Back to top

Amit az emberek megszeretnek, azt gondozzák is

Ha hagyjuk működni a természetet, akkor csak kicsit kell irányítgatni a folyamatokat. Ez az igazi költségcsökkentés. A zöldfelület-kezelés azonban jelenleg emberközpontú, mindenekelőtt a kényelmünket szolgálja, és csak nagy környezetterheléssel és jelentős költségekkel lehet fenntartani, véli Kerényi-Nagy Viktor okleveles kertészmérnök, tanár, aki 2020 novembere óta Budapest harmadik kerületének főkertésze.

A galagonyák és a rózsák világából érkezve lett Óbuda-Békásmegyer főkertésze. Milyen szakmai út vezetett idáig?

Kerényi-Nagy Viktor: Azt a zöldfelületet nevezem biodiverznek, amit őshonos növényekből alakítunk ki, és ahol a növényeknek többletfunkciójuk van
Kerényi-Nagy Viktor: Azt a zöldfelületet nevezem biodiverznek, amit őshonos növényekből alakítunk ki, és ahol a növényeknek többletfunkciójuk van
Fotó: Csáky Balázs
A kutatást és a gyakorlati kertészeti tevékenységet mindig párhuzamosan végeztem. A doktori képzés befejezését követően másfél évig főkertész-helyettesként dolgoztam Józsefvárosban, újabb másfél évig pedig a Szent István Egyetemen voltam kutató. Később tanítottam a Varga Márton Kertészeti Szakközépiskolában, és négy évet dolgoztam a Mezőgazdasági Múzeumban is.

2020 novemberében a több kerület által felajánlott főkertészi munka közül a 3. kerületet választottam, amely Budapest területének 8%-át fedi le, és a főváros lakosságának 8-10%-a itt él.

Nagy szakmai kihívás és alkotási lehetőség ez a feladat. Területünk óriási, 40 négyzetkilométer, ennek negyede valamilyen zöldfelület! A kerület 370 ezer fájából 70 ezer önkormányzati, a többi nemzeti parki területen él. Gyepfelületünk 4 millió négyzetméter. Budapest egyik legzöldebb kerülete vagyunk, három lakosra jut egy fa. Jól állunk tehát zöldügyileg, de sok a feladat, hogy ezt rendben is tudjuk tartani.

A kerületben ön az első főkertész, előtte nem volt ilyen státusz. Milyen rendszerben működött korábban a zöldfelület-fenntartás és hogyan alakult át?

Szétaprózott volt a kerületben a zöldfelület-fenntartás rendszere három önkormányzati osztály – a városfejlesztési, a városüzemeltetési és a hatósági – között. A jogkörök megváltoznak, egy részük átkerül a főkertészi irodába. Az ehhez szükséges infrastruktúrát most szervezzük újjá. A főkertészi irodát két fővel kezdtük kiépíteni, és van további három betöltendő státusz.

Megszületett az önkormányzatnál a 2020–2024 közötti időszakra vonatkozó integrált települési és fenntarthatósági stratégia, amivel a klímaváltozásra kívánunk felkészülni. Ebben számadatokkal alátámasztva vállal kötelezettséget a kerület a pazarláscsökkentéstől kezdve a szociális feladatokon át a természetvédelemig.

Nyolc közkomposztálót már kihelyeztünk. Az őszi lomb elszállításának költségeit felezni tudtuk azáltal, hogy a lombot összegyűjtöttük, helyben komposztáljuk és ott is hasznosítjuk majd. Mindemellett foglalkozunk a zöldfelületek fejlesztésével is, ahogy azt a szűk anyagi lehetőségek engedik. Szeretnénk elérni, hogy megértse a lakosság a természetes rendszerek működését.

Mi a feladata Óbuda-Békásmegyeren a főkertésznek?

A fás szárú növények kivágásának engedélyezése, a közterületi fatelepítések megszervezése, ellenőrzése és segítése, a lakossági kapcsolattartás és szemléletformálás, a kerületi beruházások véleményezése, és tervegyeztetések, valamint jogszabályalkotás. Sokrétű a feladat.

Megszületett a fásszárúak védelméről és a zöldfelületek kezeléséről szóló új rendeletünk – a környező önkormányzatok és kormányhivatalok igen elismerően véleményezték. Január 1-jé­től ez váltotta fel a már elavult, 2018-ban hatályba lépett rendeletet.

Négy hónap alatt 900 lombos fát ültettek Óbuda-Békásmegyeren
Négy hónap alatt 900 lombos fát ültettek Óbuda-Békásmegyeren
Célom, hogy a közterületi munkákban a tervezők először velem egyeztessenek, együtt döntsünk a szakmai alapkérdésekben, lehetőségekben, maradva a racionalitás talaján, és utána kerüljön sor a lakossági beszélgetésekre. Korábban először megkérdezték a lakosságot, hogy mit szeretne, utána pedig magyarázkodni kellett, mit miért nem lehet megcsinálni. Szeretnék odáig eljutni, hogy egy-egy ügyben három-négy megvalósítható tervváltozatot kínáljunk fel a kerületi lakosságnak, és arról legyen egyeztetés.

Milyen hosszú távú szakmai tervei vannak?

Szeretnék olyan ökológiai rendszert, zöldfelület-hálózatot létrehozni, amely a parkokat fasorokkal köti össze, klímaszabályozó szerepe van, az állatok számára élőhelyet nyújt és átjárható. Szeretném visszavezetni a természetet a kerületbe, megtörni a hősziget- és hőhullámhatást. Óbudán szerencsénk van, mert a közeli védett területek magforrásokként működnek, ahonnan a honos növények visszatelepedhetnek a lakott területekre.

A szemléletváltás már megtörtént a fatelepítésekben, nem mindegy, milyen fajt ültetünk, a tiltólistás invazív fajok és fajták sora az új rendeletben 23-ra emelkedett.

Ezek közül több esetben egész nemzetségeket tiltunk ki a köz- és magánterületi telepítések köréből, így óvva természeti értékeinket és csökkentve a visszaszorításukra fordított üzemeltetési költségeket. A kerülethez tartozik az Óbudai-sziget 14 hektáros galériaerdeje, melyet az elmúlt hónapokban nyilvánított védetté a polgármester. Titkos vágyam, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal összefogva uniós forrásokat bevonva teljes élőhely-rekonstrukciót hozzunk ott létre, például fekete galagonyát is ültetnénk. Fontosnak tartom még a lakossággal való együttműködés szorosabbá tételét.

Mivel a fapótlás óriási költség a beruházóknak, a korábbi időszakban megesett, hogy elmaradt. Vagyis megépült például egy fitneszpark, de a zöldítés már nem történt meg.

Hatósági ügyek közül fakivágásokra csak főkertészi jóváhagyásommal kerülhet sor, ezzel már sok fa életét megmentettük. Az integrált településstratégia megalkotása során megértettük, hogy építészek nélkül nem lehet felkészülni a klímaváltozás elleni harcra a városokban, de ehhez meg kell újulnia az építészek szemléletének. Sajnos még mindig a térkő, a beton, a napvitorla a hangsúlyos. Főkertésznek, főtájépítésznek és főépítésznek együtt kell működnie a kerületekben. Ebbe az irányba kell haladnunk. Szeretnénk elérni azt is, hogy egy-egy zöldfelület-felújításkor ne kelljen minden burkolatot, utcabútort, növényzetet kicserélni, az utcabútorok például felújításra kerüljenek. Legyen a főkertésznek a jövőben tervegyeztetési kötelezettsége legalább a fás szárú növények telepítésére vonatkozóan. Ezáltal sok szomszédsági konfliktust tudnánk megelőzni.

Csak természetes készítményeket használnak

Óbuda-Békásmegyer 2021 őszétől megszüntette a totális rovar- és gombaölő szerek alkalmazását közterületen, és áttért a biogazdálkodásban elfogadott növényvédelemre. A természetes, bio növényvédő szerek alkalmazásával Budapest egyik legnagyobb kerületében csökken a környezet- és természetkárosítás, nem kerülnek be a korábban használt mérgek szermaradványai a táplálékláncba, a talajba, a talajvízbe, vagy a Dunába.

Tiosol lombtrágyát és Humus FW-t alkalmaznak, melyek növelik a fák és cserjék erőnlétét, segítik a következő évi rügyképződést, gyérítik a lisztharmatgombát, serkentik a növények csírázását, gyökerezését és növekedését, valamint elősegítik a tápanyagok felvételét. Ezen szereket alkalmazzák a vadgesztenye, platán, juhar, szivarfa és hárs kezelésére. A lombtrágyázás hatására megerősödött növények jobban ellenállnak a kórokozóknak és kártevőknek, a fertőződés kevésbé viseli meg őket.

A fákat és cserjéket károsító rovarok és atkák ellen Biosol Káliszappant használnak. A készítmény kombinálható a Tiosollal, így alkalmas a lisztharmat elleni nyári kezelésre is.

A gyomok visszaszorítását mechanikai gyérítéssel, mulccsal és takarónövények alkalmazásával érik el, az Európai Unió szándékával összhangban felfüggesztették a glifozát alkalmazását.

A növényvédelem átalakításának eredményességét az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködve fogják felmérni és kiértékelni. A növényvédelmi rendszer megújításában Zsigó Györggyel működtek együtt.

Tavaly három vadvirágos méhlegelőt alakítottak ki a kerületben.

Nálunk nem a kaszálatlan területeket hívjuk méhlegelőknek, hanem tudatosan hozzuk létre azokat legalább 20-22 növényfajt tartalmazó biodiverz magkeverékkel. A méhlegelő alapja a Lajta magkeverék, valamint a Máté András által szelektíven gyűjtött magok, melyekből kiválogatom, mire van szükség egy adott keverékben. Összetett, háromdimenziós méhlegelőkben gondolkodunk, aminek része a lombkorona-, a cserje- és a gyepszint is.

A lakosság mennyire partner az új elképzelésekben? Keresik a kapcsolatot az önkormányzattal?

Kezdetben sok elmarasztaló visszajelzés érkezett. Vannak hibáink, de az látható, hogy elindult a változás. A lakosság többsége partner, egyre több társasházi közösség ültet együtt és látogatja a kerületi közösségi programjainkat.

Egyre több társasházi közösség ültet együtt és megy el a kerületi közösségi programokra
Egyre több társasházi közösség ültet együtt és megy el a kerületi közösségi programokra
A szemléletformálás jegyében bevezettük például a közösségi faültetést, kaszálást, magvetést. Már a fák gondozására is együtt maradtak a kis közösségek, jó hangulatú, beszélgetős családi programként élik meg a kertészeti munkákat. Az a tapasztalatom, hogy amit együtt csinálunk, azt jobban megbecsülik, mert a sajátjuknak érzik. A hatályos köztisztasági rendelet értelmében a házak körüli zöldfelületet az úttestig a tulajdonosnak kellene rendben tartania. Mi keressük a partnereket, és ahol azt látjuk, hogy elkezdték a közterület szépítését, ott megkérdezzük, mire van szükségük, és ahhoz igazítjuk a mi zöldfelület-kezelésünket is. Amit a tulajdonosok nem tudnak megcsinálni, abban segítünk, például sövényt nyírunk, elvisszük a gallyakat. Ez kölcsönösen előnyös mindenkinek.

Ön a Magyar Rózsa- és Galagonyabarátok Társaságának alapítója és aktív szervezője. Van még erre ideje?

A rózsa- és galagonyaszerelem már csak hobbi. Eddig három nemzetközi galagonyakonferenciát szerveztem, a következő talán jövőre lesz. A három konferenciáról 750 oldalnyi szakirodalom jelent meg, amire büszke vagyok, mert rendszeresen használják a tudományos anyagait.

Idén nyáron a szabadságom alatt az Aggteleki Nemzeti Parkkal együtt szervezett tanulmányúton új rózsafajokat azonosítottunk be, köztük a korábban kihaltnak hitt Braun- és Margittai-rózsát.

A 3. kerület még gazdag a régi letűnt világ emlékeiben, például találtam itt damaszkuszi, fehér, és százszirmú rózsát is. A római kultúrához nagyon illik a rózsa, ezért a kerület két amfiteátrumát rózsafajok és -fajták bemutatóhelyeként szeretném hasznosítani, megmutatni, hogyan változott a rózsakultúra a különböző történelmi korokban.

Mit jelent önnek főkertészként a biodiverzitás kifejezés? Hogy jelenik majd meg a sokszínűség Óbuda-Békásmegyer zöldfelületein?

Azt a zöldfelületet nevezem biodiverznek, amit őshonos növényekből alakítunk ki, és ahol a növényeknek többletfunkciója van. Az árnyékolást, az oxigéntermelést, a szén-dioxid- és pormegkötést nem nevezem funkciónak, mert ezek alaptulajdonságok. Azt keresem, amit egy zöldfelület, virágágyás vagy faültetés többletként jelent. Ilyen például az oktatás.

Szeretném, ha a zöldfelületeink kötődnének a kultúránkhoz, a nemzeti identitásunkhoz, vallásokhoz, világnézetekhez, és rajtuk keresztül tudnánk megszólítani az embereket. A Tabáni Tanösvény létrehozásával a növényeken keresztül tájékoztatni akartam.

A Tabáni tanösvény 2015-ben
A Tabáni tanösvény 2015-ben
Az nem tanösvény, ahol ki van írva a növény magyar és latin tudományos neve, az nem többlet. A történeteken keresztül az emberek megszeretik a növényeket, és amit megszeretnek, azt gondozzák is.

A biodiverzitás a városi ökoszisztémának szolgáltatást nyújt, visszakapcsolja az élővilágot a természeti rendszerbe. Ezért egy gyöngyvessző és egy kökény közül az utóbbit fogom telepítésre javasolni, mert virágpora a beporzókat, gyümölcse pedig az emlősöket, madarakat, rovarokat táplálja. A szépségen kívül ez a többletfunkció. A lombos fáknál fontos ismérv kellene, hogy legyen a városüzemeltetési szempont; minél több munka van egy fajjal, az annál kevésbé értékes. Egy másik ismérv lehetne az ökológiai szolgáltatás, vagyis annak kifejeződése, hogy hányféle tápláléklánc épül rá, mennyire központi ernyőfaj egy-egy fafaj. Ha az ernyőfajt megvédjük, általa az összes többi faj is védve lesz. Fontos, hogy a városi zöldfelület-fejlesztés esetén ne hozzunk létre többletfeladatokat a jövő számára.

Például lepényfát (Gleditsia cv.) nem lehet telepíteni Óbudán, mert alatta egy köbméternyi földben 15 ezer elhullott mag van, ami száz évig is elfekszik, ezzel kiszámíthatatlan gondot okozhat az utókornak.

Őshonos fajokból lesz a fatelepítéseink többsége, az idegenhonosakból pedig csak azokat ültetjük, melyek biztosan nem jelentenek ökológiai katasztrófát. Ezzel tudjuk ma megkönnyíteni az 50-80 évvel későbbi városvezetés életét. A mi életünket például az előző városvezetések megnehezítették azzal, hogy meghagyták és nem vágták vissza a nyárfákat. Idén tavasszal vezettük be, hogy a természetvédelmi törvénnyel összhangban csak vegetációs időn kívül metsszük a fákat, kivéve, ha közlekedés-, vagyon- és életbiztonság miatt van rá szükség, mert például a gallyak belógnak az űrszelvényekbe, és ezzel akadályozzák a közműcégek munkáját.

Mire a legbüszkébb az elmúlt bő egy év munkájából?

A fatelepítést emelem ki először, hisz az első négy hónapban 900 lombos fát ültettünk önkormányzati erőből, közösségi programunk keretében és a fapótlási kötelezettségekből együttesen. Emellett büszke vagyok a lakossági együttműködés és a közösségi programok elindítására, melyek nagyon jól működnek. Az önkormányzat vezetősége partner a munkámban, támogatnak, kiállnak mellettem, a természetismereti tudományos lakossági edukációs irányt is támogatják, amit én is fontosnak tartok.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.