Back to top

Robotbeporzók az üvegházban

A természetes beporzók hiánya világszerte veszélyezteti a globális élelmiszertermelést. A Nyugat-Virginia Egyetem kutatói robotbeporzók fejlesztésével igyekeznek megoldást találni az égető gondra.

Egy StickBug nevű, botsáskára hasonlító és különféle növények beporzására képes hatkarú robotot alkotott a Nyugat-Virginia Egyetem gépészeti és repüléstechnikai tanszékének docense, Yu Gu által vezetett csapat. A fejlesztést az Egyesült Államok agrárminisztériuma 750 ezer dollárral támogatta.

A StickBug először felméri a környezetet és képet alkot róla, majd egészen részletesen feltérképezi a növényeket is.

Pontosan tudja, hol vannak a virágok, és melyiket kell beporozni, ez alapján munkatervet készít. Ezután egyesével megközelíti a növényeket, és a mozgó karok segítségével elvégzi a beporzást.

Többcélú karok

A kutató szerint a hat kar főként a robot hatékonyságát és eredményességét növeli. Például egyes virágok nehezen elérhető helyeken vannak, ilyenkor a robotnak két karra lehet szüksége: amíg az egyik tartja a hajtást, a másik beporozza a virágot. A robot átvizsgálja és beporozza a virágokat, egyúttal nyomon követi a növények fejlődését, így ezen feladatok helyett a termelők összpontosíthatnak más üvegházi munkákra, például az ültetésre, az öntözésre vagy a növényvédelemre. A tervezőcsapat a robot további fejlesztésével arra törekszik, hogy az minél praktikusabb legyen, ezzel ösztönözve a robottechnológia minél szélesebb körű alkalmazását az üvegházakban.

A hosszú távú cél az egyes növénykultúrák minél hatékonyabb gondozása, az élelmezésbiztonság javítása a beporzók hiánya esetén is, az üvegházi termesztés támogatása, valamint mindezen túlmutatóan olyan kiegészítő szolgáltatások, mint például adatgyűjtés és adatelemzés a termésről.

A StickBug tényleges beporzási hatékonyságát a Nyugat-Virginia Egyetem üvegházaiban fogják értékelni, ahol szedret és paradicsomot termesztenek. Azért ezeket a fajokat választották, mert mindkettő igen népszerű az Egyesült Államokban, és komoly gazdasági értékkel bír. Yu Gu szerint a paradicsom valószínűleg az egyik legjelentősebb termesztett kultúra az országban, ám napjainkban a beporzásához is segítségre van szükség. Ráadásul a paradicsom egész évben termeszthető, így a robot folyamatosan tesztelhető. A kutatásban részt vevő Nicole Waterland, az egyetem kertészeti karának docense arra is fölhívta a figyelmet, hogy mind a paradicsomot, mind a szedret egyre gyakrabban termesztik fóliasátorban vagy üvegházakban, ahol a kutatók szerint a leginkább szükség lehet az önjáró robotbeporzókra.

A StickBug robotbeporzó számítógépes tervrajza
A StickBug robotbeporzó számítógépes tervrajza

Az amerikai agrárminisztérium erdészeti szolgálata szerint a virágos növények körülbelül 80%-ának a megtermékenyítése állatok segítségével valósul meg, azaz beporzók nélkül sok növény nem tud szaporodni, termést hozni, magot érlelni.

Yu Gu szerint a robotokkal a termelők helyettesíthetik a természetes beporzókat, és hosszú távon magasabb profithoz juthatnak, ha rugalmas, az állati beporzók tevékenységétől független „beporzási ütemtervet” készítenek.

Megérett az idő

A mezőgazdaság már érett a robotika és az automatizálás vívmányainak használatára. Reményeik szerint számos kihívásra megoldást jelenthetnek az egyre szélesebb körben alkalmazható különböző mezőgazdasági-robotikai alkalmazások, fogalmaztak a kutatók. Nyugat-Virginia nem kifejezetten mezőgazdaság-központú állam, vagyis több élelmiszert importál, mint amennyit megtermel. Yu Gu reméli, hogy a robotbeporzási technológia több embert is ösztönözni fog arra az államban, hogy saját agrárvállalkozásba kezdjen.

A robotbeporzó fejlesztésének oktatási célja is van, az egyetem ugyanis lehetővé teszi, hogy élvonalbeli kutatásokat végezzenek a diákok, fogalmazott a csapat vezetője. A hallgatók gyakorlati és elméleti kutatásokat végezhetnek a robotika területén.

Amellett, hogy az egyetem biztosítja a kutatási lehetőségeket, valamint az eredmények publikációját, a végzős hallgatóknak anyagi támogatást is nyújt. Az ebből a projektből származó bevételt az oktatók és kutatók következő nemzedékének képzésére használják fel, erősítve az egyetemekről kikerülő szakemberek fejlődését. Speciális programokat is kidolgoznak majd a mérnöki, valamint a szakképzési területek integrálására, hogy a jövőbeni képzés jobban igazodjon a robotika gyors fejlődéséhez. Az a nagyszerű ebben fejlesztésben, hogy valóban ösztönzi ezeket az interdiszcipli­náris együttműködéseket, fogalmazott Nicole Waterland. A végső cél az, hogy a fejlesztések bekerüljenek a gyakor­latba, és olyan platformot dolgozzanak ki a robotok számára, amelyet a mezőgazdaságban széles körben lehet alkalmazni.

Forrás: 
West Virginia University/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.