéssel foglalkozó konyhák, ráadásul a munkaerőhiány is égető problémát jelent az ágazatban.

A közkonyhákon dolgozók társadalmi megítélése nagyon alacsony, a vendéglátóhelyek pedig akit csak tudnak, elszipkáznak erről a területről. 

A munkaerőgondokat a központosítással és a főzési folyamatok gépesítésével lehetne orvosolni. Most ugyanis eléggé széttagolt a rendszer, néhány helyen már nagyvállalatok jelentek meg, de ezek a cégek is nagyon nehéz helyzetben vannak. Önkormányzati vagy kisebb vállalati üzemeltetésű ellátó konyhák adják az ágazat gerincét, esetükben azonban sokszor hiány­zik a megfelelő szakértelem a beruházások, fejlesztések megvalósításához. Arról nem is beszélve, hogy ma már olyan igények merülnek fel a közétkeztetéssel kapcsolatban, amelyek komolyabb szakembergárdát igényelnek egy szakácsnál és néhány konyhai kisegítőnél. 

Egyre nagyobb igény van a diétás étkeztetésre, egy hatszáz adagos, önkormányzati, minden korosztálynak főző konyha ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy dietetikust alkalmazzon. – A szövetségen belül nagyon sokat dolgozunk azon, hogy a tudáshiányt egy kicsit csökkentsük, egyrészt számos online webi­náriumot indítottunk, valamint van egy többfordulós szakácsversenyünk is – mutatott rá a KÖZSZÖV elnöke.

A közétkeztetés ugyanakkor nemcsak a gyerekétkeztetést foglalja magában, hanem idetartozik a munkahelyi, a kórházi, a bentlakásos, idősotthonok, a börtönök vagy a honvédség étkeztetése is.

Ezért a KÖZSZÖV szerint átfogó iparági stratégiaelemzésre lenne szükség, hogy kiderüljön, pontosan mely területeken kell változtatni ahhoz, hogy a rendszer jól működjön. A szövetség emellett régóta szorgalmazza az áfacsökkentést, ami szintén nagy lépést jelentene a minőségi megújulás irányába. 

Az egész közétkeztetési rendszert felül kell vizsgálni, a finanszírozási háttér mellett az összes közétkeztetési folyamat racionalizálására van szükség a termelékenység, az ellátás, a költségek, a munkaerő-optimalizálás, a gépesítettség és a fejlesztések kapcsán is – jegyezte meg az elnök.

Forrás: 
Magyar Nemzet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?