Back to top

Megint meleg van télen - mire számíthatunk tavasszal?

A klímaváltozás a téli hónapok melegedésével jár, ezért több kártevő képes átvészelni a telet, mint eddig. Ebből pedig új növényvédelmi problémák következnek, hiszen a mediterrán vidékekről érkezett rovarok nagyobb egyedszámban károsíthatnak. A már régen megtelepedett melegkedvelő fajok pedig tovább terjeszkedhetnek, gyorsabban szaporodhatnak, mint kemény fagyok után, ami megtizedeli az egyedszámukat.

Hegyi Tamás, a Bayer fejlesztőmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy azért nem kell pánikba esni, mert ami kedvező a melegkedvelő kártevőknek, nem jó a mi klímánkhoz alkalmazkodott rovaroknak. Bármilyen meleg is volt 2021 decemberében, a leghidegebb hónap még előttünk van, megbízhatóbb előrejelzésre csak később, kora tavasszal kerülhet sor.

Védett helyen, többedmagával telel az ázsiai márványospoloska
Védett helyen, többedmagával telel az ázsiai márványospoloska

Az utóbbi években megjelent ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska számára kedvező az enyhe tél, nagyobb számban képesek áttelelni, pedig az egyébként normálisnak tekinthető kontinentális teleken elpusztulnának.

Mindkét poloska szubtrópusi eredetű, ezért nem viselik el a fagyokat, kifejlett rovarként, repedésekbe, épületekbe húzódva telelnek.

A koronában kialakult vértetűtelep
A koronában kialakult vértetűtelep
Sajnos a hazai levéltetveknek is kedvez az enyhe időjárás és az üvegházi termesztést veszélyeztető nyugati virágtripsz is képes lehet a ház körül olyan védett helyet találni, ahol könnyen áttelel, sőt 10 °C fölött folyamatosan szaporodik is. Hasonlóképp több kaliforniai pajzstetűre lehet számítani az enyhe telet követően, és tovább terjedhet az eperfa-pajzstetű, valamint nagyobb az esély arra, hogy kereskedelmi tételekkel behurcolt melegkedvelő pajzstetvek telepedjenek meg hazánkban.

Az olyan jól ismert kártevők is megnehezítik a növényvédelmet enyhe tél után, mint a vértetű. Ha elég hideg van, csak a talajban, az almafák gyökérnyakán élő tetvek telelnek át,

melegebb időben viszont a hajtásokon kialakult kolóniák is átvészelik a telet,

és sokkal nehezebb megelőzni a kártételt.

Gyapottok bagolylepke
Gyapottok bagolylepke
Fotó: Wikipedia
Évek óta károsít hazánkban a gyapottok-bagolylepke, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint báb alakban már képes áttelelni Magyarországon, ha nincsenek kemény fagyok. Ezekből az áttelelt bábokból kikelt lepkék aztán sokkal korábban indítják a károsítást, mint a délről berepülő lepkék. A legkorábban virágzó kultúrákat keresik föl, így veszélybe kerülhet például a zöldborsó.

Klasszikus kontinentális klímához alkalmazkodott kártevőink viszont kevésbé „szeretik” a meleg teleket. A kukoricamoly vagy az almamoly számára kedvezőtlen, ha enyhe az idő és sok eső hullik.

Almamolylárva
Almamolylárva
Fotó: Wikipedia
Arra sem számíthatunk, hogy a növényekkel párhuzamosa fejlődő kártevőket majd később, a tavaszi fagyok idején tizedeli meg a természet. Az utóbbi évek nagy gyümölcs-fagykárai éppen az ilyen enyhe telek után alakultak ki, amikor a mélynyugalmi állapotukat befejezett fák fejlődésnek indultak, és már márciusban vagy áprilisban fagyérzékeny állapotban voltak. A kis hernyók például átvészelik ezt a hideget. Sőt, az almamoly alkalmazkodik is a fagykár miatt csökkent táplálékmennyiséghez:

normál esetben egy almában egyetlen almamolyhernyó fejlődik, súlyos fagykár után viszont kettő is,

érzékeltette a rovarok alkalmazkodóképességét Hegyi Tamás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.