Back to top

A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben

Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott.

A Current Biology című folyóiratban két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához.

Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére - számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.

"A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak" - mondta el Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője.

A szárazföldi állatokat többféleképpen is nyomon lehet követni: közvetlenül kamerával és személyes megfigyeléssel, vagy közvetve, például az általuk hátrahagyott lábnyomok vagy ürülék alapján. Ezeknek a módszereknek az a hátránya, hogy komoly terepmunkát igényelhetnek, és szükséges hozzájuk az állat fizikai jelenléte.

Illusztráció
Illusztráció

Bohmann saját kutatási tapasztalatait felidézve elmondta, hogy sok faj megfigyelése közvetlen módszerekkel rengeteg munkát jelent, különösen, ha az állatokat nem lehet befogni, és zárt vagy megközelíthetetlen helyeken élnek.

Elizabeth Clare, a londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoportjának vezetője, aki jelenleg a torontói York Egyetemen dolgozik, hozzátette:

míg a folyókban és a tavakban könnyebb a DNS nyomon követése, a levegőben nagyon nehéz. Ugyanakkor az állatkerti vizsgálatok meglepően jól sikerültek.

Bohmann és Clare is támaszkodott a vadon élő állatokat megfigyelő korábbi kutatásaikra, amelyek során az állatok által kibocsátott DNS-t tartalmazó mintákat, úgynevezett "környezeti DNS-t" vagy eDNS-t gyűjtöttek. Ezt a technikát főleg vízi élőlények megfigyelésére használják a vízmintákból származó eDNS szekvenálásával.

A kutatócsoportok egy-egy helyi állatkertben végezték a vizsgálatokat: az állatkert különböző pontjain gyűjtöttek mintákat, beleértve a fallal körülvett zárt ketreceket, valamint a szabadtéri ketreceket. "A levegőben terjedő eDNS gyűjtéséhez egy ventilátort használtunk, olyat, mint amilyet egy számítógép hűtésére használunk, és egy szűrőt erősítettünk rá" - mesélte Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa.

A ventilátor az állatkertből és környezetéből szívta be a levegőt. A levegő szűrése után kivonták a DNS-t a szűrőből, és másolatokat készítettek az állati DNS-ről.

A DNS-mintákat feldolgozták, és összehasonlították őket egy DNS-referencia adatbázissal az állatfajok azonosításához.

Illusztráció
Illusztráció

A kutatók minden vizsgálatban kimutatták az állatkertben lévő állatokat és a közelben szabadon élő állatokat. Clare kutatócsoportja a londoni Queen Mary Egyetemről 25 emlős- és madárfaj DNS-ét mutatta ki, Bohmann a Koppenhágai Egyetem kutatóival 49 gerinces állatfajt, köztük emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajokat azonosított egy állatkertben.

A kutatás alatt a két csoport ügyelt rá, hogy a DNS-minták ne szennyeződjenek.

Az azonban, hogy a két kutatócsoport egy időben publikálta eredményeit a Current Biology című folyóiratban, korántsem véletlen. Miután még nyomtatás előtt értesültek egymás kutatásairól, úgy döntöttek, hogy közösen nyújtják be kézirataikat.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.