Back to top

Iohannis visszaküldte a parlamentnek a veszélyes medvék eltávolítását lehetővé tevő törvényt

Klaus Iohannis román államelnök visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra a veszélyes medvék eltávolítását lehetővé tevő törvényt amiatt, hogy a jogszabály nem rendelkezik világosan a településeken kívüli medvék kilövéséről, és visszaélésekre adhat lehetőséget.

A román elnöki hivatal hétfőn közölte, hogy Iohannis visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, amelyet december közepén fogadott el a bukaresti törvényhozói testület. Akkor a jogszabályt 232 képviselő támogatta, 30-an ellene szavaztak 23 tartózkodás mellett. A törvény lényegében a tavaly júliusban a román kormány által elfogadott, a veszélyes medvék eltávolítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szövegét tartalmazza. A román törvényalkotási szabályok szerint ugyanis a kormány sürgősségi rendeleteket fogadhat el, amelyek azonnal hatályba lépnek, de ezek később a parlament asztalára kerülnek.

A kormányrendelet csak a településeken belüli veszélyes medvék eltávolításáról rendelkezett, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a decemberben elfogadott törvényhez beterjesztett módosító indítványa szerint ezt a lehetőséget kiterjesztették a településeken kívüli területekre is.

Az elnök úgy véli, hogy a jogszabály egyes előírásai nem elég világosak és alkalmazási problémákat vetnek fel. Az elnök szerint a parlament feladata méltányos egyensúlyt találni az emberi élet biztonsága és a védett állatnak számító barnamedvék védelme között. Az elnök szerint a beavatkozások területének kiszélesítése vagyis a medvék településeken kívüli eltávolítása azt követelte volna meg, hogy a törvényalkotók pontosabban leszögezzék az eljárást, objektív kritériumokat rögzítsenek és a különböző illetékes hatóságoknak világosabb ellenőrzési feladatokat állapítsanak meg.

Romániában 2016 óta tilos a medvevadászat, azóta elszaporodtak a medvetámadások.

A jogszabály szerint csakis azokat az állatokat lehet eltávolítani - akár kilőni, ha ez indokolt -, amelyek jelenlétét a lakosság jelenti a 112-es segélyhívó számon. A szakemberek a veszély függvényében dönthetnek a nagyvad elhajtásáról, az altatásáról és áthelyezéséről, illetve a kilövéséről.

Európában Románia rendelkezik a legnagyobb barnamedve-populációval.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.