Back to top

Tavaszi atkaírtás a méhesben: miért alkalmazzuk a timolt?

Bár még messze a tavasz, de érdemes átgondolni az idei atkaírtási stratégiánkat. Sajnos megbízható forrásból tudható, hogy külföldön szermaradványok miatt vontak vissza a polcokról magyar mézet, különösen fontos odafigyelni, hogy milyen atkaírtó szereket alkalmazunk!

Hogy a mézünk és a viaszunk tiszta maradjon, fontos, hogy olyan anyagokat használjunk az atkairtásban, melyek kellő elővigyázatosság mellett lebomlanak. Az egyik ilyen a timol. 

Azonban elterjedt róla az a nézet, hogy rablást okoz. Ez legfőképpen akkor történik meg, ha nyáron vagy ősszel alkalmazzuk, tavasszal viszont alig tapasztalható ilyen.

A timol hatásmechanizmusa: megzavarja az atkák szagérzékelését így azok nem találják meg a megfelelő fiasítást, hogy abban elkezdjék szaporodási ciklusukat.

Ne számítsunk azonban jelentős atkapotyogásra miután alkalmazzuk. Egyrészt tavasszal, ha az előző szezonban jó volt az atkairtási stratégiánk, akkor nagyon kevés az atka még ilyenkor, másrészt, ami atka még bent is van, valószínűleg elbújt a fiasításban. Valamennyi atkapotyogás két-három hét múlva tapasztalható, ha valamelyik családnál már van túlfertőzöttség.

Biztosabb, számszerű atkafertőzöttségi szintet főleg nyár közepén lemosással tudunk megállapítani. De akkor is elvégezhető a lemosásos/porcukros atkaszámlálás, amikor már megtörtént a generációváltás.(Lásd cikkünket itt.)

lehulott atka
lehulott atka
Fotó: Hevesi Mihály

A timol előnyei tavasszal:

Azért fontos tavasszal alkalmazni a timolt az atkairtásban:

  • mert ebben az évszakban is tennünk kell valamit az atkák ellen, mivel a szaporodási ciklusuk a méhcsalád fiasításának beindulásával megkezdődik (manapság sokszor már januárban!) és egy idő után potenciálisan megugrik az atkák száma a méhészeti szezonban;
  • a heresejt kivágás mellett a timol behelyezése egy párhuzamos, illetve ha nem tudjuk elvégezni a heresejtkivágást egy másik lehetőség;
  • mert ilyenkor kevésbé okoz rablást, mivel a fejlődő méhcsalád új generációjának egyedeit lekötik a tavaszi munkák, a fiasítás gondozása, a nektár, a virágpor és víz gyűjtése stb.;
  • mert tartós hordozón több héten keresztül folyamatosan megzavarja az atkákat a kaptárban;

Hátrányai:

  • Ha nem vesszük ki időben pörgetés előtt egy héttel, adhat némi timolos ízt a méznek, ami idővel eltűnik;
  • Rablást okozhat főleg nyáron és ősszel, ezért ezekben az időszakokban ne használjuk, illetve tavasszal a kisebb családok bejáróját valamennyire szűkítsük le; a tartós hordozót tegyük a fészek bejárójától távolabbra.

A cikket hamarosan folytatjuk!

Ajánljuk még: 

A mézkultúra megalapozása

Mézeskalács gluténmentesen

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Befejeződött a LABOR rendszer fejlesztése

A 2022. január 1-jén átadott utolsó funkciókkal lezárult az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszer kialakítása és üzembe helyezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2021. július 1-jétől több lépcsőben hajtotta végre az ágazat ügyviteli rendszerének átvezetését a digitális térbe.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.

Kétezer hörcsögöt pusztítanak el a COVID miatt

Az egyik állatkereskedés hörcsögei között találtak fertőzött példányokat, miután a tulajdonos, annak jegyese, egy alkalmazott és egy vásárló is elkapta a betegséget. Elővigyázatosságból így az egész állományt elpusztítják.